2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Bábnak nézik, de jelképnek már erős - hogy lett Ana Brnabić Szerbia miniszterelnöke?

Nő, nyíltan homoszexuális, részben horvát származású, nem is tagja a kormányzó pártnak – és igen, mostantól ő, Ana Brnabić Szerbia miniszterelnöke. Váratlan kombináció, de nem is annyira meglepő. Szekeres W, István (hvg.hu):

Kezdjük a legfontosabbal: a 42 éves Brnabić kiváló szakember és ügyes menedzser, bár politikusi tapasztalata kevés. Nagy-Britanniában tanult, majd visszatérve Szerbiába az amerikai fejlesztési ügynökségnek, a USAID-nek a programjait vezette, később, a magánszektorban pedig egy amerikai érdekeltségű, 300 millió eurós értékű szélerőmű park befektetésért volt felelős. Innen került tíz hónapja a szerb kormányba, a közigazgatás reformjáért felelős miniszterként. Brnabić nagy lendülettel fogott bele az e-kormányzat létrehozásába, mára egyesített hat nagy adatbázist, illetve az anyakönyvi rendszer immár teljesen online működik.

Azt azonban senki nem gondolja, hogy elsősorban szakmai érdemei miatt lett ő a miniszterelnök. Miután Szerbia választott miniszterelnöke, Aleksandar Vučić fölényesen megnyerte az elnökválasztást is, lemondott miniszterelnöki megbízásáról, és a posztot – nagyjából egyszemélyes döntésként – Brnabić-ra hagyta.

Jellemző Vučić tekintélyére, hogy a jelentős részben a rettenetes Szerb Radikális Párt tagjaiból verbuválódott Szerb Haladó Párt és koalíciós partnerei (beleértve a Vajdasági Magyar Szövetséget is) néhány felhúzott szemöldök mellett ugyan, de megszavazták az új miniszterelnököt. Kisebb gondot csak az egyik mikronméretű koalíciós partnerpárt, a Dragan Marković által vezetett Egyesült Szerbia volt, Markovićot viszont mindenki csak a „Pálma” becenevén ismeri, és ez nagyjából mindent el is mond a komolyságáról.

Annál érdekesebb viszont, hogy a kormány mennyire lepöckölte a szerb pravoszláv egyházat a játéktérről. Míg Milošević, de akár később Djindjić, Koštunica vagy akár Boris Tadić idején is a belgrádi pátriárka simán meghatározta a közbeszédet, addig Vučić idejében az egyház fokozatosan a háttérbe szorult. Amikor Brnabić neve először felmerült miniszterelnök-jelöltként, Irinej pártiárka még azt nyilatkozta, hogy az egyház „minden erővel” meg akarja akadályozni kinevezését „az ismert okok miatt,” ehhez képest pár napja egy kényszeredett közös fotón mégis együtt kellett szerepelnie vele. (Irinej a 2014-es drámai szerbiai árvizeket simán összefüggésbe hozta a pár nappal későbbre tervezett belgrádi melegfelvonulással, mondván, az árvíz Isten figyelmeztetése Szerbiának.)

Kinevezésére Brnabić egyébként 88 oldalas székfoglalóval készült. Elődei ezt általában letudták pár oldalon, de az új miniszterelnök komoly víziót vázolt fel, aminek központjában a gazdaság, főleg a befektetői környezet fejlesztése álltak egyfelől, illetve az oktatás és a digitalizáció másfelől. Brnabić kitért ugyan Koszovóra, a tartományra továbbra is Szerbia részeként hivatkozva, de mondandójának lényege a Brüsszeli Szerződés betartása volt és a tárgyalások folytatása a „pristinai átmeneti vezetőkkel” – igazi zene az európai békecsinálók füleinek. A kérdés nem csak az, mit tud ebből Brnabić megvalósítani, de az is, hogy eleve mennyi autoritása lesz a sajátos szerbiai politikai rendszerben.

A szerb alkotmány szerint az állam legfontosabb közjogi méltósága a miniszterelnök, míg a közvetlenül választott államfőnek leginkább protokolláris szerepkörei vannak. Azonban a szerb aktuálpolitikát nem feltétlenül az alkotmány diktálja, hanem a személyes erőviszonyok. Szerbia politikai origóját pedig jelenleg úgy hívják, hogy Aleksandar Vučić. (...)

A kormányt a sajtó alighanem továbbra is Vučić-kormánynak fogja hívni, a nagy döntések pedig ugyanúgy Vučić irodájában fognak megszületni, mint eddig. Brnabić nem tagja a kormányzó pártnak, nincsenek párton belüli gyökerei, támogatói, őszintén szólva szimpatizánsai se sokan, így hatalma teljes egészében egyszemélyes mentorától, Vučićtól függ.

Hiba lenne ugyanakkor alábecsülni Brnabić kinevezésének jelentőségét, szimbolikáját. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, Szerbia lavírozik a keleti és a nyugati befolyás között. Brnabić teljesen egyértelműen, mondhatni demonstratívan a nyugatos érdekcsoportok embere, lásd iskoláit, lásd direkt kapcsolatait Washingtonnal, és igen, lásd nemi orientációját.

Vučić most mindenesetre olyat lépett, ami bizakodással tölti el az európai Szerbia híveit, és aggodalmat okoz a moszkoviták között.

 

2017. június 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább