Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Pelješac-híd – újabb horvát-boszniai viszály
Bosznia-Hercegovina nyílt kijáratot akar az Adriai-tengerre: az ország parlamentje nemrég úgy határozott, minden munkálatot le kell állítania a szomszédos Horvátországnak a délkelet-adriai Peljesac-híd építésével kapcsolatban, míg Zágráb azt állítja, Szarajevó nem gátolhatja meg a projekt kivitelezését.
A vita évek óta húzódik a két ország között. Bosznia-Hercegovinának közel 24 kilométer hosszú tengerpartja van a Pelješac-félszigettel szemben, és mellette két szárazföldi határátkelője Horvátországgal. Szarajevó azt szeretné elérni, hogy a hat kilométer hosszú és 1,2 kilométer széles Neumi-öbölből nyílt kijárata legyen a nemzetközi vizekre, ne csak a horvát területi vizeken keresztül tehessék meg a hajók ezt az utat. Horvátország pedig a boszniai tengerpart megkerülésével közvetlen közúti összeköttetést szeretne kialakítani saját szárazföldi területével, ezért hidat építene a Pelješac-félszigetre, hogy az oda és Dubrovnikba utazóknak ne keljen két (a horvát-boszniai, majd a boszniai-horvát) határon is áthaladniuk. Korábban arról is szó volt, hogy Zágráb alagutat épít a tenger alatt.
Miután az Európai Bizottság (EB) 375 millió euróval (115 milliárd forint) támogatta a Pelješac-híd megépítését, mindenki azt gondolta, az utolsó akadály is elgördült a legnagyobb horvát infrastrukturális beruházás elől - írta a Vecernji List című horvát napilap, majd hozzátette: a boszniai parlament határozata azonban hidegzuhanyként érte Zágrábot.
Andrej Plenković horvát kormányfő Szarajevóban, a két ország közös kormányülésén - amely hét év után először ült össze július elején - azt mondta: a Pelješac-híd nem veszélyezteti Bosznia érdekeit és Horvátország továbbra is a legnagyobb támogatója szomszédjai NATO- és európai uniós (EU) csatlakozásának. Denis Zvizdić, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke a témával kapcsolatban úgy nyilatkozott: kormánya nem kíván beleavatkozni más országok belpolitikai döntéseibe, mindössze azt szeretnék elérni, hogy Bosznia-Hercegovinának nyílt kijárata legyen a nemzetközi vizekre.
Szarajevó évek óta tiltakozik a Pelješac-híd felépítése ellen, amellyel Horvátország a Pelješac-félszigetet kívánja Dél-Dalmáciával összekötni.
A 2,3 kilométer hosszú híddal a horvátok elkerülhetnék a Bosznia-Hercegovina területén keresztül vezető tengerparti utat. A heves viták ellenére 2005-ben hivatalosan is megkezdődtek a munkálatok, Zágráb pedig azóta megpróbált eleget tenni a boszniai kéréseknek. Megemelte a híd magasságát 35 méterről 55 méterre, valamint a tartópillérek egymásközti távolságát 200 méter szélességűre növelte, hogy bármilyen hajó akadálytalanul közlekedhessen alatta, ami nagyban meg is drágított a projektet. Viszont nem oldódott meg a legfontosabb kérdés a két ország között, mégpedig a határvita kérdése. Szarajevó addig nem egyezik bele a híd megépítésébe, amíg a tengeri határvitával kapcsolatban nem születik megegyezés - írták a boszniai lapok. A bosznia-hercegovinai tengerészeti társaság azt követeli, hogy bírósági úton határozzanak meg egy 1,5 kilométer szélességű, 70 kilométer hosszúságú folyosót Neumtól egészen a nemzetközi vizekig.
Horvátország és Bosznia-Hercegovina 1999-ben írta alá megállapodást a határokról, amely két sziget és egy félsziget kérdése miatt soha nem lépett érvénybe, mert nem ratifikálta sem a horvát, sem a boszniai parlament. Szarajevó szerint a nemzetközi jog kimondja, hogy a területi vizeken végig haladó folyosó útjába nem állhat semmilyen épített akadály. Horvát szakértők mindazonáltal úgy vélik: a híd a bosnyák-horvát államhatártól 500 méterre, horvát területen épül, ezért Bosznia nem akadályozhatja meg annak kivitelezését.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök boszniai látogatása alkalmával kijelentette: Horvátország számára rendkívül fontos projektről van szó, mert összeköti az ország szuverén területét.
"Minden, amit Horvátország tesz, összhangban van a nemzetközi joggal és a jószomszédi kapcsolatok szellemében zajlik" - hangsúlyozta a kormányfő.
Oleg Butković horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter nemrég bejelentette, hogy a Pelješac-híd építése ősszel kezdődik meg, és a szerződés aláírásától kezdve 3,5 évig tart, míg a teljes projekt kivitelezése 2022-re fejeződik be. A teljes munkálatok - a hídhoz vezető utak és parkolók, valamint a Ston városát elkerülő út - 450 millió euróba kerülnek, maga a híd megépítése közel 270 millió eurós beruházás.
Jugoszlávia 1991-es szétesése óta Horvátországnak Szlovéniával, Szerbiával és Montenegróval is határvitája van. Boszniához hasonlóan Szlovénia is nyílt kijáratot kért a nemzetközi vizekre. Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság nemrég a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratott kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont Horvátország fennhatóság alá rendelt. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést.
atv.hu/MTI
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >