2024. szeptember 10. kedd
Ma Nikolett, Hunor, Miklós névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ceca vagy Beethoven

J. Garai Béla
J. Garai Béla
Ceca vagy Beethoven
Princip letartóztatása

„És akik nemcsak Principet tartják hősnek, hanem Szarajevó ostromlóit is.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

(…) A kormányfő helyzetét az is nehezíti, hogy el kellett döntenie: elfogadja-e a meghívást a szarajevói megemlékezésre, ami száz év után a szimbolikus megbékélést jelentené az egykori ellenfelek között, vagy inkább a boszniai nemzettársak, Milorad Dodik és Emir-Nemanja Kusturica társaságában emlékezik az utóbbi által a Višegrad mellett épített „Andrićgradban”, ahol a Ferenc Ferdinánd trónörököst és várandós feleségét lepuffantó hős Gavrilo Principet fogják méltatni? Mint olvashattuk, a kormányfő hosszas tépelődés után az utóbbit választotta abból a hazafias meggondolásból, hogy nem akart egy olyan emléktábla mellett parádézni Szarajevóban, amelyen az áll, hogy „szerb fasiszta agresszorok...”.

Az igaz, hogy a városháza falán látható táblán nem szerepel a „fasiszta” jelző, hanem csak az, hogy ezt az épületet 1992. augusztus 25-én „szerb gonosztevők perzselték fel”, a várost ostromló háborús bűnös Radovan Karadžić és Ratko Mladić pribékjeire utalva, de hangzatosabb a fasisztázás, azt jobban megértik itthon azok, akik különben sincsenek oda a megbékélésért. És akik nemcsak Principet tartják hősnek, hanem Szarajevó ostromlóit is. Hasonló érveléssel hozakodott elő az államfő is, így aztán nem is meglepő, hogy Szerbiából senki sem vesz részt a szarajevói találkozón. Minek is mennének, ha ott nem hajlandók tapsolni Principnek.

A vezetőkre nehezedő tengernyi gondot az is tetézte a napokban, hogy egyes, a hatalmi párttal szemben nem túl barátságos bulvárlapok a kormányfő serdülő korú fiacskáját egy kocsmai verekedéssel kapcsolatban hozták hírbe. Szebb lett volna, ha mondjuk egy komolyzenei hangversennyel kapcsolatban emlegették volna, de hát ezek a mai fiatalok, sajnos, jobban szeretik Cecát, mint Beethovent. Hogy állítólag a srác megvert egy ismert sportembert egy belgrádi hajóétteremben, s erről még rendőrségi jelentés is készült. Ez annyira felháborította Aleksandar Vučićot, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások ügyét félretéve, személyesen vizsgálta meg a biztonsági kamera felvételeit, és megbizonyosodott, hogy nem az ő fia pofozkodott. Gondolom, jól meg is mondta a véleményét az eljáró rendőrnek, mert utána kijelentette: mostantól nincs bizalma a rendőrségben. Nem szeretnék a belügyminiszter bőrében lenni! (…)

Sokkal kisebb visszhangja volt viszont annak a vitának, amely a Danas hasábjain bontakozott ki a VMSZ kormányzati szerepvállalásáról. Ha már a mi sajtónk nem foglalkozik, sőt tabu témaként kezeli a kérdést. Két ismert újvidéki publicista, politikai elemző: Mihal Ramač és Jan Briza ütköztette véleményét. Főleg azért érdemes rájuk figyelni, mert kisebbségi aspektusból szemlélik a kérdést, lévén maguk is kisebbségiek és tősgyökeres vajdaságiak – ám attól tartok, hogy gondolataik a mi olvasóinkhoz így se jutnak el.

A vitát Jan Brizának a következő provokatív címmel megjelent írása robbantotta ki: „Savez Vučićevih Mađara” (Vučić Magyarjainak Szövetsége). A szerző azt állítja, hogy a VMSZ belépése annak az embernek a kormányába, akinek szellemi atyja Vojislav Šešelj volt, sok vajdasági magyart elkeserít, lévén Šešelj annak az etnikai tisztogatásnak a fő ideológusa és végrehajtója, amelyet maguk is megszenvedtek. Briza ebből azt a következtetést vonja le, hogy a párt nagy árat fizethet a döntésért a legközelebbi választásokon.

Ramač viszont „Üsdd a magyarokat, a mieink!” cím alatt megjelent válaszában arra a véleményre helyezkedik, hogy egy kisebbségi párt számára politikailag egyenesen hasznos a hatalmi pártokkal való együttműködés. Az írásból az cseng ki, hogy a kisebbségieknek nem ajánlatos elkötelezni magukat a többségi ellenzék mellett, mert az különben is tehetetlen, és csak ráfizetnének miattuk. Jan Briza viszontválaszában szemére veti kollegájának, hogy szerinte a kisebbségieknek meg kell hunyászkodniuk a náluknál erősebbek előtt, és megvárniuk, hogy mások kaparják ki a tűzből a gesztenyét...

Mennyivel izgalmasabb lett volna, ha erről a mi médiáink hasábjain vitatkoztunk volna!

2014. június 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A semmittevés busás jutalma

A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >

Tovább

Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti tévévitában

Gideon Rachman úgy ítéli meg, hogy Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti >

Tovább

A(z uniós) Kelet felemelkedése és a magyar külpolitika

A másfél évvel ezelőtti beszédben tőle szokatlan szkepticizmussal Orbán Viktor kevés mozgásteret látott elképzeléseinek továbbvitelére, a >

Tovább

Nyitott határok mellett azonban nincs stabil közösség

„Nem tűzfalakról kell itt szövegelni, azért kell mindent megtenni, hogy meg lehessen találni a kiutat a >

Tovább

A politikai giccsről

Apropó giccs! Lehet giccs egy szó is. Egy vélemény. Egy politikai kampány. És még mennyi minden! >

Tovább

Hogyan kezelni a kemény-jobbos fenyegetést

Az Economist kommentárja úgy véli: mivel Európában egyre több helyen győznek a szélsőségesek, mind nehezebb mérsékelt >

Tovább

Putyin bosszúja

A Guardian vezércikke úgy ítéli meg: elején nagy volt a lelkesedés Ukrajnában a kurszki betörés miatt, >

Tovább

Miért gyűlölik a fasiszták az egyetemeket

Orbán Viktor fényképével illusztrálja a Guardian a Yale Egyetem egyik filozófia professzorának cikkét, amely arról szól: >

Tovább

Trump komoly veszélyben van Harris miatt

Ezért azután még többet hazudik, vádaskodik, és hihetetlen szinten megszeg minden szabályt. A dráma az számára, >

Tovább

Orbán 200 millió eurós kudarca

Orbán Viktor bakot lőtt, amikor nem hajtotta végre menekült-ügyben az Európai Bíróság ítéleteit, ezért kormányának most >

Tovább

Szerbia harcolni akar a nyugati sajtó „hazugságai” ellen

Szerbia ellenkampányt kíván indítani, mert úgy ítéli meg, hogy teljesen érdemtelenül rossz a sajtója nyugaton. Vučić >

Tovább

Németország teljesen ismeretlen vizek felé hajózik

Fontos, de nem sorsdöntő választás zajlott Türingiában és Szászországban, ám a kemény jobboldal veszélyes területre sodorja >

Tovább