Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Tehertétel, erőforrás, vagy amit akartok
Csak az összehasonlítás kedvéért: milyen lenne a fogadtatása annak, ha egy havasalföldi peszedés szenátor azon töprengene hangosan, hogy az erdélyi magyarság tehertétel vagy erőforrás Románia számára. Szűcs László (erport):
Semmi kétségem afelől, Orbán Viktor környezetében elirigyelték, hogy nyaranta Tusványos után hetekig a Főnök szavait visszhangozzák Kárpátokon innen és túl, ezért a másod-harmadvonal az idén már az erős mondatok szombat délelőttjét megelőzően nekiállt emlékezeteseket mondani az ilyen-olyan tematikus sátrakban hírértékre áhítozó kókadt tudósítók legnagyobb örömére. Az „előzenekarok” közül legerősebben az emberminiszter, Balogh Zoltán csapott a húrok és a frázisok közé. Fontos részleteket osztott meg a hadi helyzetről: „Az egész világgal küzdünk a magyar fiatalokért, mindenki akarja a magyar fiatalokat” – mondta, egyértelművé téve, hogy ez a küzdelem szól a magyarországi fiatalok remélt megtartása mellett a határon túli magyar fiatalok csábításáról is. Csakhogy erre ő maga sem lát komoly esélyt, hiszen épp az EMMI Tusnádon ismertetett kutatása igazolta, Magyarország az erdélyi magyar fiatalok számára ma csupán tranzitország, az igazi célállamok nyugat-európaiak. Ami érthetetlen, hiszen ugyancsak a tusványosi sátrakban hangzott el a századvéges elemzők késhegyre menő egyetértést hozó beszélgetésén, hogy a Nyugatnak annyi, „életenergia már csupán itt, Közép-Európában van”, ma a németek is rosszabbul élnek. Úgy látszik, a rommagyar ifjak nem századvéges felméréseket böngészve választanak úti- és életcélt. Olyan régi lózungokat, mint a szülőföldön való megmaradás, már nem divat emlegetni, kell ugye a fiatal munkaerő, maradjon csak otthon barna bundás fenekén a medve.
Balogh Zoltán szavaiból arra következtethetünk, a cigány fiatalokért kevésbé öldöklő a küzdelem a világ és az életenergia-centrum között. A miniszter elárulta: a magyar kormány és a magyar közösségek még nem döntötték el, hogy a határon túl élő, magyarul beszélő cigányokra tehertételként vagy erőforrásként tekintsenek. (Ha már emberként tekinteni rájuk sehogyan sem sikerül.) A születőben lévő döntés összefügg az iskolarendszerrel, amit, a minisztert idézve „mi építünk Budapestről”, tehát azt kell átgondolni: „mit értünk magyar iskolán.” Értik, ugye? Magyar iskolán értjük-e azt, amelyben roma gyerekek is járnak, illetve oda együtt járnak a magyarul beszélő roma gyerekek a magyarul beszélő nem roma gyerekekkel. Igen, abba a romániai magyar iskolarendszerbe, amit Budapestről építenek. Nem is tudom, minek van hazai oktatásügy, szakemberek, meg minek van egyáltalán az RMDSZ, ha Budapestről mindent megoldanak, felépítenek? Nincs kétség, a tusnádi szóló szavai alapján magyar iskolán a szegregációt kell érteni, hiszen az emberminiszter szerint ma már felvidéki példák mutatják, a szlovmagyar szülők inkább adják a gyereket szlovák osztályba, nehogy roma osztálytársa legyen a nebulónak.
Nem tudom, az EMMI kutatásának eredményei reflektálnak-e rá, de ha nem, akkor elárulom, Erdélyben és a Partiumban ma sok-sok iskola vagy iskolai magyar tagozat léte múlik a roma gyerekek jelenlétén, tehát ilyen megközelítésből is érdemes ízlelgetni ezt a rettenetes baloghi dilemmát: „tehertétel vagy erőforrás a határon túli magyar cigányság”. (Csak az összehasonlítás kedvéért: milyen lenne a fogadtatása annak, ha egy havasalföldi peszedés szenátor azon töprengene hangosan, hogy az erdélyi magyarság tehertétel vagy erőforrás Románia számára.)
Az Olt partján felhúzott rendezvénysátor hűsében Balogh miniszter természetesen elárulja a követendő receptet, sőt, példát is mutat: miközben a nagy nyugat-európai országokat gyermektelen politikusok irányítják, taszajtják a nihilbe, az életenergiától duzzadó magyar kormány tagjainak gyermekátlaga három fölött van, s nem lesz okunk aggódni a magyar jövőért, ha az átlagos magyar (inkluzív hat. túli) gyermekvállalási kedv eléri a szapora kormánytagok átlagát. Azt nem tette hozzá, hogy a kormánytagok jövedelmi szintje, életnívója miként aránylik a bűnösen kevés gyermeket vállaló átlaghoz, de azt már az idei tusványosi együttlétet kihagyó Lázár Jánostól tudjuk, akinek semmije sincs, az annyit is ér.
Következő cikk: Őkegyelme kegyelemjoga (Trumpizmusok)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >