Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin és Macron nagy balkáni paktuma? Szerbia ma nagy lépést tesz
A szerb miniszterelnök ma Moszkvában aláírja országa csatlakozását az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Macron az oroszokkal együtt képzeli el kontinensünk új biztonságpolitikai építményét, ezért a francia vétó Észak-Macedónia és Albánia ellen akár már egy új Moszkva-Párizs tengely háttéralkujának eredménye lehet. Káncz Csaba jegyzete:
Bár augusztus végén az EU külügyminiszterei óvták Belgrádot ettől a lépéstől, Ana Brnabić szerb miniszterelnök ma Moszkvában aláírja országa csatlakozását az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz (EEU). Ezzel gyakorlatilag Szerbia szabadkereskedelmi szerződést köt Oroszországgal, Fehéroroszországgal, Kazahsztánnal, Örményországgal és Kirgizisztánnal. Az Európai Bizottság az elmúlt napokban a lépés kapcsán leszögezte: „Szerbiától elvárjuk, hogy fokozatosan sorakozzon fel az EU Közös kül- és biztonságpolitikája mellé”. A legújabb szerb felmérések szerint az ország lakosainak 45.5 százaléka az EU tagságot látja a legelfogadhatóbb külpolitikai prioritásnak, 17.6 százalék szerint az EEU-hoz kellene csatlakozni, az ország harmada szerint viszont egyik tömbhöz sem.
Moszkva árnyékában
A szerb kormány augusztusban ígéretet tett Moszkvának, hogy Aleksandar Vučić elnöksége alatt az ország nem csatlakozik a NATO-hoz és katonai értelemben Szerbia semleges marad. Ezzel együtt a szerb-orosz és a szerb-török katonai együttműködés napról-napra kiterjedtebb. Szerbia az utóbbi néhány évben jelentősen megnövelte védelmi kiadásait, Oroszország pedig bőkezű ajándékokkal (tankok, páncélozott járművek, vadászgépek) járult hozzá védelmi képességének erősítéséhez.
2012-ben Moszkva humanitárius és katasztrófa-elhárítási központnak álcázott katonai- és hírszerzési támaszpontot létesített a dél-szerbiai Nišben - ahol egyébként a szerb szárazföldi erők parancsnoksága is van -, nem messze Koszovó határától. Az október 19-én Belgrádba látogató orosz miniszterelnök ki is jelentette, hogy „Moszkva bármilyen segítséget hajlandó megadni Szerbia területi szuverenitásának és integritásának védelmében”. Valóban, Oroszország nyomásának engedve a világban egyre több ország vonja vissza Koszovó önállóságának elismerését – éppen a napokban a szerb külügyminiszter jelentette be, hogy az utóbbi két évben 15 állam vonta vissza az elismerést.
Belgrád számára viszont aggasztó fejlemény, hogy Washington egyre kiemeltebb figyelmet fordít a térségre. Az amerikai külügyminisztérium augusztusban nevezte ki Matthew Palmert nyugat-balkáni különmegbízottjának, aki a szerb-koszovói párbeszéd újrakezdését nevezte meg legfontosabb prioritásának. Belgrádot ráadásul hidegzuhanyként érte, hogy 3 hete a Fehér Ház egy újabb különmegbízottat nevezett ki Richard Grenell személyében „az elakadt Belgrád-Pristina párbeszéd újraindítására”.
Putyin-Macron paktum?
Az elmúlt hét nagy európai (geo)politikai meglepetése volt viszont, hogy Párizs megvétózta Észak-Macedónia és Albánia felvételi tárgyalásainak megkezdését az Európai Csúcson. Ezzel reális forgatókönyvvé vált, hogy hogy Szkopjéban visszatérhet a hatalomba Orbán és Putyin szövetségeseként a hazánkba menekült Nicola Gruevszki, miután a francia vétó nyomán jövő áprilisra választást írtak ki az országban.
Francia elnök 18 éve nem járt Belgrádban és Macron júliusban törte meg a hosszú csendet, rögtön 20 megállapodást írva alá. Tekintve, hogy Macron elnök az oroszokkal együtt képzeli el kontinensünk új biztonságpolitikai építményét, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a francia vétó már egy új Moszkva-Párizs tengely háttéralkujának eredménye.
Egy évszázada az orosz-francia tengely tevőlegesen járult hozzá ahhoz, hogy Szerbia a győztesek oldalán ülhessen és jelentős területi gyarapodást érhessen el az I. világháborút lezáró béketárgyalásokon. Párizs ráadásul kiemelt szerepet játszott a szerb hadseregnek a Monarchia elleni háborúra való felkészítésében - Mihajlo fejedelem uralkodása idején (1860-1868) példának okáért Szerbiának francia volt a védelmi minisztere.
(Privátbankár)
Következő cikk: Soros büszke arra, hogy mumusnak tartják
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >