2023. március 31. péntek
Ma Árpád, Benjámin, Benő névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Platáncsata

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Platáncsata
Bőründ (marissaobscura fotója)

Furcsa ország ez a Szerbia. Egyidejűleg hadakozunk arról, hogy a Srebrenicáról tervezett nyilatkozatban helyet kaphat-e a népirtás kifejezés – minden jel szerint nem – és folytatunk környezetvédelmi háborút egy belgrádi sugárút platánsoráért. A szakemberek szerint azért kell kivágni, mert olyan betegség támadta meg a fákat, amelybe előbb-utóbb belepusztulnak. Napok óta találkozunk a platánokkal az újságokban, a rádió- meg tévéhíradókban, és valahogy eltörpül mellettük az állami számvevőszéki jelentés, amely szerint 11 volt, illetve jelenlegi miniszter és több állami intézmény igazgatója megkárosította a költségvetést. Nem lepődnék meg, ha a platánok körüli szócsata visszhangja tovább tartana, mint a miniszteri pénzpocsékolás okozta lárma. Vannak, akik már platán-genocídiumról beszélnek. Hiába, környezetkímélő nemzet vagyunk. Inkább egy fejet vágunk le, mint egy platánt ki.

Nem véletlen hát, hogy Szerbia az ENSZ Környezetvédelmi Programjának az elnöklője. Amelyiknek a miniszteri tanácsa a napokban ülésezik az indonéziai Bali szigetén. A belgrádi küldöttség 8 tagú. Úgy döntött a kormány, hogy a tervezett 12 helyett csak nyolcan utaznak Balira. Nehéz idők járnak. A kukacoskodó újságírók így is belekötöttek a környezetvédelmi miniszterbe. Sokallják a nyolc embert, pontosabban a költségeket. Amelyek nem haladják meg a 20 ezer eurót – mondja a miniszter. Aki nem tehet róla, hogy az ENSZ-nek éppen Indonéziára esett a választása. Mondta szépen: „Ázsia van soron. Lehetne Törökországban is, akkor olcsóbb lenne nekünk, de lehetne Kínában is, amely szintén messze van. Lehetne az édesanyjáéban is, akkor oda mennénk”. Így a miniszter úr. „A lényeg az, hogy ha az értekezletet Pržilovica Donjában, Tiranában, Szegeden, Pancsován vagy Balin tartják, nekünk ugyanannyi embert kell alkalmaznunk, mert ott dolguk van.” Nos, igaza van. Az édesanyjáé kimaradhatott volna, de nem emlékszem, hogy valaki megkérdezte: mennyibe kerül világutazó külügyminiszterünk havi apanázsa New Yorkban, Brüsszelben, vagy éppen valamelyik afrikai körútján, amelyen a „Koszovó Szerbiáé!” jelszót védi derekasan, rettenthetetlenül. Azt sem kérdezte meg soha senki, mennyit fizetünk annak a jogászcsoportnak, amely Hágában képviseli Szerbiának a Koszovóra való jogát. Ilyesmiről az elmúlt évezredek során háborúban, vagy zöld asztal mellett döntöttek. A talárosok esetleg csak asszisztálhattak a hadurak vagy a diplomaták árnyékában. Tartok tőle, hogy ez esetben is így fog történni. Ami persze nem 20 ezer eurójába kerül az itteni adófizetőknek. Hogy végül elküldjenek bennünket oda – ahogyan a környezetvédelmi miniszter emlegette volt – az édesanyáénkba. Csak szebben.

Időközben senki sem figyel oda, hogy már nem is számít hírnek, ha gyerekeink csak úgy kedvtelésből összeverekednek, megkéselik egymást. Kivétel, ha az áldozat kisebbségi, főleg ha magyar vagy cigány. Nemigen hallani szlovák-, ruszin-, román-, horvát-, bunyevác-, macedón-verésről. Véletlen? Nem hiszem. De ez már más téma. A minap Belgrád központjában kiskorú fiúk megkéselték öt, szintén kiskorú társukat. „A tanárok, akik az utcára siettek, egy erősen vérző fiúra találtak. Kihívtuk a mentőket. A többi négy esetről a rendőrségtől szereztünk tudomást” – mondja a kereskedelmi iskola igazgatója. A gyerekek pedig – azok a szelídebbek – a havazást okolják. Mihelyt leesik a hó, a hógolyózás biztosan verekedéssé fajul – állítják. Mint a külvárosi gettókról szóló rossz amerikai filmekben. De hát csoda-e? Egy hete láthatták, láthattuk a televízióban, az ortodox egyház szerzeteseinek verekedését. Előtte napokig politikai témaként kezelték maguk a politikusok azt a kamerákkal megörökített jobbegyenest, amelyet az egykori útépítő miniszter, Velimir Ilić kapott Belgrád központjában. Láthattuk, hallhattuk azt a csodát is, hogy miniszteri bársonyszékbeli utódja, a szocialista Milutin Mrkonjić bocsánatot kért az egyik újságírótól, akit a parlament előcsarnokában vágott/legyintett pofon.

Szóval ilyen Szerbiában üzentünk hadat a szervezett bűnözésnek és a korrupciónak. Ebben a Szerbiában üzeni a Korrupcióellenes Ügynökség elnöke a politikusoknak, hogy senki sem lehet kivétel, senki sem érinthetetlen. Nem tudom, komolyan gondolta-e, azt viszont igen, hogy mindenki tévedhet. Mások pedig sok mindent elengedhetnek a fülük mellett. Mint a belgrádi illetékesek a platánokért harcolók tiltakozását.

2010. február 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szakadás az USA és a másik két NATO-tagállam között

A házigazdák megosztották a demokrácia erejét bizonyítani hivatott washingtoni csúcsértekezletet azzal, hogy távol tartották onnan a >

Tovább

Egy nép és szabadság iránti bátorsága

A törökök példát mutatnak a világnak bátorságból – Erdogan reszkethet a választási vereségtől, mert az emberek >

Tovább

Netanjahuban nem lehet bízni

Erre figyelmeztet a New York Times első számú Közel-Kelet-szakértője, aki már több Pulitzer-díjat kapott a térségről >

Tovább

Benjamin Netanjahu bukása

Az ellenfelei által is elismert politikai bűvésznek elfogytak a trükkjei. Nem azonnal szembesül a kudarccal, de >

Tovább

Putyin emeli a tétet

Megújítja a fenyegetést, amikor bejelenti, hogy harcászati atomfegyvereket telepít Belaruszba, de pontosan tudja, hogy mit csinál. >

Tovább

A magyar identitásról

Elmeséltem ezt a levelet valakinek. Megkérdezte, hogy ha valaki magyar marad, akkor olcsóbb lesz-e a kenyér. >

Tovább

Örökösödési háború

A miniszterelnök szobájának faláról Tisza István képe néz le. Gondol-e Orbán az erős ember és vele >

Tovább

Ketten von der Leyennel szemben

A Spiegel úgy mutatja be Daniel Freundot, illetve Moritz Körnert, mint furcsa párt, amely jó két >

Tovább

Trump most ismerkedik a jogállammal

Mégis jobb volna, ha előbb a Kapitólium ostroma miatt számoltatnák el. Az utóbbi ügyben vizsgálódó különmegbízottnak >

Tovább

A boszniai szerbek vezére a Kreml forgatókönyvét alkalmazza

Milorad Dodik bekeményít a sajtó és a civil szféra ellen. Most éppen ott tart, hogy törvénytervezetben >

Tovább

A nevetségesség határát súrolja, hogy Nagy-Magyarország a határon túliakkal való összetartozás jelképe

„Amennyiben fontos számunkra a határon túli magyarság érdekképviselete, akkor ezt nem történeti, hanem etnikai alapon kellene >

Tovább

Magyarország mindenkit kenterbe ver az illegális kitoloncolások számát tekintve

A 11.11.11. nevű belga civil csoport úgy tudja, hogy tavaly több mint 225 ezer határsértő pateroltak >

Tovább