Ma Ádám, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Pelješac-híd – újabb horvát-boszniai viszály
Bosznia-Hercegovina nyílt kijáratot akar az Adriai-tengerre: az ország parlamentje nemrég úgy határozott, minden munkálatot le kell állítania a szomszédos Horvátországnak a délkelet-adriai Peljesac-híd építésével kapcsolatban, míg Zágráb azt állítja, Szarajevó nem gátolhatja meg a projekt kivitelezését.
A vita évek óta húzódik a két ország között. Bosznia-Hercegovinának közel 24 kilométer hosszú tengerpartja van a Pelješac-félszigettel szemben, és mellette két szárazföldi határátkelője Horvátországgal. Szarajevó azt szeretné elérni, hogy a hat kilométer hosszú és 1,2 kilométer széles Neumi-öbölből nyílt kijárata legyen a nemzetközi vizekre, ne csak a horvát területi vizeken keresztül tehessék meg a hajók ezt az utat. Horvátország pedig a boszniai tengerpart megkerülésével közvetlen közúti összeköttetést szeretne kialakítani saját szárazföldi területével, ezért hidat építene a Pelješac-félszigetre, hogy az oda és Dubrovnikba utazóknak ne keljen két (a horvát-boszniai, majd a boszniai-horvát) határon is áthaladniuk. Korábban arról is szó volt, hogy Zágráb alagutat épít a tenger alatt.
Miután az Európai Bizottság (EB) 375 millió euróval (115 milliárd forint) támogatta a Pelješac-híd megépítését, mindenki azt gondolta, az utolsó akadály is elgördült a legnagyobb horvát infrastrukturális beruházás elől - írta a Vecernji List című horvát napilap, majd hozzátette: a boszniai parlament határozata azonban hidegzuhanyként érte Zágrábot.
Andrej Plenković horvát kormányfő Szarajevóban, a két ország közös kormányülésén - amely hét év után először ült össze július elején - azt mondta: a Pelješac-híd nem veszélyezteti Bosznia érdekeit és Horvátország továbbra is a legnagyobb támogatója szomszédjai NATO- és európai uniós (EU) csatlakozásának. Denis Zvizdić, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke a témával kapcsolatban úgy nyilatkozott: kormánya nem kíván beleavatkozni más országok belpolitikai döntéseibe, mindössze azt szeretnék elérni, hogy Bosznia-Hercegovinának nyílt kijárata legyen a nemzetközi vizekre.
Szarajevó évek óta tiltakozik a Pelješac-híd felépítése ellen, amellyel Horvátország a Pelješac-félszigetet kívánja Dél-Dalmáciával összekötni.
A 2,3 kilométer hosszú híddal a horvátok elkerülhetnék a Bosznia-Hercegovina területén keresztül vezető tengerparti utat. A heves viták ellenére 2005-ben hivatalosan is megkezdődtek a munkálatok, Zágráb pedig azóta megpróbált eleget tenni a boszniai kéréseknek. Megemelte a híd magasságát 35 méterről 55 méterre, valamint a tartópillérek egymásközti távolságát 200 méter szélességűre növelte, hogy bármilyen hajó akadálytalanul közlekedhessen alatta, ami nagyban meg is drágított a projektet. Viszont nem oldódott meg a legfontosabb kérdés a két ország között, mégpedig a határvita kérdése. Szarajevó addig nem egyezik bele a híd megépítésébe, amíg a tengeri határvitával kapcsolatban nem születik megegyezés - írták a boszniai lapok. A bosznia-hercegovinai tengerészeti társaság azt követeli, hogy bírósági úton határozzanak meg egy 1,5 kilométer szélességű, 70 kilométer hosszúságú folyosót Neumtól egészen a nemzetközi vizekig.
Horvátország és Bosznia-Hercegovina 1999-ben írta alá megállapodást a határokról, amely két sziget és egy félsziget kérdése miatt soha nem lépett érvénybe, mert nem ratifikálta sem a horvát, sem a boszniai parlament. Szarajevó szerint a nemzetközi jog kimondja, hogy a területi vizeken végig haladó folyosó útjába nem állhat semmilyen épített akadály. Horvát szakértők mindazonáltal úgy vélik: a híd a bosnyák-horvát államhatártól 500 méterre, horvát területen épül, ezért Bosznia nem akadályozhatja meg annak kivitelezését.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök boszniai látogatása alkalmával kijelentette: Horvátország számára rendkívül fontos projektről van szó, mert összeköti az ország szuverén területét.
"Minden, amit Horvátország tesz, összhangban van a nemzetközi joggal és a jószomszédi kapcsolatok szellemében zajlik" - hangsúlyozta a kormányfő.
Oleg Butković horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter nemrég bejelentette, hogy a Pelješac-híd építése ősszel kezdődik meg, és a szerződés aláírásától kezdve 3,5 évig tart, míg a teljes projekt kivitelezése 2022-re fejeződik be. A teljes munkálatok - a hídhoz vezető utak és parkolók, valamint a Ston városát elkerülő út - 450 millió euróba kerülnek, maga a híd megépítése közel 270 millió eurós beruházás.
Jugoszlávia 1991-es szétesése óta Horvátországnak Szlovéniával, Szerbiával és Montenegróval is határvitája van. Boszniához hasonlóan Szlovénia is nyílt kijáratot kért a nemzetközi vizekre. Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság nemrég a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratott kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont Horvátország fennhatóság alá rendelt. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést.
atv.hu/MTI
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Alagút
Az ellenzék széttöredezett, tele viszályokkal, és meglehetősen kevés elképzeléssel arról, mit kellene tenni. 2000. szeptember 24. >
Választási manipuláció vagy a demokrácia ünnepe?
A voksolás igazi tétje ezért nem feltétlenül a választás éjszakáján dől el. Ha a kormányoldal győz, >
Guardian: Ratko Mladić, a „boszniai mészáros” hősnek kijáró temetést kapott Szerbiában
Az Európai Bizottság egyik szóvivője hétfőn megismételte a figyelmeztetést. „A háborús bűnösök dicsőítése, a népirtás tagadása >
Orbán-féle médiabefolyásolási recept Magyarország után a választások előtt Szerbiában is megjelenik
Orbán receptje immár leválasztható magáról Orbánról. Közvetítők révén exportálható, és hozzáférhetővé válik azoknak a kormányoknak, amelyeknek >
A világot gengszterek és diktátorok sodorják a szakadék szélére, de van út egy jobb jövő felé
Először is: a második világháború utáni világrend legfontosabb pillérei, bár súlyosan meggyengültek, egyelőre még nagyjából a >
„Bilincset az Orbán-rendszer haszonélvezőire”: Magyar Péter megkezdi az oligarchák kezébe került vagyon és pénz felkutatását
Magyar Péter azt ígérte a magyaroknak, hogy visszaszerzi a jogellenesen megszerzett vagyont az Orbán Viktor-korszakból. Most >
Elkezdődött a selyemzsinór megszorítása a TV Nova és az N1 körül?
Elkerülhetetlenül megkezdődik majd a hírműsorok fokozatos megnyirbálása – márpedig Vučić számára ez a legfontosabb cél –, >
Kit választunk hőseinknek – Živojin Mišićot és Koča Popovićot vagy – Ratko Mladićot?
A hős hadvezérről – és/vagy a beteg öregemberrel szemben elkövetett igazságtalanságról – szóló mítosz segítségével az >
„Lengyel forgatókönyv” szerb módra: képesek-e a fiatalok az idősebbek segítsége nélkül megváltoztatni a hatalmat?
„Bár az utcai aktivitás csökken, a Szerb Haladó Párttal szembeni elégedetlenség nem csökken, és a közvélemény-kutatásokban >
Ratko Mladić temetése: állami tiszteletadás, uniós nyomás és Szerbia múltjához való viszonya
„Szerbiában nincs olyan kisebb város, ahol ne lenne legalább egy, Ratko Mladićot dicsőítő falfestmény. Az a >
VMP-KÖZLEMÉNY: MAGYAROK VAGYUNK, NEM „MAGAROK”!
A közvetlen szakmai és kiadói felelősség a kiadót terheli: a lektor feladata a hibák jelzése, a >
Guardian: Kémprogrammal vették célba szerbeket az ország „eddig dokumentált legnagyobb megfigyelési hullámában”
A Share közlése szerint a célba vettek között voltak a szerb diákmozgalom tagjai is, amely 2024 >