2020. január 26. vasárnap
Ma Vanda, Paula, Timóteusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Félfordulat

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Félfordulat
Cowboy-diplomácia (Narrow illusztrációja)

Nem bírunk a jövő felé fordulni. Nem tudunk európaiként gondolkodni. Egyszerűen nem megy. Másképpen kódolták az itteni fejeket. Úgy jó 600-700 évvel ezelőtt. Igyekszünk, de hiába.

Belgrád hazarendelte montenegrói nagykövetét – mered ránk az egyik legolvasottabb újság öles címe. Már megint – ötlik fel az emberben. Alig hogy rendeztük a kapcsolatokat azt követően, hogy Koszovó elismerése miatt kiutasítottuk az ő nagykövetüket, és hazahívtuk a miénket. Most azért haragszunk, mert kiderült: nem tréfának szánták az elismerést, hanem komolyan gondolták, és mint két komoly szomszéd között szokásos, diplomáciai kapcsolatot létesítenek, amelyhez hozzátartozik a nagykövetek cseréje. Erre mi megsértődünk. Mert Podgorica döntése, hogy felveszi a diplomáciai kapcsolatot a pristinai illegális szakadár hatóságokkal, nem maradhat következmények nélkül – mondja világjáró külügyminiszterünk. Jó. De kinek? Kinek jó, hogy nem köszönünk a szomszédnak, aki lassan megelőz bennünket az Unióhoz való közeledésben, és rövid időn belül NATO tagország lesz. A hűtlen, aki elhagyta a meleg családi fészket.

Egyes itteni, magukat értelmiséginek mondó politizáló entellektüelek szavaztatni akarnak a néppel ugyanerről a tagságról. Népszavazást! – kiáltják 200-an. Mert attól tartanak, hogy avatatlanok felhatalmazás nélkül a NATO-ba vezetik Szerbiát. Mert ezt csak a polgárok tehetik meg – üzenik kiáltványuk elején. Igaz, hogy az alkotmány szerint a kormány határozza meg és irányítja a politikát, de ők – úgy látszik –nemigen hisznek ennek a kormánynak. Attól tartanak, hogy csal. Bizonyára okkal, hiszen ismerik a szerbiai politikai furfangokat – maguk is éltek vele többször is az utóbbi 20 évben. Aztán azt is írják, kiáltják világgá, hogy Szerbia sohasem volt tagja egyetlen katonai szövetségnek sem. Na mármost vagy füllentenek, vagy tájékozatlanok. Mivel sok mindent megélt, a gondokba és a gondolatokba beleőszült bölcsek is vannak közöttük, az előbbit kell feltételeznie az embernek. Mert ugye, mi magyarok még emlékezünk arra a szövetségre, amelyet a két nagy háború között kis antant néven hozott létre a Jugoszláv Királyság, Csehszlovákia és Románia. De ha Jugoszláviát leszámítjuk, akkor a történelemben járatosabbak beszélhetnek arról a Balkán-szövetségről, amelyet

1912-ben Szerbia, (a Szerb Királyság), Bulgária, Montenegró és Görögország alkotott. Az Oszmán Birodalom ellen szövetkeztek előbb politikailag, később katonailag. Bizonyára olyanok is vannak, akik még emlékeznek az 1953-ban megkötött Balkán Paktumra, a török, görög, jugoszláv katonai szövetségre. Amely ugyan a gyakorlatban sohasem működött, de volt.

Persze, hogy politikai kiáltványt írtak alá ők 200-an. Hogy figyelmeztessenek: Szerbiában vagyunk, ne kapassuk el magunkat. Pedig fölösleges volt igyekezniük oly nagyon, az elnöknek így is Koszovó jutott eszébe. Csütörtökön is, amikor kijelentette: nem vesz részt a horvát államfő beiktatási ünnepségén, ha jelen lesz Koszovó elnöke. Legalább olyan bölcs döntés, mint a nagykövet Podgoricából való hazarendelése. Megmutatja ő – nekünk. Mert nyilván nem a horvátoknak, de még csak nem is az albánoknak vagy a világnak akarta bizonyítani, hogy nem hajlandó európaiként gondolkodni. Nekünk és politikai ellenfeleinek „küldte jókívánságait”. Mert szeret bennünket. Mindnyájunkat külön-külön. Mert mindannyiunk elnöke. Aki azt szeretné, hogy a parlamentben minél nagyobb egyetértésben hozzák meg a Srebrenicára vonatkozó nyilatkozatot. Sürgősen. Ha lehet, nem említve a népirtást. Ő is úgy látja, hogy két nyilatkozat elfogadása a járható út. Ebben a másikban a 90-es évek háborúinak a szerb áldozataira emlékeznének. Hozzáteszi azonban: nem kell méricskélni, összehasonlítgatni a bűntényeket. És nem is egy napon kell elfogadni a nyilatkozatokat.

Talán mégis van remény arra, hogy Szerbiában is változzon valami? Hogy tegyünk egy félfordulatot a jövő felé?

2010. január 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A brutális horvát rendőrség

Csak éppen ha át is jutnak a magas bosnyák hegyeken, ahol még vannak a háborúból visszamaradt >

Tovább

Ahol a szélsőjobb megtanulta visszafogni a szájhősködést

Ma már nem azt mondják, hogy ki kell lépni az unióból, hanem hogy meg kell védeni >

Tovább

Egyetemi hálózatot jelentett be Soros György

A brit közszolgálati média szerint a Soros György által tervezett oktatási, illetve kutató hálózatot sokan válasznak >

Tovább

Foglyul ejtve a senki földjén

Az iránit most azzal fenyegetik a magyar hatóságok, hogy közvetlenül a hazájába küldik vissza, de ott >

Tovább

A nagytőke felelőssége

Az üzletembereknek, bankároknak és politikusoknak megvan a maguk felelőssége, hiszen gerjesztik az egyenlőtlenséget, elősegítik a korrupciót, >

Tovább

Bővítési bonyodalmak

Igazából az a tét a Nyugat-Balkánon, hogy mekkora lehet ott az unió befolyása. Ha nem tesz >

Tovább

Keresztényi kötelességének tekinti...

Sokan Szabadka közelében várakoznak, ahol a helyi magyar kisebbség protestáns lelkésze, Varga Tibor igyekszik némi meleghez >

Tovább

A szélsőjobboldali üzenet

Mert bár eddig is voltak rasszista megnyilvánulásai, de ilyen nyílt gyűlöletre uszításra és normaszegésre korábban nem >

Tovább

Vita a 7. cikkelyről

„Lengyelország ellen jogi eszközöket kell bevetni, Magyarországnak ugyanakkor a pénz a gyenge pontja. Merthogy főleg Orbán >

Tovább

Két tucatból fél tucat

Az első szavazatok előtti utolsó tévévita a korábbiaknál kevésbé harciasabbra sikeredett, de a záró egypercesek mégis >

Tovább

Spiegel: Repedések Orbán hatalmi szerkezetén

A Fidesz belső életéről nem tudni semmit. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott >

Tovább

A szólás-, és sajtószabadság 30 éve megképződő árnyoldaláról; náci beszédről és Csurka Istvánról

Harminc éve egy januári vasárnap reggelén hörögve üvöltötte a rádiómikrofonba Csurka, hogy „ébresztő magyarság!”. Akkor riasztón >

Tovább