Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szép új világ, alsó légúti tünetekkel
Nem lenne-e képes az 450 milliós Európai Unió orvost és felszerelést küldeni a gócpontokba, segítve nemcsak a védekezést, de az összetartozást is? Egyáltalán mi a szart csinál az unió, miközben Olaszország kiköpi a tüdejét? Mi kellene ahhoz, hogy hatékonyabban reagálhassunk? Megvárjuk-e, amíg a vírus felfogja a nemzet fogalmát, vagy alkalmazkodunk a világképéhez? Tóta W. Árpád:
Maguk egy vírus – mondja Smith ügynök a Mátrixban az emberiségről. Én remélem, hogy okosabbak vagyunk. De előbb-utóbb kiderül.
Kétszáz koronavírusos katona halálát jelentették Észak-Koreából. A turizmus arrafelé úgyszólván minimális, migráció nem fájdítja a fejüket, a dzsucse-rendszer pedig büszke arra, hogy amit csak lehet, házilag állít elő, hidrogénbombától a rizsig. (A rizs nem mindig jön össze.)
Budapestről húszezer forintból Izlandig el lehet repülni, vagy bárhová, amíg a fapados visz. Banán sem egyszer egy évben van, ahogy passiógyümölcs meg datolya is kapható bármikor. És ez így mindenkinek megfelel – noha egy kicsit unalmas. Borzongatóan izgalmas megvenni a tíz kiló lisztet, családi vésztartalékot halmozni fel a pincében, és egyszerre félni és remélni egy új, egészen más világot, ahol a cserkészerények számítanak, és nem a lájkok. Ezen az elvágyódáson nyugszik minden világvége-kultusz, az olaj elfogyásától az atomháborúig.
Mindenesetre ha így utazgatunk és kereskedünk keresztül-kasul a világban, akkor semmi csodálatos nincs abban, hogy egy Kínában felbukkanó vírus egy hónap alatt eljut a világ minden tájára. Ez az ára az infrastruktúrának, amely kiszolgál minket: nemcsak mi használjuk, hanem a rovarvilág és a kórokozók is.
Semmi, semmi újdonság nincs ebben eddig. Így kapták el az indiánok a vitorlás hajókon odaszállított himlőt és influenzát. Csak tovább tartott az utazás, de akkoriban türelmesebbek voltak az emberek, és a vírusok is.
Hogy újfajta vírusok alakulnak ki, az szintén természetes jelenség. Meglepő a tapogatózás és a bűnbakkeresés, mert ehhez nem kell denevért enni, elég hozzá a mutáció és szelekció isteni, sőt, Istent leváltó logikája.
A világ közös.
Közösek a vírusok és a klíma is, egyik sem illetődik meg attól, hogy ki van táblázva az államhatár. Az észak-koreainál jobban egyik sincs kitáblázva, aztán tessék. Jobb lesz tehát tudomásul venni, hogy lesz még ilyen, sőt még ilyenebb is. Ezt a millió szállal összefűzött, globalizált világot kell megvédeni, és megfizetni az árát emberéletben is. Nincs út visszafelé. Nincs alternatíva, soha nem lesznek már elszigetelt, fallal körülvett kiskert-országok, ahová nem teszi be a lábát a világ összes baja. Már csak azért sem, mert az olyanokban mérhetetlenül ócskább lenne az élet, és a falak a bentlakókat zárnák börtönbe, nem a külvilágot tartanák kint. Ahogy Észak-Koreában.
A közös világ ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a vírussal ne egyenként szálljunk szembe, hanem a világ összes eszével és erőforrásával. Kínai génkutatók, amerikai gyógyszerészek, európai vegyészek rakják össze tudományukat, és ha kitart a járvány, meg fogják találni az ellenszerét.
Amint megtalálták több mint tíz éve a H1N1-re is a gyógyszert. Az elmúlt évtized legnagyobb egészségügyi botránya volt. A Roche tonnaszám sózta rá a kormányokra a Tamiflut – köztük a magyarokra –, a WHO tisztviselői pedig rajta voltak a fizetési listáján, és pörgették a pánikot. Az a járvány aztán lelohadt, az oltóanyag megpimpósodott, a pénz elszállt. Mindenki vállvonogatva nyugtázta, örült, hogy mégse halunk meg mind, aztán annyiban maradt.
A vírus próbára teszi államainkat és intézményeinket. Biztosan járható út, hogy nagyvállalatok szabják meg életmentő gyógyszerek árát? Ki és hogyan ellenőrzi őket? Nem lenne-e képes az 450 milliós Európai Unió orvost és felszerelést küldeni a gócpontokba, segítve nemcsak a védekezést, de az összetartozást is? Egyáltalán mi a szart csinál az unió, miközben Olaszország kiköpi a tüdejét? Mi kellene ahhoz, hogy hatékonyabban reagálhassunk?
Megvárjuk-e, amíg a vírus felfogja a nemzet fogalmát, vagy alkalmazkodunk a világképéhez?
Valóban az a leghatékonyabb szervezőelv, hogy öt-, tíz- és húszmilliós országok vezetői próbálják követni a hírek és álhírek dömpingjétől remegő közhangulatot, és produkálni valami cselekvésszerűt? Van-e jobb ötletünk, mint egyenként rettegni a pincében? Bonyolult viták ezek, és félő, hogy a járvány gyorsabban múlik el, mint hogy rákényszerülnénk végigharcolni őket.
Aztán majd jön a következő, és lehet, hogy az nem egy tüdőgyuszi lesz.
A vírus egyszerű gépezet. Terjedni akar, és túlélni. Ha a fehérjéi nem felelnek meg a célnak, jön egy mutáció, és próbálkozik újabbakkal. Amelyik sikeres, az fennmarad, és hódít. Amelyik nem, az selejt, és kihal.
Van mit tanulni tőle.
A vírus milliárdnyi egyed halála árán éri el célját. Nincs ugyanis esze, csak végtelenül sokszor dobhat a kockával. Nekünk elvileg van. De ha nincs kedvünk használni, dobálhatunk vele versenyt.
(hvg.hu)
Következő cikk: Pásztor István: Visszavezetnénk Szabadkát a normalitás mezejére!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >