Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Piros, fehér, zöld.... (2)
Pál Károly
Nem tudom, hogy hányan olvasták el a mostanival szinte azonos című múlt heti írásomat, azt meg jobb, ha nem is tudom, hogy hányan szisszentek fel azon a jóslatomon, hogy az MNT választásra benevezett jó néhány listára összeverbuvált, kék-sárga, és piszkosszürke, vagy talán, jobban mondva, egérszürke színű ruhát nemzetiszínűre felcserélők, számukra mennyire kedvezőtlen választói ítélettel szembesülnek június 6-án. A szavazóhelyekről begyűjtött vasárnap esti eredmények ismeretében Podolszki József, korán eltávozott költőnk, és publicistánk szavaival élve, hogy helye van e népnek és vidéknek valahol, úgy gondolom, hogy Mátyás király nevéhez kötődő legendás mondást meghazudtolva, még manapság is van igazság ezen a tájon.
Van igazság, mert csúfos választási vereséget szenvedtek el azok a nemzettársaink, akik a papírtigris listákon, belgrádi és újvidéki, nem magyar nyelven beszélő kenyéradó, és alamizsnaosztogató gazdáik utasítására, ezúttal is sok mindent megtettek azért, nehogy a VMSZ, és a vele közösen kialakított program köré csoportosuló egyházfők, civilek, és értelmiségiek képezzenek többséget az MNT új összetételében.
Nem sikerült a csel. Nem sikerülhetett, mivel a vajdasági magyar választókat nem lehet kiskorúsítani. Pontosabban fogalmazva, most sem lehetett kiskorúsítani. Sem a Demokrata párt Humentis nevű választási köntösbe bújtatott pártkatonáinak, és cimboráiknak, sem a demokraták által támogatott Magyar ligának, és a Bunyik-Rácz Szabó kényszerkoalíciónak nem volt esélye, hiszen összelopkodott programmal, és mellébeszéléssel, csak a listáikra önként feliratkozó, vagy a felíratást eltűrő jelöltjeik hitelét tudták tovább csökkenteni saját közösségükben.
A vajdasági magyar pártok közül egyedül a Magyar Remény Mozgalom vállalta a megmérettetést, de pehelykönnyűnek bizonyult, mivel vezetői nem értették meg, hogy a vajdasági magyar választók elsöprő többsége ezúttal is csak a VMSZ által kezdeményezett, és fémjelzett magyar összefogást érzi magáénak. Azt meg csak találgatni tudjuk, hogy a választásokat, az előrevetített kudarc miatti félelemből, bojkottáló VMDP és VMDK közül melyik szerezte volna meg az utolsó, illetve az utolsó előtti helyet.
Erről ennyit. Június 6-án a vajdasági magyar választók eldöntötték, hogy kinek hisznek, és mit akarnak. Ezen a napon, minden bizonnyal rendszerváltás következett be a jelenkori vajdasági magyar politizálásban. Az elnökváltást követően folyamatosan megújuló VMSZ-nek egyetlen partnere maradt, mégpedig a nemzetileg elkötelezett, saját sorsát önállóan irányítani akaró választópolgárok döntő többsége, valamint azok a hiteles, és a VMSZ-el az összefogást felvállaló egyének, szervezetek, és intézmények, akik az említett elvek mentén, igénylik a közösség ügyeinek irányításával járó felelősséget. Jó néhány előző önkormányzati, és helyi közösségi választáson nyerő volt ez a módszer, és ezekben a közösségekben, a gyakorlatban is, megvalósult az a munkamódszer, ami az elkövetkező négy évben az MNT munkáját fogja jellemezni.
Nem vitás, hogy az új összetételű MNT munkájának jellegét, és eredményességét a Magyar összefogás lista jelöltjei fogják meghatározni. Rengeteg tennivaló vár rájuk, hiszen a hatályos törvényi felhatalmazásokkal élve, meg kell alapozniuk a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség egészére vonatkozó autonómia jelenleg megvalósítható mértékét az oktatás, tájékoztatás, művelődés, és a hivatalos nyelvhasználat terén. Elsőként a Kárpát medencében. Nem könnyű, de szép feladat előtt áll az MNT és a VMSZ.
Az idő fogja megmutatni, hogy a választáson kudarcot vallottak, és a választás elől megfutamodók miként fognak viselkedni, amikor az MNT és a VMSZ megkezdi alkotmányos, és törvényes jogaink megvalósítását. Elsősorban a VMSZ stratégiai partnerének, a Demokrata pártnak kell elfogadnia a tényt, hogy hosszútávra megszűnt az esélye, hogy átvegye magyar közösségünk ügyeinek az irányítását. Nem nőttek fel ehhez a feladathoz, nem is nőhettek fel, hiszen lényegében ez nem is az ő feladatuk. Ugyanez a megállapítás vonatkozik rájuk is, mint a többi magyar, és nem magyar pártra, hogy június 6-a után, a nem létező folyóra új hidat ígérő kortes beszéddel, mellébeszéléssel, meg látszattevékenységgel nem lehet becsapni a magyar választókat.
Mindenképen szerencsés körülmény az, hogy a Magyarországi parlamenti választások eredményeként megnőtt esélye annak, hogy érdekeink megvalósításához az anyaországunktól, az eddiginél eredményesebb, politikai támogatásra, valamint a lehetőségekhez képest jelentősebb anyagi segítségre számíthatunk. Mindez persze egyeltalán nem csökkenti saját sorsunk irányításához kötődő felelősségünket, hiszen csak önmagunk erejében, hitelében, és akaratában bízva, önmagunkkal összefogva, tudunk megmaradni magyarnak a balkáni hagyatékával viaskodó országunkban.
Nyitva a pálya, a Teremtőnk figyel bennünket, és bízik bennünk.
* A cikk a Hét Napban jelent meg.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >