2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Kentaurbeszéd

Londoni levél - A hibernáló metró

Londoni levél - A hibernáló metró

A lakásunk egy tágas parkra néz, nagy pázsittal. Senki. Pedig Angliára az a jellemző, hogy amint kibújik a nap (hiszen nem süt sokat), rohannak ki az emberek, hétköznap is, főleg ebédidőben, és elüldögélnek, sőt elheverednek a füvön, öltönyös-kosztümös komoly tisztviselők is, aztán szaladnak vissza a hivatalba. Most senki. Nem is szabad: rendőrök és polgárőrök cirkálnak, és ha kettőnél több embert látnak együtt, elküldik, tessék menni a dolgukra, ne csoportosuljanak. Üldögélni se szabad. Nádasdy Ádám:

Amikor Nyikita Hruscsovot váratlanul leváltották a Szovjetunió éléről (kollégája, Leonyid Brezsnyev megpuccsolta), a nagyanyám azonnal lement és vett öt kiló cukrot. Emlékszem, hogy ezt mulatságosnak találtam: cukrot? Ha bajok tűnnek föl a láthatáron, mi nyalakodni fogunk? De ő, két világháborúval a háta mögött, türelmesen elmagyarázta, hogy a cukor egyfelől nagyon tápláló, tehát éhezés ellen életmentő, másfelől jól eltartható, tehát ideális a bespejzolás céljára. Ez 1964-ben volt. Ma is bajok tűnnek föl a láthatáron, de itt Londonban nemigen halmoz föl senki cukrot. Talán az is számít, hogy a cukornak az utóbbi évtizedekben nagyon rossz lett a sajtója, mindenki igyekezett leszorítani a cukorfogyasztást, no meg hát éhezésről csak nagyon keveseknek van fogalma. Egyébként az idősebb angolok még emlékeznek az 1974-es cukorhiányra, amikor pánik alakult ki, az emberek elkezdtek cukrot felvásárolni attól félve, hogy nem lesz cukor, amitől persze nem lett cukor, hiszen nincs az a jól működő gazdaság, amely hirtelen ennyi cukrot tudna piacra dobni.

De most nincs pánik, vagy csak kicsit. A koronavírus (egyelőre?) nem jár áruhiánnyal itt Angliában. A pékek sütnek, a boltokba rendesen szállítják az árut. Van üres polc – tegnap nem volt liszt itt a sarki boltban, de ez nyilván azért van, mert sokan otthon sütnek-főznek ahelyett, hogy a munkahelyi vagy iskolai menzán étkeznének. Nagy divat lett az otthoni kenyérsütés. Inkább attól félnek a kereskedők, hogy az emberek keveset vásárolnak, nem jönnek. És valóban: sokan ráébrednek, hogy nem muszáj mindennap friss tejet inni, hogy meg lehet lenni fagylalt nélkül, meg túró nélkül, meg gyümölcs nélkül. Sör nélkül kevésbé, az állítólag még jobban is fogy – hát igen, sokat ülnek a tévé előtt, ahhoz meg sör kell. Amiből nagyon sokat vesznek, az a vécépapír, bár az nem gyógyítja a vírust. Lehet, hogy összetévesztik a vérhassal?

London életéhez, összképéhez nagyon hozzátartozik a közlekedés, jobban, mint más városokéhoz. Tele van vasúttal, metróval, és az emeletes piros buszok is a londoni táj jellemzői. Ez részben azért van, mert London nagy kiterjedésű – mintha Budapest részének számítana Szentendre és Monor, Dunakeszi és Érd. Ezt mifelénk nem egyetlen városnak, hanem agglomerációnak nevezik, de itt az egész agglomerációt Londonnak hívják. (Ebben élnek 10-12 millióan.) Ekkora területet hálóz be a metró, az „underground” és az „overground”, utóbbi olyan, mint Pesten a HÉV, persze sávosan növekvő tarifával. Ezért olyan feltűnő, hogy a metrókat a járvány miatt megritkították, nem járnak a hétvégi éjszakaiak sem, amik pár éve nagy vívmányként megindultak ebben az egyébként korán fekvő városban. Olyan, mint a téli álmot alvó („hibernáló”) állatok, például a pocok, mely úgy lehűl, hogy a szíve percenként csak kettőt-hármat dobban, hogy azért életben maradjon. A Northern Line metró itt mifelénk a szokásos 2-3 percenként helyett 10-15 percenként jár. A legtöbb metrókocsi így is üres, a kintebbi vonalakon, ahol már fönn fut a felszínen, néha galambok szállnak be és mennek egy-két megállót (ugyanezt mutatták Pesten is a 4-6-os villamoson!). A belvárosban, ahol az állomások közelebb vannak, némelyiket bezárták: a legszimbolikusabb a Bank állomás bezárása, amely normálisan a Citynek, tehát az üzleti és banknegyednek az örökösen nyüzsgő átszállóhelye, négy vonal találkozik itt. Most sehol senki. Bejelentette a közlekedési vállalat, hogy az utasforgalom a szokásosnak 10 (!) százalékára esett vissza.

Észak-London legkedveltebb turistacélpontja Camden Town, ahol több nagy ócskapiac működik, meg mindenféle csecsebecséket lehet kapni, ott folyik a Regents Canal, melynek zsilipje körül remekül lehet sörözni – szóval ötvözi a romantikusat a gagyival. Fölül vasutak dübörögnek, alul lacikonyhák gőzölögnek, és hullámzik a tömeg. Hát most nem hullámzik semmi, csak a Regents Canal, az is diszkréten, mert a bárkák se járnak. Olyan volt Camden Town tegnap a vasárnapi csúcsidőben, mintha mondjuk kedd hajnali négy óra lenne. De még az is mozgalmasabb volna, mert olyankor a szemetet takarítják össze – most szemét sincs…

A vészhelyzet legintőbb jele az volt, amikor – az utolsók között – bezárt a Selfridges nagyáruház az Oxford Streeten: ilyenre nem volt példa a második világháború óta, amikor a német bombázás, a Blitz miatt kellett bezárni. A párom még az utolsó pillanatban beszaladt, zárás előtt és vett három alsónadrágot. Örökké fogok emlékezni magára – mondta a fiatal eladó (ez persze a párom jóképűségének is betudható) –, mert maga az utolsó vevőnk, holnaptól nem nyitunk ki, én is bizonytalan ideig szabadságon leszek, nem tudom, mi lesz velem. A kormányzat, ahol tud, segít, például a kényszer-szabadságoltaknak folyósítja a fizetésük 80 százalékát – az adófizetők pénzéből. (Itt ugyanis nincs állami pénz, mint mifelénk, itt csak az adófizetők pénze van. Na jó, vicceltem: nálunk is csak az adófizetők pénze van, de nálunk a politikusok szeretnek úgy fogalmazni, hogy „ad az állam”. Itt ezen csak nevetnének, nincs is olyan angol kifejezés, hogy „the state gives”.)

A párom orvos, ortopéd és gerincsebész: az ő kórházukban már jórészt leállították az „elektív” (azaz tervezett, nem sürgős) műtéteket, hogy helyet tudjanak csinálni balesetes betegeknek – ilyeneket addig nem kellett fogadniuk, mert ez egy klinika, de most a közkórházakban egyre több hely kell a vírusos betegeknek, ezért a baleseteseket őhozzájuk irányítják. Ez nem nagy megterhelés, ugyanis egyre kevesebb baleset történik, ami érthető, hiszen az emberek nem mennek sehová, nem autóznak, nem motoroznak, nincs, aki elüsse a biciklistákat. Sportolás, edzés sincs, ami szintén baleseti forrás. (Bár egy barátunk futni volt, erre pont most elszakadt az Achilles-ina, azt persze sürgősséggel megoperálták, utána azonnal hazazsuppolták.) Egy darab koronafertőzött van benn, meg három gyanús.

Az Excel nevű hatalmas konferencia-központot – a Temze partján, a dokk-negyedben – már be is rendezték járványkórháznak, 30-án nyitják meg, először ötszáz beteggel, de négyezer (!) ágynak lesz benne hely. Ne feledjük: London lakossága kb. annyi, mint egész Magyarországé. A hadsereg működteti, úgyhogy nyugodtan hadikórháznak is nevezhetjük. Az egészségügyi személyzetet részben önkéntesek toborzásával biztosítják – őket elengedik a munkahelyükről, de legalább hat hetet kell vállalniuk az önkéntes szolgálatban. Mosolyt csalt a számra, hogy ezt az ideiglenes járványkórházat Nightingale Hospital-nek, azaz „Fülemüle Kórháznak” nevezik, csakhogy nem a kedves madár után, hanem a még kedvesebb ápolónő, Florence Nightingale után (tényleg ez volt a neve), aki a krími háborúban 1854-ben rengeteget tett a sebesültek ellátásáért és megalapozta a modern betegápolást, azóta is szentként tisztelik.

A patikák, kisebb boltok előtt hosszú sorok állnak, de azért olyan hosszúak, mert az emberek 1-2 méter távolságot tartanak, és bent egyszerre csak egyvalaki vásárol. Ijesztőbben néz ki, mint amilyen. Egyes kávéház- és büféláncok (Costa, Pret-á-manger) kihirdették, hogy ingyen adnak enni-inni az egészségügyi dolgozóknak. (Mostanra már ezek is bezártak.) Sajnos kiderült, hogy Lewisham külvárosban a helyi csibészek ellopták az egészségügyiek kártyáját és ingyen szolgáltatták ki magukat. A profi szélhámosok is akcióba lendültek: becsöngetnek, hogy vírustesztet végeznek, közben kirámolják a lakást (vagy legalábbis felmérik, hogy érdemes-e visszajönni.) A környezettudatos kávézók az utóbbi egy-két évben bátorították a közönséget, hogy hozzon hazulról bögrét, ne szaporítsuk az eldobható poharakat; most viszont ezeket nem fogadják el, mégiscsak higiénikusabb a szűz papírpohár.

A boltok közül végül a nagy könyvesbolt, a Waterstones is bezárt: sokáig húzta, azzal érvelt, hogy most az élelmiszer és gyógyszer mellett leginkább olvasnivalóra van szüksége az embereknek, de végül beadta a derekát. Számos borbély felajánlotta, hogy egészségügyi dolgozóknak (itteni nevük NHS, National Health Service, azaz Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) ingyen nyírnak-vágnak; mostanra ők is bezártak.

Ma volt a tavasz első igazán szép napja, ragyogó napsütéssel. A lakásunk egy tágas parkra néz, nagy pázsittal. Senki. Pedig Angliára az a jellemző, hogy amint kibújik a nap (hiszen nem süt sokat), rohannak ki az emberek, hétköznap is, főleg ebédidőben, és elüldögélnek, sőt elheverednek a füvön, öltönyös-kosztümös komoly tisztviselők is, aztán szaladnak vissza a hivatalba. Most senki. Nem is szabad: rendőrök és polgárőrök cirkálnak, és ha kettőnél több embert látnak együtt, elküldik, tessék menni a dolgukra, ne csoportosuljanak. Üldögélni se szabad. A párom magánál kell hogy hordja a kórházi belépőkártyáját, hogy igazolja: egészségügyi dolgozó, azért jár az utcán. Persze kicsit ellófrál arrafelé is, ahová nem a munka szólítja, hanem valamit venni kell. Eddig még nem igazoltatták, olyan bizalomgerjesztő képe van.

Ebben az országban, ahol tényleg van korona, és nemcsak a királynő fején, hanem a jogrendszerben is – hiszen a bűnügyek esetén a közvádló maga a Korona –, a vírust szerencsére nem ugyanazon a néven kell emlegetni: nem crown (ejtsd: kraun), hanem latinosan corona virus (ejtsd koróna vájrösz). A magyar nyelv, ahogy derék lateiner eleink ránk hagyták, ugyanazt a szót használja mind a kettőre: korona. Még szerencse, hogy nálunk a királyi korona már csak tiszteletre méltó emléktárgy.

(Népszava)

 

2020. április 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább