Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Maradék állásait védelmezi a háború utáni nemzetközi rend...
... amely a szabadságot, a békét és a jólétet hirdeti. A szabadság reménye azért nem halt meg, hiszen vannak tiltakozások, Hong Kongtól Teheránig. Csak éppen ezek egyáltalán nem hoznak eredményt, és félő, hogy a következő 10 évben megint csak a tisztességtelenség kerekedik felül. Ideértve, hogy akár még újra is választhatják Trumpot. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Véget értek a század rettenetes 10-es évei, de a következő 10 év még szörnyűbb lehet – mutat rá a kommentár, amely elismeri, hogy azért történtek jó dolgok is az eltelt időszakban. Pl. a felére csökkent a mélyszegénységben élők száma. Csakhogy közben nem történt semmi az olyan létveszélyek ügyében, mint a klímaváltozás, továbbra is szinte mindennaposak a halálos orvtámadások az USÁ-ban, de a legrosszabb mégis az, hogy beköszöntött a szabadság lebontásának kora. A politikai közép összeomlik, nyomul a szélsőség. Az egész a véres Arab Tavasszal kezdődött. Nyomában megindult menekültáradat, amely tetézte a pénzügyi válság utóhatásait Európában, nacionalista-populista felemelkedéshez vezetett.
Orbán és a PiS révén illiberális vezetés került hatalomra a magyaroknál és a lengyeleknél. Győzött a Brexit, a szélsőjobb nagyot lépett előre szinte minden európai államban. De ez csupán a világméretű irányzat része: szélsőséges demagógok visszaélnek a hatalommal az USÁ-ban, Brazíliában, Indiában, a Fülöp-szigeteken és másutt is. A jobb erős emberei szétverték a demokráciát az oroszoknál, a törököknél és Egyiptomban. A kínai elnök egyáltalán nem populista, de egyre nagyobb elnyomás jellemzi uralmát és ez beleilleszkedik a demokrácia-ellenes világtrendbe. Az ilyen vezetők arra használják az internetet, hogy hazugságokat terjesszenek és szétverjék az ellenkező véleményeket.
De nem csupán a szabadság porlik szét oly sok helyen, hanem a jogállam is. Maradék állásait védelmezi a háború utáni nemzetközi rend, amely a szabadságot, a békét és a jólétet hirdeti. A szabadság reménye azért nem halt meg, hiszen vannak tiltakozások, Hong Kongtól Teheránig. Csak éppen ezek egyáltalán nem hoznak eredményt, és félő, hogy a következő 10 évben megint csak a tisztességtelenség kerekedik felül. Ideértve, hogy akár még újra is választhatják Trumpot. És ahogy Yascha Mounk, a neves politológus kifejtette, a populisták mindig sokkal veszedelmesebbek, ha sikerül másodszor is győzniük az urnáknál.
Economist
Az EU-ra is ráillik, amit Putyin, Hszi, de Trump és Erdogan is hirdet, hogy ti. egy egész civilizációt védelmez, és épp ezért országuk több mint nemzetállam. Utóbbitól az unió persze még messze van, bár jelentős szuverén jogokkal rendelkezik, de a tagok azért továbbra is meghatározókat a bel-, de még inkább a külpolitikában. Közben azonban egyes vezetők elkezdtek aggódni a civilizáció miatt. Orbán Viktor jó ideje az európai kultúra védelmének állítja be támadásait a menekültek ellen. A Bizottság külön tárcát állított fel a földrész életmódjának megóvására. Macron azt mondja, a 27-eknek egységesen kell fellépniük az európai civilizáció érdekében, különben felmorzsolja azt Kína és Amerika.
A civilizációs államról vallott nézetek eltérőek és ebből még gond lehet. Orbán szemében a kontinens kultúrája a fehér kereszténységet jelenti. Brüsszel igyekszik a polgári értékekre alapozni, a francia elnök pedig Washington és Peking geopolitikai erejére összpontosít, mert hogy az képes aláásni a Felvilágosodás eszményeit. De azért vannak közös pontok a három elképzelésben. Valamennyi defenzív, immár az európai és nem a nyugati értékeket hangsúlyozza. Ugyanakkor könnyen átcsúszhat paranoiába, hiszen a szélsőjobb azzal az összeesküvés elmélettel házal, miszerint az európai civilizációt kiszoríthatják a bevándorlók, vagy az olyan feltörekvő hatalmak, mint Kína. Ezt a megközelítést azután átveszik mérsékelt politikusok, így Macron is, ám ha bevonják a szélsőjobbot az Európai tervbe, az még sokba kerülhet a közös normák szemszögéből.
További egységes jellemző, hogy az európai civilizáció előtérbe helyezése kirekesztő. Nagy a veszély, hogy mindez rossz döntésekhez vezet, hiszen e víziók hívei úgy gondolják, hogy veszélyben van a kontinens léte. Azon kívül ha nem győzik szajkózni az európai értékeket, az sovinizmusba torkolhat. Ha a politikai közép átveszi a szélsőjobbos közhelyeket, akkor ily módon azok alá a populisták alá adhatja a lovat, akiket ki akar szorítani. Az EU egyik legnagyobb vívmánya, hogy megfékezte a nacionalizmust. Ha azt most a civilizációs elmélet durva formájával helyettesítik, az nem sok jó vért szülhet. A civilizációs államok összecsapása tényleg borzalmas lehet, mondaná Huntington.
Guardian
A populista vezetők a félelemből élnek, így ellenük az az ellenszer, ha segítünk az embereknek, hogy biztonságban érezzék magukat, mert különben világszerte csak még többen mennek lépre az olyanoknak, akik a tömegek legrosszabb ösztöneire játszanak rá. Erre figyelmeztet vendégkommentárjában a Marylandi Egyetem egyik neves pszichológia professzora. Mint írja, számára riasztó a jobboldali populizmus, a nacionalizmus felemelkedése, hogy egyre nagyobb a megosztottság. Pár éven belül jött, látott, győzött Trump, Salvini, Orbán, az Osztrák Szabadságpárt és a lengyel PiS.
A demokrácia veszélyben van, mert az ember már csak olyan, hogy rendre és biztonságra vágyik, amikor úgy véli, hogy küszöbön áll a zűrzavar. Ilyenkor hajlamos beállni a tekintélyelvűség mögé. Ahogyan az 1933-ban történt. Az új felmérések azt tanúsítják, hogy ez ma sincs másként: akik fenyegetve érzik magukat, azok keményebb szabályokat követelnek és Trumpot, illetve Le Pent támogatják. A gazdasági nehézségek szintén felerősítik a vágyat az olyan vezetők iránt, akik hajlandók szembemenni a demokratikus értékekkel. Ezek a politikusok gyors és egyszerű megoldást ígérnek, de mindenek előtt azt, hogy visszatérnek a korábbi, szigorúbb társadalmi rendhez. Közben még rá is erősítenek a fenyegetésekre, hogy még népszerűbbek legyenek.
A megoldás nem az, hogy kézlegyintéssel intézzük el az egzisztenciális félelmeket, kiutat kell találni, főként azok esetében, akik kétkezi munkásként elvesztették állásukat az automatizálás folytán. Más veszélyeket azonban eltúloznak, pl. a migráció kapcsán, de ezek is nagyban hozzájárulnak az autokrata vezér támogatottságához. Ha meg akarunk szabadulni a veszedelmes figuráktól, akkor elsősorban azt kell kiiktatni, ami leginkább vonzóvá teszi őket: a fokozódó fenyegetés mindent átható érzetét.
Yahoo/AFP
Az osztrák kormánykoalíció létrejötte után a francia hírügynökség csodagyerekként mutatja be Kurzot, a régi-új kancellárt, akinél azonban e pillanatban nem lehet tudni, hogy kihez húz Európában: Macronhoz vagy Orbánhoz. Az első meglepetést két éve váltotta ki, amikor 31 évesen miniszterelnök lett, most pedig azzal vívta ki a világ bámulatát, hogy a szélsőjobbos FPÖ bukása után képes volt megállapodásra jutni a teljesen más, balos politikát képviselő zöldekkel. Egyébiránt a szeptemberi idő előtti választásokon magához tudta csábítani a csalódott Szabadságpárti szavazók jelentős részét is.
Mindössze 27 éves volt, amikor a jogi egyetemet otthagyta és külügyminiszter lett. Akkoriban nem győzte dicsérni Orbán Viktort és egyetértett azzal, hogy le kell zárni az utat a menekültek előtt a Balkánon. Azt azonban nem lehet állítani, hogy általános elismertségnek örvendene. Egyesek mini-diktátornak tartják, így háttérbe szorította pártját, a konzervatívokat. Elődje azzal vádolja az ÖVP-ben, hogy tekintélyelvű irányba viszi az országot és bűnbakként használja a migránsokat. Csodálói ezzel szemben Marconhoz hasonlítják, ellenfelei azonban inkább egy leendő Orbánt látnak benne. Az igaz, hogy pont annyira megosztóvá vált, mint magyar kollégája, amikor nem volt hajlandó aláírni az ENSZ Migrációs paktumát, korlátozta a juttatásokat a menedékkérők számára és több már intézkedést is hozott ellenük.
Arra azonban gondosan ügyel, nehogy bárki kétségbe vonhassa elkötelezettségét Európa iránt és nagyon vigyáz a nyelvére. Csakhogy szinte soha nem emelte fel szavát az FPÖ rasszista, illetve antiszemita megnyilvánulásai ellen, amikor másfél éven át együtt irányították Ausztriát, és ez zavart keltett külföldön. Az új kabinet élén továbbra is harcolni kíván a bevándorlás ellen, e célra külön minisztériumot hozott létre. Egyesek szerint azonban a furcsa politikai páros precedensként szolgálhat az egész EU számára.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >