Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kentaurbeszéd
Az Ünnep szeretete
Szerencsére még léteznek a szeretet közösségi rítusai. Erősítenünk kell ezeket, hogy a kultúránk valamiféle emberszerető formát öltsön, mert az emberi természetben minden adottságunk megvan hozzá. Csányi Vilmos:
A szeretet közösségi tulajdonság. Az evolúció csavaros fordulatai miatt jól megférhet a közösségen kívüli fajtársak iránt érzett ellenszenvvel vagy a kifejezett gyűlölettel.
Különös nézni a karácsonyi képeket, fenyőfával, hóval egy trópusi táj valamelyik fürdőhelyén. Ez a keresztény ünnep sokfelé eljutott, és függetlenül a vallási hovatartozástól, afféle általános "szeretet ünnepe" lett az egész bolygón. Két lényeges mozgatója van, ezek az emberi természet alaptulajdonságaiban lelhetők meg. Minden kultúra, mondhatjuk, minden ember, elfogad, követ rítusokat. A karácsonyi ünnep is rítus, elemei a várakozás, az ajándékozás, a baráti, családi kapcsolatok felújítása vagy megerősítése, kellékei pedig az egyszerűbben vagy gazdagon díszített fenyőfa, az ajándékok, az ünnepi vacsora. Minden rítus tartalmaz követendő pontos szabályokat és a szabályok érzelmi csomópontokhoz kötődnek.
Ajándékokat bármikor vehetünk szeretteinknek és veszünk is születésnapon, házassági évfordulón vagy más emlékezetes alkalommal. Ezek az alkalmak személyes rítusként épülnek fel, mindenkinél másképpen. A karácsony ünneplése kollektív rítus, mindenki vesz fenyőfát, valami kisebb-nagyobb meglepetést szeretteinek és a rítust egyetlen naphoz, egyetlen nap ünnepélyes estéjéhez kötjük.
A rítusok nagyon fontos szerepet játszottak az emberi közösségek kialakulásánál. A sokféle napi elfoglaltságot megszakítják és érzelmileg, értelmileg egyetlen kiemelt szociális kapcsolatra koncentrálnak.
Az esküvő, a ballagás, a temetés, a születésnapi megemlékezés is hasonló rituális alkalmak, de a karácsony mindenkié. Kisebb és nagyobb csoport együttes hiedelme. A jól szervezett hiedelmek segítik a csoport tagjainak életét, a csoport pedig gondoskodik a hiedelmek generációról generációra történő átörökítéséről. A modern ember mindennapi életében csak 2-3 ember társaságában tölt néhány órát szorosabb kapcsolatban, miközben sok órát van együtt több száz másikkal az utazásai, munkaórái vagy a városi élete során. Ma már nem tudjuk elképzelni, mit jelentett egy csoporttársadalomban fejlődő gyermek számára, hogy ébrenléte idején folyamatosan nyolc-tíz felnőtt társaságában volt. Már többször felidéztem a kalahári busmanokat, akiknek harminc-negyven fős csoportjában nyolc-tíz különböző korú gyermek él.
Elképesztő az a türelem, ahogyan a busmanok a gyerekekkel bánnak. Karácsonykor, gyerekeink és unokáink körében jusson eszünkbe az a történet, amikor a busman férfi nyílhegyet kalapál. Odamegy hozzá egy éppen totyogó gyerek és az ujját a nyílhegyre teszi. A férfi nem löki el a gyerek kezét, nem szól rá, nem sóhajt fel, hanem türelmesen vár addig, amíg a gyerek elhúzza a kezét. Akkor kalapál tovább. A következő ütésnél a gyerek megint odateszi az ujját, megint türelmes várakozás következik, és ez így megy teljes negyven percen keresztül. A szocializáció ilyen körülmények között egészen más erkölcsű, viselkedésű embert eredményez, mint az a szocializációs folyamat, amely a modern élet sivár tanodáiban vagy a zaklatott családokban megy végbe napi néhány óra alatt. A türelem szeretet. A szeretet türelem.
Egy zárt embercsoporton belül a tanítás a gyermek életében mindennapos dolog. Nemcsak „valamire” tanítják meg, egy technikára, egy ismeretre, hanem apró interakciókban, kis részletekben a csoport egész kultúráját, hiedelemrendszerét átadják neki, annak minden finom részletével együtt. Az átadás-átvétel hátterében érzelmi folyamatok állnak. Nem arról van szó pusztán, hogy valamit meg kell tanulni, hanem arról, hogy milyen jó vagy kellemetlen, vidám vagy szomorú élmény fűződik az adott ismerethez. Csak az élmény teszi az ismeretet maradandóvá.
A másik fontos mozgató a szeretet kifejezése. A közösségekben élő ember úgy formálódott, hogy megtanulta nemcsak elfogadni, megtűrni társait a mindennapokban, hanem kialakult az a vágy, késztetés, hogy együtt legyen velük, együtt cselekedjen, és közösen gyakoroljanak valamilyen hiedelmet. Emberszeretet nélkül nem létezne közösség és társadalom. Ha egy páviáncsapat megy a szavannán és valamelyikük rosszul lesz, vagy csak nagyon elfáradt és nem kölyök, akiről az anya gondoskodik, akkor lemarad a csapattól, otthagyják és a ragadozók prédája lesz. Egy embercsapat akár a legrégebbi időkben is segítette a lemaradozó társat, valaki cipelte csomagját, belekarolt, ha kellett, közösen vitték és ma is így teszünk. Ez az állatvilágban, amelynek tagjai vagyunk, egészen elképesztő és különös cselekedet. A segítők mindannyian kisebb-nagyobb hátrányokat szenvednek, mert nem csak magukkal törődnek. A közösség egésze pedig a legtöbbször valamit nyer a szeretet, a segítség különös aktusaival. A beteg felgyógyulhat, az elfáradt kipihenheti magát és újra hasznos tagjai lesznek a csoportnak. Az ember az egyetlen faj, amelynek kórházai, orvosai vannak, vért adunk, ha szükséges, felneveljük közösen az árva gyerekeket.
A szeretet közösségi tulajdonság. Az evolúció csavaros fordulatai miatt jól megférhet a közösségen kívüli fajtársak iránt érzett ellenszenvvel vagy a kifejezett gyűlölettel. A közösségen kívüliekkel úgy viselkedünk, mint a vadállatok. Ha nem térnek ki utunkból, ha akárcsak jelenlétükkel fenyegetnek, minden eszközt alkalmasnak találunk eltávolításukra, megszégyenítésükre, akár az életük elvételére is. A szeretet-gyűlölet párosát mindig a közösség és nem az egyén tartja egyensúlyban. A közösség határozza meg, ki tartozik hozzánk, méltó a szeretetünkre, és ki az, aki idegen és hogyan kell vele bánnunk, hogy ne legyen ártalmunkra.
Az evolúcióban kialakult emberi természet sok-százezer évig működhetett ellentmondások nélkül. De az egyre bonyolultabb emberi agy, a közösségi kultúrák által kifejlesztett technológiák az utolsó evolúciós pillanatokban, néhány ezer éve, kaotikus állapotokhoz vezettek. Ennek éljük a napjait. A szeretetre való képességünk olyan erős, hogy még akkor is működik, amikor a valódi közösségek eltűnnek és helyüket valamilyen cél érdekében kialakított szervezet, gyár, iskola, egyház, állam, párt veszi át. Beléphetünk egy vállalathoz dolgozni, ahol nem közösségi szabályok, hanem a cég elképzelései szabják meg, mit és hogyan kell tennünk, nem a teljes napunkat töltjük társainkkal, akikről alig tudunk valamit, és ha nem jól teljesítjük a mások által meghatározott feltételeket, kirúgnak, mert a szervezetnek a saját célja a fontos, nem az alkalmazott jóléte. Ennek ellenére valahogyan megvagyunk együtt, és keressük azokat az alkalmakat, amikor kollégáink iránti szeretetünket valahogyan, ha kis mértékben is, kifejezzük. Együtt örülünk a sikereknek, együtt háborodunk fel a sérelmeken. Egy nem létező közösségben eljátszunk a közösség eszméjével, emberszeretetünket nem tudják kioltani.
A szervezetek ügyködése nemcsak azért ellentmondásos, mert hiányzik belőlük a szeretet kifejezésének igazi lehetősége, hanem azért is, mert gyakran éppen a gyűlöletünket igyekeznek saját céljaikra felhasználni. A pártkatonáktól az igazi katonákig, az ipari kémkedéstől a terrorizmusig minden megtalálható a szervezetek gyűlöletkeltésének, bűnbakképzésének palettáján, és néha már úgy érezzük, hogy teljesen embertelen világban élünk, amelyben emberségünk és szeretetünk felesleges.
Szerencsére még léteznek a szeretet közösségi rítusai. Erősítenünk kell ezeket, hogy a kultúránk valamiféle emberszerető formát öltsön, mert az emberi természetben minden adottságunk megvan hozzá.
(Népszava)
Következő cikk: A romániai forradalom dicsősége és reménytelensége
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >