Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Eltökélt színjáték
Öreg Dezső
Nem találkozhatunk félúton. Vagy végigmegyünk a reformok útján, vagy következik az államcsőd, legkésőbb jövő év márciusában. Ezt mondta a miniszterelnök azon a szombat délutáni sajtóértekezleten, amelyen korábban Lazar Krstić pénzügyminiszter bejelentette, 10 hónap után távozik tisztségéből, mert a kormányfővel nem tudott egyetérteni abban, milyen megszigorítások szükségesek ahhoz, hogy az állam kilábaljon a válságból.
Szavaiból kiderült, hogy ő sokkal keményebb intézkedéseket javasolt, mint amilyeneket Aleksandar Vučić elfogadhatónak tart. Elmondta, hogy a nyugdíjak 20 százalékos, a közalkalmazottak bérének pedig a 15 százalékos csökkentését kérte. Ezenkívül az elkövetkező két évben 160 ezer embernek kellene felmondani, és a májusi árvíz miatt 30 százalékkal drágítani az áramot. A szerkezeti reformok mellett, ami nem csak az új törvények meghozatalát és végrehajtását jelenti, határozottan neki kell fogni a vállalatok átalakításának. Ezek közé tartozik a Srbijagas is. Mint ismeretes, ez a vállalat óriási veszteséget halmozott fel. Ha a kormány nem talál megfelelő partnert, akkor neki kell vállalnia a felelősséget az ott foglalkoztatottak sorsáért – hangsúlyozta a lemondásban levő pénzügyminiszter. Nagyon fontosnak tartja, hogy a kabinet elfogadta a munka- meg a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosítását, ami szerinte az utóbbi 8-9 év első két igazi reformtörvénye. Nagy dolog ez, hiszen ezzel biztos jelzést küldünk a külföldi befektetőknek, hogy Szerbia komolyan gondolja a nehéz reformok végrehajtását.
A távozó pénzügyminiszter tulajdonképpen lovat adott a kormányfő alá, aki csak ezt követően lépett a szószékre. Ő azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy Lazar Krstićnek igaza van, de ő nem tudta vállalni ezeket a súlyos döntéseket. Természetesen abban bízik, hogy enyhébb intézkedésekkel is meg lehet őrizni az ország likviditását. Ha mégsem, akkor alkalmazni kell Lazar javaslatait – tette hozzá. A szombaton elfogadott intézkedéscsomagon azonban nem lehet módosítani. Egy jottányit sem! Fél mondatban arra is kitért, hogy a szakszervezetek elégedetlenek a felkínált megoldásokkal, és hogy a törvénymódosítások elfogadásának idején tiltakoztak. Azt mondta - mármint a miniszterelnök -, parancsot adott arra, hogy távolítsák el a rendfenntartó erőket a kormány épülete elől. Nem tudom mit akartok tenni, vajon fel akarjátok gyújtani a székházat? – tette fel a szónoki kérdést, hozzáfűzve, hogy ő a véleményén nem fog változtatni.
Az utóbbi napok és hetek történései egyáltalán nem vetítették előre az ilyen drámai fejleményt. A hírekből ítélve a szakszervezetek tudták, mire készül a kabinet. Be is jelentették a tiltakozást, de mindez korántsem tűnt ennyire drámainak, mint ahogy azt Aleksandar Vučić a késő délutáni sajtóértekezleten ecsetelte. Ellenkezőleg, moszkvai és berlini látogatásáról cikkezett a sajtó, mindkettőt fényes diplomáciai sikerként tüntetve fel. Egy nappal a drámai hangvételű belgrádi sajtóértekezlet előtt a miniszterelnök interjút adott a CNBC amerikai televíziónak, ahol rezignáltan kijelentette, hogy a Balkán megreformálása „rosszabb a pokolnál”. Valahogy úgy fogalmazott, hogy a versenyszellem érdekében folytatott reformkísérletek rosszabbak a pokolnál, mert a reformokat olyan régóta halogatják, hogy ez már századokban mérhető. Vagy századoknak tűnnek. Évszázadoknak természetesen. Egy dologra nem tért ki, arra hogy a 2012-es választások óta mégiscsak egy ember parancsol ebben az országban, és az ő akaratán múlik szinte minden. Nem biztos, hogy ezt a mostani miniszterelnök bírálataként kell érteni. Nem szabad elfelejteni, hogy mégiscsak a Balkánon élünk. Ahol a pillantás is parancs lehet, attól függ, kire és hogyan esik. Vučić egyébként egy héttel korábban az Informerben megjelent szerzői cikkében meghirdeti a megoldást: „Azonnali reformok! Azonnal törvények! Azonnali munka!”
Mondjuk, mindez jól hangzik, csak egy kicsit patetikus meg populista. De vegyük úgy, hogy egy meghatározott térség többségéhez szól. Érthetően. Tartok azonban tőle, hogy most is lesznek olyan ügyesek, akiket elkerülnek majd a nehézségek. Mert jó helyen lesznek a nehéz időkben. Mert ne feledjük, hogy ennek a hatalomnak a nagyjából korábbi két éve azzal telt el, hogy a legfondorlatosabb eszközökkel, a leglehetetlenebb koalíciók létrehozásával mindenhol átvegye az irányítást.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Románia vasárnap két világ közül választ, a következmények egész Európára kihatnak
Ha a szélsőjobbos Simion győzedelmeskedik, az válságba taszíthatja a kontinenst – hangsúlyozza Keno Verseck a Deutsche >
A lengyel elnökválasztás barométere annak, hogyan is áll a populista hullám Európában
Döntően meghatározza, hogy az ország helyre tudja-e állítani a jogállamot, és hogy az EU megbízható partnere >
Az orosz elnök étvágya csak nőtt, egész Ukrajnát be akarja kebelezni
Európa számára az egész háborúban nem a Kreml a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a jelek >
Ukrajna ismét megtalálta önbizalmát, és ez jó hír, akár lesz tűzszünet, akár nem
Nathalie Tocci azt tapasztalta, hogy Ukrajna ismét megtalálta önbizalmát, és ez jó hír, akár lesz tűzszünet, >
Orbán felhúzta az erdélyi magyarokat
Mégpedig azzal, hogy a vasárnapi romániai elnökválasztás előtt beállt az ultranacionalista jelölt mögé. A kb. egymilliós >
A szaúdi udvar és a Trump-ház megérdemlik egymást
A Daily Telegraph világgazdasági szakírója kifejti, hogy a szaúdi gazdasági együttműködéssel Trump már megint rossz lóra >
Az amerikai Nagy Ugrás - hátra
Trump azt kockázatja, hogy Kína karjaiba tereli Európát, Hszi legnagyobb örömére. Mert az USA káoszba süllyed, >
Ez maga a rendszer
S persze ugyanez köszön vissza a folyamatosan hangoztatott nemzetiségi politikában, ahol a „nemzeti érzés”, a „magyarság >
„Farkasokkal táncoló”
Az Economist elemzése szerint a bizonytalanság és a feszültség egyszerre jelentkezik a beharangozott ukrajnai béketárgyalások előtt, >
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >