Ma Mária, Emőke névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Eltökélt színjáték
Nem találkozhatunk félúton. Vagy végigmegyünk a reformok útján, vagy következik az államcsőd, legkésőbb jövő év márciusában. Ezt mondta a miniszterelnök azon a szombat délutáni sajtóértekezleten, amelyen korábban Lazar Krstić pénzügyminiszter bejelentette, 10 hónap után távozik tisztségéből, mert a kormányfővel nem tudott egyetérteni abban, milyen megszigorítások szükségesek ahhoz, hogy az állam kilábaljon a válságból.
Szavaiból kiderült, hogy ő sokkal keményebb intézkedéseket javasolt, mint amilyeneket Aleksandar Vučić elfogadhatónak tart. Elmondta, hogy a nyugdíjak 20 százalékos, a közalkalmazottak bérének pedig a 15 százalékos csökkentését kérte. Ezenkívül az elkövetkező két évben 160 ezer embernek kellene felmondani, és a májusi árvíz miatt 30 százalékkal drágítani az áramot. A szerkezeti reformok mellett, ami nem csak az új törvények meghozatalát és végrehajtását jelenti, határozottan neki kell fogni a vállalatok átalakításának. Ezek közé tartozik a Srbijagas is. Mint ismeretes, ez a vállalat óriási veszteséget halmozott fel. Ha a kormány nem talál megfelelő partnert, akkor neki kell vállalnia a felelősséget az ott foglalkoztatottak sorsáért – hangsúlyozta a lemondásban levő pénzügyminiszter. Nagyon fontosnak tartja, hogy a kabinet elfogadta a munka- meg a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosítását, ami szerinte az utóbbi 8-9 év első két igazi reformtörvénye. Nagy dolog ez, hiszen ezzel biztos jelzést küldünk a külföldi befektetőknek, hogy Szerbia komolyan gondolja a nehéz reformok végrehajtását.
A távozó pénzügyminiszter tulajdonképpen lovat adott a kormányfő alá, aki csak ezt követően lépett a szószékre. Ő azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy Lazar Krstićnek igaza van, de ő nem tudta vállalni ezeket a súlyos döntéseket. Természetesen abban bízik, hogy enyhébb intézkedésekkel is meg lehet őrizni az ország likviditását. Ha mégsem, akkor alkalmazni kell Lazar javaslatait – tette hozzá. A szombaton elfogadott intézkedéscsomagon azonban nem lehet módosítani. Egy jottányit sem! Fél mondatban arra is kitért, hogy a szakszervezetek elégedetlenek a felkínált megoldásokkal, és hogy a törvénymódosítások elfogadásának idején tiltakoztak. Azt mondta - mármint a miniszterelnök -, parancsot adott arra, hogy távolítsák el a rendfenntartó erőket a kormány épülete elől. Nem tudom mit akartok tenni, vajon fel akarjátok gyújtani a székházat? – tette fel a szónoki kérdést, hozzáfűzve, hogy ő a véleményén nem fog változtatni.
Az utóbbi napok és hetek történései egyáltalán nem vetítették előre az ilyen drámai fejleményt. A hírekből ítélve a szakszervezetek tudták, mire készül a kabinet. Be is jelentették a tiltakozást, de mindez korántsem tűnt ennyire drámainak, mint ahogy azt Aleksandar Vučić a késő délutáni sajtóértekezleten ecsetelte. Ellenkezőleg, moszkvai és berlini látogatásáról cikkezett a sajtó, mindkettőt fényes diplomáciai sikerként tüntetve fel. Egy nappal a drámai hangvételű belgrádi sajtóértekezlet előtt a miniszterelnök interjút adott a CNBC amerikai televíziónak, ahol rezignáltan kijelentette, hogy a Balkán megreformálása „rosszabb a pokolnál”. Valahogy úgy fogalmazott, hogy a versenyszellem érdekében folytatott reformkísérletek rosszabbak a pokolnál, mert a reformokat olyan régóta halogatják, hogy ez már századokban mérhető. Vagy századoknak tűnnek. Évszázadoknak természetesen. Egy dologra nem tért ki, arra hogy a 2012-es választások óta mégiscsak egy ember parancsol ebben az országban, és az ő akaratán múlik szinte minden. Nem biztos, hogy ezt a mostani miniszterelnök bírálataként kell érteni. Nem szabad elfelejteni, hogy mégiscsak a Balkánon élünk. Ahol a pillantás is parancs lehet, attól függ, kire és hogyan esik. Vučić egyébként egy héttel korábban az Informerben megjelent szerzői cikkében meghirdeti a megoldást: „Azonnali reformok! Azonnal törvények! Azonnali munka!”
Mondjuk, mindez jól hangzik, csak egy kicsit patetikus meg populista. De vegyük úgy, hogy egy meghatározott térség többségéhez szól. Érthetően. Tartok azonban tőle, hogy most is lesznek olyan ügyesek, akiket elkerülnek majd a nehézségek. Mert jó helyen lesznek a nehéz időkben. Mert ne feledjük, hogy ennek a hatalomnak a nagyjából korábbi két éve azzal telt el, hogy a legfondorlatosabb eszközökkel, a leglehetetlenebb koalíciók létrehozásával mindenhol átvegye az irányítást.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Trump 2.0 bosszút és tudatlanságot hozna otthon, a nemzetközi kapcsolatokban pedig káoszt idézne elő
Épp ezért Gordon Brown volt brit munkáspárti kormányfő sürgeti, hogy szorítsák vissza a volt elnököt, de >
Orbán minden eddiginél szörnyebben viselkedik
Európai vezetők próbálnak kiutat találni, miután Orbán Viktor, az EU leginkább oroszbarát vezetője le akarja vetetni >
Az orosz hatóságok hozzanak létre új birodalmat Európában
Ezt sugallták a Kreml propagandistái az Russia-1 orosz állami televízióban. Az ötletet Vlagyimir Szolovjov, a Kreml-sajtó >
Az EU-nak van B terve Orbán ellen
A Die Presse brüsszeli tudósítója úgy tudja, hogy az EU-nak van B terve arra az esetre, >
Mit tesz Európa, ha Trump nyer?
A konzervatív lap körképe arra jut, hogy benne lesz Európa a slamasztikában, ha Amerikában Trump nyer >
Putyin szentháromság fantomja
A Frankfurter Allgemeine Zeitung arra emlékeztet, hogy Putyin a napokban Oroszország, Ukrajna és Belarusz szentháromságáról beszélt, >
Befagyott világ, ha magyar
Zárszóként például most arról, hogy a kormánypárti képviselők tegnapelőtt a parlament folyosóján egyetlen szó nélkül mentek >
Izraelre nyomás nehezedik, hogy engedjen a „terroristák vétójának”
John Bolton szerint bármilyen fegyvernyugvás viszont csupán a Hamász túlélési esélyeit növeli. Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, >
Hogy mit tesz a háború, azt jól lehet mérni Németország példáján
Hiszen az elején Scholz kancellár próbált kimaradni a viszályból, jelenleg viszont nincs jobb barátja Ukrajnának. Legutóbb >
Válságban
Ahogy 1942-44-ben a Horthy-rendszer, 1986-88-ban a Kádár-rendszer belvilágában határoztatott meg az ország sorsa, 2022-24-ben a hatalom >
A Hamász elleni háborúban Izrael tragikus választás elé került, mert csak rossz döntést hozhat – mindkettő katasztrófába vezet.
Így értékeli Jonathan Freedland, a Guardian szemleírója, aki bevallja: származása folytán érintett a viszályban. Mint rámutat, >
Most először úgy tűnik, hogy Putyin nyerheti meg a háborút – egyelőre
Az a legnagyobb előnye, hogy Európa nem határozta meg, mit szeretne elérni. Így megrendíti azt a >