Ma Mónika, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trón és oltár
Az egyházak felelőssége
„Az egyházak pedig jobb esetben hallgatnak. Ferenc pápa szavai ide csak nagyon szűrten érkeznek.” Lengyel Flóra (168 Óra):
A Közép-európai Egyetemen (CEU) rendezték meg A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában, Magyarországon és Romániában 1920-1945 között című konferenciát, amelyet a Civitas Europica Centralis Alapítvány (CEC), éa a CEU Zsidó Tanulmányok programja szervezett.A CEC Út a holokausztig című kutatásaiból indultak ki, és a tudósok azt elemezték: Kelet-Közép-Európa társadalmaiban, egyes térségeiben hogyan alakult az egyházak szerepe abban a folyamatban, amelynek a végállomása Auschwitz, Birkenau és a többi náci haláltábor volt. A konferencia azt a kérdést járta körül: mit tettek, vagy mit nem tettek a keresztény egyházak, hogy azok a társadalmi torzulások, emberi szenvedések bekövetkezhettek, bekövetkeztek, amelyeknek a végéről sokkal többet tudunk, mint az odavezető útról.
Törzsök Erika szociológus, a Civitas Europica Centralis Alapítvány (CEC) elnöke azzal vezette fel a konferenciát: „sajátos fintora a történelemnek”, hogy a rendszerváltás után szinte azonnal, az első szabad választások két fordulója között megjelent a nyílt antiszemitizmus Magyarországon. S elkezdődött az a folyamat, ami az egyházak és a hatalom táncában egyre gyorsuló tempóban a ”trón és oltár” újra egymásra találásához vezetett.
Miként Törzsök Erika fogalmazott: „Horn Gyula miniszterelnök 1997-ben a Vatikánnal kötött paktuma, majd a Fidesz 1998-as győzelme után a hatalom játszmája az egyházakkal „egyre torzabb produkciókra ragadtatta a feleket”. Amikor 2002-ben imakörökben fohászkodtak Budapesten a választási kampány idején Orbán Viktor győzelméért, és a templomi szószékekről szólították fel a híveket, hogy a Fideszre szavazzanak – Törzsök Erikában felvetődött a kérdés: ha a 21. század elején az egyházak ilyen módon tudják és akarják befolyásolni a társadalmat, a politikát, a két világháború között vajon volt-e, s ha igen, mekkora volt a keresztény egyházak felelőssége és szerepe az antiszemitizmus társadalmi térnyerésében. És vajon minden történelmi egyház azonos mértékben vett részt ezekben a folyamatokban, melyek a holokauszthoz vezettek?
A CEC elnöke úgy véli: a 21. század első évtizedének végén Magyarország már olyan képet mutatott, mintha az állam és az egyház szétválasztása soha nem történt volna meg itt. „Az egyházból a legjobbak ugyan hátrébb léptek ebből a játszmából, de a nagy többség – az anyagi javak birtoklásáért – szemet hunyt a morális torzulások, a gyűlöletkampányok láttán” – tette hozzá Törzsök Erika.
Az Út a holokausztig kutatóprogram és a mostani konferencia tudósai arra keresték a válaszokat: mit tettek a keresztény egyházak, vagy mit nem tettek, hogy azok a rettenetes társadalmi torzulások, emberi szenvedések és lealjasodások bekövetkezhettek, melyeknek a végső stádiumáról sokkal többet tudunk, mint az odavezető útról.
Törzsök Erika beszédében kiemelte: nem kizárólag a politika felelőssége, ha a társadalom legrosszabb reflexei jelennek meg. Idézte Angela Merkel német kancellárt, aki 2013. augusztus 19-én, a dachaui koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulóján beszédet mondott az egykori láger helyén lévő emlékhelyen. Így fogalmazott: "Nem elég magára az embertelen náci rezsimre emlékezni, a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy miként működött eközben a társadalom többsége? Fellélegezve, ha az ember maga nem volt érintett? Vagy kis előnyöket kifacsarva az üldözöttek rovására? Vagy egyszerűen félre fordítva a tekintetét, hogy aztán önfelmentést keresve, mindent a politikai vezetésre fogjon? Hogy másoknak semmi felelősségük ne lett volna abban, hogy idáig fajultak a dolgok?”
Azaz: a társadalomnak is szembe kellene néznie tetteinek következményeivel.
A CEU Zsidó Tanulmányok programjának tudományos igazgatója, Kovács András professzor úgy vélekedett: az egyházak társadalmi súlya csökkent a 19. század második felétől, s egyre kevésbé tudták befolyásolni a társadalmak viselkedését. A konferencia más hozzászólásaiból viszont az derült ki: különösen Kelet-Európában volt erős befolyásuk az egyházaknak; a magyarok, románok és szlovákok magatartását a zsidókkal szemben meghatározta, mit prédikáltak nekik papjaik a szószékről. Például Karády Viktor szociológus professzor megállapította, hogy a katolikusoknál erősebb volt a zsidóüldöző tendencia, a protestánsok viszont befogadóbbak voltak.
A konferencia előadásai alapján úgy tűnik, az egyházak felelőssége három dologban nyilvánulhat meg. Az első: az egyházak a két világháború között a zsidókat tették felelőssé a társadalmi viszonyok romlásáért, azért, hogy a gazdaság hanyatlásáért, s ennek megfelelően beszéltek a templomokban. Jakab Attila egyháztörténész Prohászka Ottokár püspököt, keresztényszocialista írót említette, aki a zsidókat hibáztatta az elszegényedésért.
A felelősség második foka: az egyházi vezetőké, akik megszavazták a különböző zsidótörvényeket és ezzel a zsidók kitaszítását. A CEU és CEC közös konferenciáját lezáró kerekasztal-beszélgetésen vita alakult ki Kodácsi Tamás református lelkész és Donáth László evangélikus lelkész között. Kodácsi felhozta, mennyi lelki vívódáson ment át, milyen nehezen egyezett bele Ravasz László református püspök a zsidótörvények megszavazásába. „De végül megszavazta!” – mondta ki keményen Donáth. A lelki vívódás pedig nem adhat fölmentést.
Ravasz László református püspök az úgynevezett első zsidótörvény megszavazásakor egyebek mellett azt mondta a Parlament Felsőházában: „Egy állam rendjében nem lehet egy kisebbség olyan helyzetben, hogy a többség jogait és ingerenciáját gyakorolja!”
Az egyházak harmadik felelőssége: tűrték és hagyták, hogy államaikban, városaikban, templomaik körül összeszedjék, gettóba zárják, majd deportálják és végül megöljék a zsidó származású honfitársaikat. Ugyanakkor az egyházi személyek között is voltak zsidókat bújtatók és mentők, mártírok, de ugyanúgy kisebbségben, mint az átlagemberek körében.
Törzsök Erika szerint most, az ezredforduló idején úgy tűnt, a különböző országokban megpróbáltak szembenézni a múlttal, de a társadalmak többsége mégiscsak az elhallgatást választotta. Komoróczy Géza szavai arról, hogy csak „a tudott és elbeszélt történelem” létezik, különösen igazak az antiszemitizmus és a holokauszt történetére. Márpedig a társadalmi szembenézés kezdete az, ha önmagunk tetteivel szembesülünk.
Azt is hangsúlyozta a konferencián Törzsök Erika: a történelem ismétli önmagát, és az idegengyűlölet ma ismét mindennapossá vált. „A szereplők pedig kezdenek kísértetiesen hasonlóan viselkedni, mint a két világháború között. Az egyházak pedig jobb esetben hallgatnak. Ferenc pápa szavai ide csak nagyon szűrten érkeznek” – jegyezte meg a szociológus.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >