Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ceca vagy Beethoven
J. Garai Béla
„És akik nemcsak Principet tartják hősnek, hanem Szarajevó ostromlóit is.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
(…) A kormányfő helyzetét az is nehezíti, hogy el kellett döntenie: elfogadja-e a meghívást a szarajevói megemlékezésre, ami száz év után a szimbolikus megbékélést jelentené az egykori ellenfelek között, vagy inkább a boszniai nemzettársak, Milorad Dodik és Emir-Nemanja Kusturica társaságában emlékezik az utóbbi által a Višegrad mellett épített „Andrićgradban”, ahol a Ferenc Ferdinánd trónörököst és várandós feleségét lepuffantó hős Gavrilo Principet fogják méltatni? Mint olvashattuk, a kormányfő hosszas tépelődés után az utóbbit választotta abból a hazafias meggondolásból, hogy nem akart egy olyan emléktábla mellett parádézni Szarajevóban, amelyen az áll, hogy „szerb fasiszta agresszorok...”.
Az igaz, hogy a városháza falán látható táblán nem szerepel a „fasiszta” jelző, hanem csak az, hogy ezt az épületet 1992. augusztus 25-én „szerb gonosztevők perzselték fel”, a várost ostromló háborús bűnös Radovan Karadžić és Ratko Mladić pribékjeire utalva, de hangzatosabb a fasisztázás, azt jobban megértik itthon azok, akik különben sincsenek oda a megbékélésért. És akik nemcsak Principet tartják hősnek, hanem Szarajevó ostromlóit is. Hasonló érveléssel hozakodott elő az államfő is, így aztán nem is meglepő, hogy Szerbiából senki sem vesz részt a szarajevói találkozón. Minek is mennének, ha ott nem hajlandók tapsolni Principnek.
A vezetőkre nehezedő tengernyi gondot az is tetézte a napokban, hogy egyes, a hatalmi párttal szemben nem túl barátságos bulvárlapok a kormányfő serdülő korú fiacskáját egy kocsmai verekedéssel kapcsolatban hozták hírbe. Szebb lett volna, ha mondjuk egy komolyzenei hangversennyel kapcsolatban emlegették volna, de hát ezek a mai fiatalok, sajnos, jobban szeretik Cecát, mint Beethovent. Hogy állítólag a srác megvert egy ismert sportembert egy belgrádi hajóétteremben, s erről még rendőrségi jelentés is készült. Ez annyira felháborította Aleksandar Vučićot, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások ügyét félretéve, személyesen vizsgálta meg a biztonsági kamera felvételeit, és megbizonyosodott, hogy nem az ő fia pofozkodott. Gondolom, jól meg is mondta a véleményét az eljáró rendőrnek, mert utána kijelentette: mostantól nincs bizalma a rendőrségben. Nem szeretnék a belügyminiszter bőrében lenni! (…)
Sokkal kisebb visszhangja volt viszont annak a vitának, amely a Danas hasábjain bontakozott ki a VMSZ kormányzati szerepvállalásáról. Ha már a mi sajtónk nem foglalkozik, sőt tabu témaként kezeli a kérdést. Két ismert újvidéki publicista, politikai elemző: Mihal Ramač és Jan Briza ütköztette véleményét. Főleg azért érdemes rájuk figyelni, mert kisebbségi aspektusból szemlélik a kérdést, lévén maguk is kisebbségiek és tősgyökeres vajdaságiak – ám attól tartok, hogy gondolataik a mi olvasóinkhoz így se jutnak el.
A vitát Jan Brizának a következő provokatív címmel megjelent írása robbantotta ki: „Savez Vučićevih Mađara” (Vučić Magyarjainak Szövetsége). A szerző azt állítja, hogy a VMSZ belépése annak az embernek a kormányába, akinek szellemi atyja Vojislav Šešelj volt, sok vajdasági magyart elkeserít, lévén Šešelj annak az etnikai tisztogatásnak a fő ideológusa és végrehajtója, amelyet maguk is megszenvedtek. Briza ebből azt a következtetést vonja le, hogy a párt nagy árat fizethet a döntésért a legközelebbi választásokon.
Ramač viszont „Üsdd a magyarokat, a mieink!” cím alatt megjelent válaszában arra a véleményre helyezkedik, hogy egy kisebbségi párt számára politikailag egyenesen hasznos a hatalmi pártokkal való együttműködés. Az írásból az cseng ki, hogy a kisebbségieknek nem ajánlatos elkötelezni magukat a többségi ellenzék mellett, mert az különben is tehetetlen, és csak ráfizetnének miattuk. Jan Briza viszontválaszában szemére veti kollegájának, hogy szerinte a kisebbségieknek meg kell hunyászkodniuk a náluknál erősebbek előtt, és megvárniuk, hogy mások kaparják ki a tűzből a gesztenyét...
Mennyivel izgalmasabb lett volna, ha erről a mi médiáink hasábjain vitatkoztunk volna!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Menedék-ügyben 2015 óta a válság jelenti a normális állapotot
Miközben sem a jobb-, sem a baloldal nem képes életképes javaslatokkal előrukkolni, így az EU képtelen >
Szlovákia a választás után átcsúszhat Orbán táborába
A Nyugat számára nagy a tét, mindenesetre a szlovák politikában áttekinthetetlenek az erőviszonyok és igen nagyok >
Csak kétféle megoldása lehetséges: vagy Oroszország győz, vagy Ukrajna
Ha Oroszország győz, az bizonyosan nem jelenti Putyin katonai kalandjainak a végét, és a következő állomás >
Európa jobbra tolódása nincs kőbe vésve, a baloldalnak semmi oka az elkeseredésre
A munkásosztály soha nem vált le a baloldalról. A szegényebb körzetek mindig is a progresszív pártokra >
Európa „mini-Trumpjai” túlélték a bukását és most a visszatérésében reménykednek
Paul Taylor szerint a populisták, Orbántól kezdve Ficóig, jelenleg Washingtonra vetik vigyázó szemüket, mert a bukott >
Koszovó és Szerbia azt csinál, amit akar: Az EU-nak tekintélyproblémája van a Balkánon – és ez veszélyes
A jelek szerint a két szembeálló oldal egyáltalán nem szorgalmazza a kapcsolatok rendezését. Sőt a vasárnapi >
A fellazítás politikája
Nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl élő kisebbségi közösségekben is elsorvasztották a magyar nyelvű független médiát >
Így működik a Meloni-rendszer
Az olasz kormányfő olyan, mintha burok venné körül: amióta egy évvel ezelőtt megszerezte a hatalmat, egymás >
Nyugat türelme hamarabb elfogy, mint ahogy véget ér a háború
A Stanford Egyetem neves történésze Niall Ferguson azt látja, hogy kezd meginogni az amerikai támogatás. Az >
Harc a demokráciáért Kelet-Európában: Szerbia szinte már teljesen elveszett a Nyugat számára
Az egyik legjobb osztrák sajtóelemző kiábrándítónak nevezik, hogy Kelet-Európában folyik a harc a demokráciáért, de egy >
Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell kidolgoznia
A Washington Post biztonságpolitikai szakírója úgy látja, hogy Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell >
A Putyin-barátság fontosabb, mint a kiállás a magyar kisebbségek mellett
Nagy az eshetősége, hogy a 400 ezres szlovákiai magyarságnak ezúttal sem lesz önálló képviselete a pozsonyi >