2023. március 31. péntek
Ma Árpád, Benjámin, Benő névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kinek Guča, kinek Mozart

J. Garai Béla
J. Garai Béla
Kinek Guča, kinek Mozart

„Ha megszólal a gučai trombita, hangja elhallatszik mindenhova, ahol szerbek élnek.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

A Bajmokon történt monstruózus gyilkosság olyannyira felzaklatta az egész ország közvéleményét, hogy minden más esemény háttérbe szorult. A tizenkét napi nyomozás után elfogott gyilkos végül bevallotta szörnyű tettét, és a bulvárlapokba kiszivárgó hátborzongató részletek példátlan módon felszították az indulatokat: valóságos lincshangulat alakult ki, amelynek hatására egyre többen követelik a halálbüntetés visszaállítását, csak ezt tartva méltó büntetésnek a 15 éves Tijana brutális gyilkosa számára. (…)

Nem mintha bármiképpen is párhuzamba lehetne állítani az ártatlan bajmoki kislány kegyetlen meggyilkolását a háborús bűncselekményekkel, de a halálbüntetés visszaállítását sürgetőket nem árt emlékeztetni, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság sem ítélt senkit halálra, mert ezt civilizációs okokból ott is megszüntették, de mondjuk a srebrenicai tömeggyilkosság felelőseinek elítélésekor nyoma se volt az össznépi tiltakozásnak, hogy „csak” negyven évet kaptak. Egyetlen bulvárlap címoldalán sem szerepelt olyan cím, hogy: „Mindössze negyven évet szabtak ki Mladić fenevadjaira, pedig bosnyák civilek ezreit végezték ki”...

A gyászos téma után oldódásként jöhetett Guča! A népi rezesbandák dobhártyarepesztő fesztiválja, amelyet néhány éve az államilag favorizált rendezvények között tartanak számon. Kinek a pap, kinek a papné, mondhatnánk. Kinek Guča, kinek Mozart, ízlés dolga, hogy ki milyen zenét élvez. És nem is lenne semmi baj a nemes népzenei hagyományok ápolásával, ha nem társulna mindehhez a sljivovica, a sör és egyéb italok mértéktelen fogyasztása. Amitől ez az esemény közelebb áll a kollektív ivászathoz, mint a művészethez. Mivel Guča is össznépi mulatságnak számít, elmaradhatatlan a politikusok megjelenése. Mert ahol a tömeg, ott kell feltűnni, tartja a politikusi aranyszabály. Arról ritkán olvashatunk, hogy egyik-másik tisztségviselő megjelent volna egy operabemutatón vagy egy komolyzenei koncerten, arról viszont rendszeresen olvashatunk, hogy ki kereste fel a gučai fúvós fesztivált. Az csak természetes, hogy idén is megtisztelte az egybegyűlteket jelenlétével a szerbség legéberebb őrzője, Milorad Dodik banjalukai despota, és ezúttal sem kímélt meg minket aranyköpéseitől. „Ha megszólal a gučai trombita, hangja elhallatszik mindenhova, ahol szerbek élnek”, hangoztatta a véletlenül ott levő tudósítók előtt.

A beszámolókból ítélve Ivica Dačić külügyminiszter is igen jól érezte magát a rendezvényen, a zenei élmények nyilván segítettek elfeledni a pártján belüli ramazurit, amit maga váltott ki azzal az utasításával, hogy a szocik is követik a nagyobbik kormánypárt, a haladók példáját, ahol Vučić követelésére a pártkáderek kötelesek megválni második (harmadik, vagy ötödik) fizetett tisztségüktől. A közvélemény nyomására nem lehetett ugyanis tovább tolerálni a pártkáderek álláshalmozását, azt a gyakorlatot, hogy egyesek két-három, sőt több helyen is fizetést vesznek fel! Miközben hivatalosan arról papolnak, hogy fel kell számolni a párttagság alapján történő elhelyezkedést. Aleksandar Martinović haladópárti képviselő tartja a dicstelen rekordot: ő összesen hét helyről húz fizetést. A szocialisták sem kevésbé tehetségesek, köztük is vannak, akik képesek egyszerre öt-hat vezetői bőrfotelt betölteni egy fenékkel, természetesen megfelelő juttatás ellenében. Dušan Bajatović, a Srbijagas (és még néhány nagyüzem) vezetője például havi 2,2 millió dinárért kamatoztatja rendkívüli képességeit.

A tudósítók feljegyezték, hogy Ivica Dačić néhány érdekes feliratú trikóval gazdagította kollekcióját, az egyiken az a szöveg olvasható, hogy: „Nem vagyok szép, de nélkülözhetetlen”. Ami jellemző is lehet a szoci vezetőre, különösen a mondat második fele. A másik szerzeménye pedig ezzel a nyomdafestéket nem tűrő felirattal van ellátva: Nincs szükségem szexre, mert a kormány minden nap ba...ogat.

Ez is találó lehet Dačić esetében, legfeljebb a kormány kifejezést kellene Vučićtyal behelyettesíteni.

2014. augusztus 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szakadás az USA és a másik két NATO-tagállam között

A házigazdák megosztották a demokrácia erejét bizonyítani hivatott washingtoni csúcsértekezletet azzal, hogy távol tartották onnan a >

Tovább

Egy nép és szabadság iránti bátorsága

A törökök példát mutatnak a világnak bátorságból – Erdogan reszkethet a választási vereségtől, mert az emberek >

Tovább

Netanjahuban nem lehet bízni

Erre figyelmeztet a New York Times első számú Közel-Kelet-szakértője, aki már több Pulitzer-díjat kapott a térségről >

Tovább

Benjamin Netanjahu bukása

Az ellenfelei által is elismert politikai bűvésznek elfogytak a trükkjei. Nem azonnal szembesül a kudarccal, de >

Tovább

Putyin emeli a tétet

Megújítja a fenyegetést, amikor bejelenti, hogy harcászati atomfegyvereket telepít Belaruszba, de pontosan tudja, hogy mit csinál. >

Tovább

A magyar identitásról

Elmeséltem ezt a levelet valakinek. Megkérdezte, hogy ha valaki magyar marad, akkor olcsóbb lesz-e a kenyér. >

Tovább

Örökösödési háború

A miniszterelnök szobájának faláról Tisza István képe néz le. Gondol-e Orbán az erős ember és vele >

Tovább

Ketten von der Leyennel szemben

A Spiegel úgy mutatja be Daniel Freundot, illetve Moritz Körnert, mint furcsa párt, amely jó két >

Tovább

Trump most ismerkedik a jogállammal

Mégis jobb volna, ha előbb a Kapitólium ostroma miatt számoltatnák el. Az utóbbi ügyben vizsgálódó különmegbízottnak >

Tovább

A boszniai szerbek vezére a Kreml forgatókönyvét alkalmazza

Milorad Dodik bekeményít a sajtó és a civil szféra ellen. Most éppen ott tart, hogy törvénytervezetben >

Tovább

A nevetségesség határát súrolja, hogy Nagy-Magyarország a határon túliakkal való összetartozás jelképe

„Amennyiben fontos számunkra a határon túli magyarság érdekképviselete, akkor ezt nem történeti, hanem etnikai alapon kellene >

Tovább

Magyarország mindenkit kenterbe ver az illegális kitoloncolások számát tekintve

A 11.11.11. nevű belga civil csoport úgy tudja, hogy tavaly több mint 225 ezer határsértő pateroltak >

Tovább