2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A koronavírus mindörökre megváltoztatja a világrendet

A koronavírus mindörökre megváltoztatja a világrendet

A pandémia soha nem látott kihívást jelent, és az Egyesült Államoknak nem csak az a feladata, hogy megvédje polgárait, hanem az is, hogy sürgősen hozzákezdjen a járvány utáni új korszak előkészítésének, és ezt kell tenni a többi vezetőnek is, mert lángra lobbanthatja a világot, ha kudarcot vallanak – írja Henry Kissinger volt amerikai nemzetvédelmi főtanácsadó, egykori külügyminiszter a Wall Street Journalban.

 

 

A politikus szerint a megosztott Amerikában hatékony és előrelátó kormányra van szükség a mind léptékében, mind globalitásában minden eddiginél hatalmasabb akadályok leküzdéséhez. A társadalmi szolidaritás, a társadalmak egymással fennálló viszonya, valamint a béke és a stabilitás szempontjából döntő kérdés a bizalom. Nemzeteket tart össze a hit, hogy az intézményeik képesek a bajok előre látására, hatásuk csökkentésére és a stabilitás helyreállítására. Amikor a pandémia véget ér, sok ország intézményeit ítélik majd meg úgy, hogy azok kudarcot vallottak, és nincs jelentősége annak, hogy ez helytálló ítélet-e, vagy sem. A valóság az, hogy a világ soha többet nem lesz olyan, mint a koronavírus előtt, és a múlt feletti vita csak megnehezíti, hogy megtegyük, amit kell. A koronavírus példátlan erővel csapott le, és exponenciálisan terjed Amerikában. Kissinger szerint az amerikai kormányzat jó munkát végzett az azonnali katasztrófa megakadályozásában. A végső eredmény azonban csak azon lesz mérhető, hogy sikerül-e megfékezni a vírus terjedését, és megfordítani azt olyan mértékben, hogy ne vesszen el az amerikaiak bizalma abban, hogy képesek kormányozni önmagukat. Ám minden aktuális erőfeszítés ellenére nem szabad elfelejteni, hogy be kell indítani egy párhuzamos projektet a koronavírus utáni rendbe való átmenet előkészítésére. A politikai vezetők többnyire nemzeti szinten kezelik a járványt, de a vírus társadalomromboló hatásai nem ismernek határokat. Az emberek egészségére gyakorolt hatás remélhetőleg csak átmeneti lesz, de a vírus által kiváltott politikai és gazdasági rengések akár generációkon át is eltarthatnak. „Egyetlen ország, még az Egyesült Államok sem képes legyőzni a vírust pusztán nemzeti szintű erőfeszítéssel. A pillanat feladatai mellett muszáj már most foglalkozni egy globális együttműködési vízióval és programmal. Ha nem tudjuk ezt párhuzamosan megtenni, akkor mind a válság kezelésében, mind a járvány utáni korszakban a legrosszabbat leszünk kénytelenek megélni” – írta Kissinger. A Marsall-terv és a Manhattan Projekt tanulságaiból kiindulva Amerikának három területen kötelessége erőfeszítéseket tenni:

1. Fokozni kell a fertőző betegségekkel szembeni stressztűrő képességet. Az orvostudomány hatalmas sikerei veszélyes önelégültségbe ringatták a világot. Ki kell fejleszteni a fertőzés ellenőrzését szolgáló új technikákat és technológiákat, oltási rendszereket. A városoknak, államoknak és régióknak raktározással, együttműködő tervezéssel és a kutatás ösztönzésével folyamatosan készülniük kell arra, hogy megvédjék a polgáraikat az esetleges járványokkal szemben.

2. Amerikának törekednie kell arra, hogy segítse a járvány nyomán a világban keletkező gazdasági sebek begyógyítását. A 2008-as gazdasági válságból a vezetők sokat tanultak, de a mostani jóval bonyolultabb: a koronavírus által kiváltott zsugorodás – tempójában és globális voltában – példátlannak számít egész történelmünkben, és a szükséges intézkedések, például a társadalmi távolságtartás csak fokozza a gazdaság bajait. Programokat kell kidolgozni a világ legsebezhetőbb populációit fenegető káosz hatásainak enyhítésére is.

3. Amerikának őriznie kell a liberális világrend elveit. A modern kormányzás korai legendája erődített városról szól, amelyet nagyhatalmú – néha despotikus, néha jóindulatú – vezetők védenek, akik mindig elég erősek ahhoz, hogy megóvják a népüket a külső ellenséggel szemben. A felvilágosodás gondolkodói átdolgozták ezt a koncepciót, és úgy látták, hogy a legitim állam célja, hogy gondoskodjon a nép alapvető szükségleteiről: a biztonságról, rendről, a gazdasági jólétről, és az igazságosságról, igazságszolgáltatásról, amelyekről az egyén nem tud gondoskodni. A pandémia anakronisztikus módon újraélesztette az erődített város képét egy olyan korban, amikor a prosperitás a globális kereskedelemtől és az emberek szabad mozgásától függ. A világ demokráciáinak fenn kell tartani és meg kell védeni a felvilágosodás értékeit. A legitimációval rendelkező, kiegyensúlyozó hatalom globális visszavonulása mind amerikai, mind nemzetközi szinten a társadalmi szerződés megsemmisüléséhez vezet. Ám a legitimáció és a hatalom kérdését nem lehet a pandémia elleni harccal párhuzamosan megoldani. Minden oldalon mérséklet szükséges, mind a belpolitikában, mind a nemzetközi diplomáciában, és ki kell jelölni a prioritásokat.

„Korszakalkotó időszakban élünk. A vezetők előtt álló történelmi kihívás az, hogy kezeljék a válságot, és közben építsék a jövőt. Lángra lobbanthatja a világot, ha a kudarcot vallanak” – írta Henry Kissinger.

 

2020. április 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább