Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mit keres Szerbiában egy keleti nagyhatalom?
„Magyarországgal együtt Szerbia azon országok közé tartozik, amelyeknek Kína számára földrajzi jelentőségük van.” Deutsche Welle, B92, Vajdaság Ma:
Hszi Csin-ping kínai elnök – miután Pekingben találkozott Angela Merkel német kancellárral –, pénteken háromnapos látogatásra érkezett Szerbiába. Felmerül a kérdés, hogy mit is akarhat egy gazdasági nagyhatalom egy kis balkáni államban. A szerb média napok óta erről a látogatásról cikkezik. (...)
Kína jelenleg az egyik olyan ország, amelynek van tőkéje a beruházáshoz, s ebben a tekintetben nagy elvárásokat támasztanak a ma kezdődő látogatással szemben, hangsúlyozta a Deutsche Wellének Boško Jakšić külpolitikai kommentátor. Véleménye szerint Kína inkább a kereskedelemre és a beruházásokra fekteti a hangsúlyt, s nem a geopolitikai viszonyok lesznek a középpontban.
„Magyarországgal együtt Szerbia azon országok közé tartozik, amelyeknek Kína számára földrajzi jelentőségük van, geostratégiai szempontról pedig inkább a görögországi vagy a hollandiai kínai beruházásokról lehet beszélni. Ezért, ami Szerbiát illeti, szerintem inkább gazdasági-pénzügyi, mintsem politikai viszonyról van szó” – magyarázza. (...)
Egyes magyarázatok szerint a kínai elnök látogatása által akarja Belgrád megmutatni nyugati partnereinek, hogy az EU-nak is van alternatívája. Ebben a kontextusban gyakran emlegetik Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő őszre tervezett szerbiai látogatását is. Milan Ćulibrk (a NIN főszerkesztője) szerint a kínai elnök valóban érdekes politikai pillanatban érkezik, mindössze néhány nappal azután, hogy Vučić lemondta amerikai és brüsszeli látogatását, s alig tíz nappal azután, hogy Szerbia meghívást kapott az Eurázsiai Unióba szabad kereskedelmi zóna létrehozása céljából. Ćulibrk ide sorolta még Vučić és Putyin moszkvai találkozóját is.
„Mégis úgy vélem, hogy túlzás mindezt Szerbia új külpolitikai irányvonalaként látni. Belgrádból már néhány éve azt az üzenetet közvetítik, hogy a fő cél az Európai Unió, de emiatt nem fogják lerontani a Kínával és Oroszországgal ápolt viszonyt” – húzza alá.(…)
A kínai elnök látogatása így ismét a szerb külpolitika négy pillére (EU, USA, Oroszország, Kína) részének tekinthető, amelyet még Boris Tadić hatalma alatt népszerűsítettek. Milan Ćulibrk szerint „ezek a pillérek meglehetősen meglazultak, s meg kell határozni a prioritásokat, nem pedig a pillérek között sétálgatni, s ily módon próbálni meg hasznot húzni. Ha az EU felé köteleződtünk el, akkor az meg kell mondani, de úgy is kell viselkedni” – húzza alá Ćulibrk.
Boško Jakšić megjegyzi, hogy a négy pillérről szóló történet „a szerb diplomácia próbálkozása volt”, de „Szerbia a végén visszatért arra a helyre, ahová tartozik a globális világban”. Véleménye szerint lehetetlen, hogy Szerbia olyan országok stratégiai partnere legyen, mint Kína és Oroszország.
„Mégis van különbség a két viszonyt illetően, mert Oroszország esetében a politikai dimenzió a döntő, pontosabban Szerbia elfordulása az EU-tól, Kína esetében viszont úgy vélem, csak a közös gazdasági érdekek képezik a lényeget” – magyarázza.
Következő cikk: A Nemzetközi Atlétikai Szövetség eltiltotta az orosz atlétákat a riói olimpiától
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >