Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az európai szélsőjobb B terve
A mindennapokban az obstrukció érvényesül majd, a keletiek bizonyították, hogy képesek vétózni, de ők is vesztettek: üres késszel távoztak a posztok elosztásakor. Ám ha a britek kilépnek, a súlypont mégiscsak Kelet felé tolódik el. A térségben Németországnak több aduja van, feltéve, hogy ügyesen pókerezik. De ettől még nyílt alkotmányos válság törhet ki, ha felsül von der Leyen.
A Financial Times kommentárja azt tanácsolja az európai közép erőinek, hogy csak nyugodtan aggódjanak Ursula von der Leyen miatt, mert lehet, hogy egy gyenge bizottsági elnök jól jön a szélsőjobbnak, ám aligha tud sokáig többségre támaszkodni. De még az sem biztos, hogy holnap megválasztják. Brüsszelben azért inkább a győzelmére tippelnek, már ha elnyeri a keményjobb támogatását. Ám bármi megtörténhet, a szavazás titkos. Hogy az EP-ben ennyire bizonytalan a helyzete, annak oka egyrészt az, hogy a jelölésnél az állam- és kormányfők nem kérték ki a Parlament véleményét. Azon kívül a kiválasztott a múlt heti meghallgatásokon nem bizonyult túl meggyőzőnek. Úgy tűnt, hogy sok mindent nem tud és nem is ígért sokat, márpedig ez így rossz kombináció.
De a fő gond az, hogy nincs stabil bázisa Strasbourgban. Ha veszi a lécet, akkor azt várhatóan csak annak köszönheti, hogy valaki mellé állt, a Néppárton, a szociáldemokratákon és a liberálisokon kívül. Ezek közt azután ott lehetnek a kormánypárti magyar, lengyel és olasz képviselők. Csak éppen lesz-e bátorsága ezek után von der Leyennek a Budapest és Varsó elleni jogi eljáráshoz a demokrácia megsértése miatt, a közös értékek védelmében? A középjobb veszedelmes játszmát folytat. Egyfelől tudja, hogy kénytelen a szélsőjobbra és a populistákra építeni választottja győzelme érdekében. Másfelől igyekszik elzárni a vezető tisztségeket a szélsőségesek és a nacionalisták elől. Ily módon a politikus nyerhet, csak éppen a továbbiakban nincs olyan többség mögötte, ami segítene programja valóra váltásában.
Nem szabad lebecsülni a szélsőjobbot annak választási eredménye miatt. A B-terv ugyanis azt tartalmazza, hogy ki kell használni a közép megosztottságát, szakadást kell előidézni. Ebben a helyzetben tanácsos volna a politikai középnek elutasítania von der Leyent. Máskülönben nem kizárt, hogy öt éven át tart a döntésképtelenség, nagy károkat okozva mind a Bizottságnak, mind az EP-nek. Vagyis mintha az ár túl magas volna.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az unióban eljött a szemfényvesztők és bűvészek ideje. Persze illúziót senki sem tud jobban kelteni, mint az EU. A személyi döntések pl. látszólag egységről tanúskodnak, csak éppen több a vesztes, mint a nyertes, a fő kérdésekben megosztottak a tagállamok és alkotmányos válság kellős közepén csücsül a szervezet. A Nyugatnak és a Keletnek nincs sok mondandója egymás számára, az egyesült földrész minden eddiginél távolabbinak tűnik. Macron és Merkel ebben a helyzetben rukkolt ki a von der Leyen-Lagarde-tandem ötletével, ám az nem oldja meg a többi súlyos gondot. Így pl. mindenki tudja, hogy a déli államokat nem lehet magukra hagyni a migráció terhével. Az ügy rendezéséhez véget kellene vetni a líbiai polgárháborúnak, ám a franciák és az olaszok mást és mást támogatnak. Az olaj fontosabb, mint a közös migrációs politika. Ráadásul májusban négy nagy tagállamban: Franciaországban, Nagy-Britanniában, Lengyelországban és Olaszországban euroszkeptikus és jobbos pártok kerekedtek fölül.
Így Strasbourgban labilis többségek alakulhatnak ki. Jönnek fel az EU-ellenes erők. A jobboldali-populista keleti kormányok megmutatták, mennyire megizmosodtak és megtorpedózták, hogy Timmermans lehessen a Bizottság új első embere. Itt látszik, hogy Európa mind inkább a blokádra épül: bejött a vétó, viszont ezen túlmenően ezek az államok már nem tudták érvényesíteni akaratukat. De aki a jövőben valamire vinni akarja Brüsszelben, annak emlékeznie kell erre a precedensre. Következésképpen kerülnie kell, hogy szembemenjen bizonyos fővárosokkal.
Ezek után von der Leyennek még nehezebb lesz, hogy fontos kérdésekben határozottságot mutasson. A mindennapokban az obstrukció érvényesül majd, a keletiek bizonyították, hogy képesek vétózni, de ők is vesztettek: üres késszel távoztak a posztok elosztásakor. Ám ha a britek kilépnek, a súlypont mégiscsak Kelet felé tolódik el. A térségben Németországnak több aduja van, feltéve, hogy ügyesen pókerezik. De ettől még nyílt alkotmányos válság törhet ki, ha felsül von der Leyen.
Financial Times/ Neue Zürcher Zeitung/Szelestey
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >