Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Horvát példázat
Eltérően balkáni szomszédjaitól, ahol a politikai hatalom jellemzően egyetlen ember kezében van, Horvátországban ma a hatalom megoszlik Plenković, a konzervatív HDZ-tagok, az elnök és a parlamenti ellenzék között. Paradox módon a káosznak, ami új politikusok kiemelkedéséhez vezetett, jobb hatalommegosztás az eredménye. Ez pedig mérsékeltebb politikát produkált, és csökkentette az ország orosz befolyásnak való kitettségét. Széky János (Paraméter):
(...) Van azonban egy szomszédos, balkáninak számító nemzet, amely tavalyig nem jelentett fenyegetést Magyarország rangsorbeli helyére sem rövid, sem középtávon. Ezt az magyarázza, hogy Horvátország sokban hasonlít hozzánk. Az északi szomszédhoz: gazdasága csigalassúsággal nő az uniós csatlakozás óta, nem függetlenül attól, hogy a politikában hagyományosan két államimádó és újraelosztás-hívő tömb viaskodott egymással, egy hagyományosan etnikai nacionalista, amelyik kereszténydemokratának mondja magát, és vezető pártja, a HDZ – Horvát Demokratikus Közösség – tagja is az Európai Néppártnak; meg egy nem (annyira) etnonacionalista, mely szociáldemokratának vallja magát, és a Szocialisták és Demokraták Haladó szövetségéhez tartozik.
Az államfüggésre jellemző például, hogy az adószint a posztkommunista térségben Magyarország után náluk a legmagasabb, ez letagadhatatlan kapcsolatban van a gazdasági fejlődés lassúságával és a korrupció mértékével, de mindig meg lehet magyarázni a „nemzeti érdekkel”, ami viszont az etnonacionalizmus kivételes erejét bizonyítja. Utóbbit magyarázza és a magyarországinál érthetőbbé teszi, hogy Horvátország nem is olyan régen háborúban védte határait és a külhoni nemzettársakat.
Mindegy, Horvátország ugyanúgy a Nyugattal és szomszédjaival szembeni sérelmi nacionalizmus meg a polgárait függésben tartó szocializmus kettős csapdájában rekedt, mint Magyarország – és ezzel a Balkánt történetileg oly fontosnak tartó keleti hatalom „aktív intézkedéseinek” könnyű prédája lehetett, persze a montenegróinál finomabb változatban, legalábbis egy időre.
A Foreign Affairs külpolitikai szakfolyóirat cikke szerint azonban ebből a csapdából van szabadulás. (...)
Horvátországban 2015 óta a HDZ újabb generációjához tartozó Kolinda Grabar-Kitarović a közvetlenül megválasztott elnök, aki nem egyszerűen „euroatlanti elkötelezettségű”, hanem a NATO főtitkárhelyettese is volt. 2015 őszén parlamenti választásokat tartottak, ahol a HDZ hajszállal győzött, de csak az állami kiadások csökkentését hirdető, centrista Most (Híd) párttal koalícióban tudott kormányt alakítani hosszas vergődés után, 2016 januárjában. Júniusra egy bizalmatlansági indítvány után ez a kormány is megbukott.
Előrehozott választást tartottak, ahol megint a HDZ győzött, de ezúttal az elnök asszony a szintén új generációs, szintén diplomata Andrej Plenkovićot nevezte ki miniszterelnöknek. Plenković – ismét a Mosttal koalícióban – a gazdaság rendbetételére koncentrált, valamint saját pártjának ókonzervatív nacionalistáival dacolva, mint vérbeli diplomata, a külpolitikai, közelebbről a balkáni enyhülésen dolgozott. Rendezte a kapcsolatot Szerbiával – lemondott arról, hogy blokkolja a harcias szomszéd uniós csatlakozását, és a boszniai horvátok ügyében a be nem avatkozás mellett döntött.
A kétsebességes Unió német–francia tervére nem hisztérikusan válaszolt, mint a lengyel és a magyar kormány, hanem éppen a szorosabb európai egységet szorgalmazta. A Foreign Affairs cikkírója, Dagmar Skrpec megjegyzi, hogy a kétsebességes tervre részben az EU gazdasági válsága, részben a lengyel és a magyar migrációs politika adott okot. (...)
A Plenković-kormánynak kulcsszerepe van abban, hogy az ingatag Balkánon stabilizálódik a helyzet. Ez az erősödés meg az Unió-pártiság növeli a Kremllel szembeni védettséget. 2017 elején Horvátország, Albánia és Montenegró elindította a „háromoldalú adriai kezdeményezést”, márciusban, Washingtonban a három külügyminiszter bejelentette, hogy prioritásaik az orosz beavatkozás elleni küzdelem, a térség biztonságának erősítése, Albánia és Montenegró uniós tagsága.
A horvát külügyminiszter, Davor Ivo Stier egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy az EU és az Egyesült Államok légüres teret kreált a Balkánon, ebbe hatoltak be az oroszok, ennek betöltésére a legjobb eszköz az uniós bővítési folyamat, és ha ezt „felvizezik”, akkor „mások” fogják kihasználni a helyzetet. A „másokon” nemcsak Oroszországot értette, hanem Törökországot, Kínát és az Öböl-államokat is.
Plenković helyzete nem szilárd, sok minden múlik a HDZ idén megtartandó belső választásain. De megmutatta, hogy a magyarhoz erősen hasonlító politikai csapdahelyzetből van kiút. Becsülöm annyira az olvasót, hogy „frontális” prédikáció és szájbarágás helyett bízzak abban: ő is látja, miben különböznek a feltételek a magyarországiaktól. De azért összefoglaló segítségnek álljon itt a Foreign Affairs-cikk vége:
„Eltérően balkáni szomszédjaitól, ahol a politikai hatalom jellemzően egyetlen ember kezében van, Horvátországban ma a hatalom megoszlik Plenković, a konzervatív HDZ-tagok, az elnök és a parlamenti ellenzék között. Paradox módon a káosznak, ami új politikusok kiemelkedéséhez vezetett, jobb hatalommegosztás az eredménye. Ez pedig mérsékeltebb politikát produkált, és csökkentette az ország orosz befolyásnak való kitettségét. Horvátország azt bizonyítja a Nyugat számára a balkáni stabilitás legjobb garanciája nem egyes politikusok, hanem egészséges politikai rendszerek támogatása.”
Nem csak a balkáni stabilitást garantálná ez a legjobban.
A szerző az Élet és Irodalom (Budapest) rovatvezetője.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >