Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lecke demagógiából kezdő politikusoknak
J. Garai Béla
„A hírportálokról pedig újabban tucatjával tűnnek el a kritikus hangvételű bejegyzések.“ J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
(...) A megrögzött honi híradófüggő fel tudná sorolni a miniszterelnök egész ruhatárát a pulóverektől a nyakkendőkig, annyit szerepel a médiában. Őt látjuk az árvízkárosultak mentése közben, ő ismerteti az elhalálozottak listáját, saccolja meg a keletkezett károkat, leckézteti munkatársait a nagy nyilvánosság előtt, találkozik külföldi államférfiakkal, száll vitába a kritizáló ellenzékkel a parlamentben. Még azok is, akik politikai előélete miatt, enyhén szólva, nem szimpatizálnak vele, megenyhülnek ekkora buzgalom láttán, talán meg is sajnálják. Ekkora terhet vállalni nem mindennapi teljesítmény: mint a szkupstinai vitában hallhattuk, az árvíz napjaiban például huszonkét órát volt talpon! Miközben az őt kritizáló Zoran Živković volt kormányfő vadonatúj luxusautójával parádézott. Ahelyett, hogy a homokzsákokat rakta volna a gátakon. Ha én lennék a helyében, rögtön megválnék a drága járgánytól és a föld alá bújnék szégyenemben.
„Miközben én naponta huszonkét órát tevékenykedtem az árvízvédelemben, láttuk, hogy ön az új limuzinjával kérkedett. Ez a különbség köztem és ön között!”, vetette keményen kihívója szemére a miniszterelnök. Ha egyszer tankönyv készül demagógiából kezdő politikusok számára, ez a mondat nem maradhat ki belőle.
Ha el is tekintünk attól az apróságtól, hogy egy ennyire elfoglalt vezetőnek hogy van ideje még azt is számon tartani, hogy az ellenzékiek közül ki mit csinált a katasztrófa alatt, beleértve az élvhajhász életmódra hajlamos Živkovićot is, az azért elégé elgondolkodtató, hogy a kormányban ilyen részleteket is nyilvántartanak. Talán azért, hogy alkalomadtán felhasználhassák az illetők ellen. Viszont éppen azért, mert ennyit fáradozik, ennyire kiterjed a figyelme mindenre, politikusunk nehezen tűri a bírálatot. A kormányellenességéről ismert Pešćanik munkatársai azt állítják, hogy a belgrádi média szelektálja az információkat (ha a mi médiánkat ismernék, nyilván azt is oda sorolnák), a hírportálokról pedig újabban tucatjával tűnnek el a kritikus hangvételű bejegyzések. Köztük az az írás is, amely alapos elemzés után tíz pontba foglalta Aleksandar Vučićnak az árvízhelyzettel kapcsolatos téves lépéseit, és emiatt lemondását követelte. „A cenzúra vírusa pusztít a szerbiai interneten”, állapítja meg egy másik portál. A Pešćanik követeli, hogy szüntessék meg a szabad véleménynyilvánítás elleni támadásokat.
A kormányfő környezete valószínűleg a bírálatot is olyan súlyos vétségnek tartja, mint a pánikkeltést, ami miatt három gyanútlan blogozót elő is állítottak az elmúlt napokban. Három középiskolást. Az a bűnük, hogy túlbecsülték az árvíz áldozatainak számát, egyikük azt találta írni saját Facebook profilján, hogy Obrenovacon százával úsznak a hullák...Azt ugyan nem lehet bizonyítani, hogy a Facebookon való levelezéssel valóban pánikot keltettek, de rájuk lehet fogni, hogy akár kelthettek is volna. Meglátjuk, milyen álláspontra helyezkedik a bíróság. Az intézkedést Saša Janković ombudsman is kifogásolja, ám ennél is aggasztóbbnak tartja, hogy a fontos döntések az intézményeken kívül születnek, egyetlen ember befolyása alatt. Példaként hozza fel a kormány mellett alakított válságtörzs ülését, amelyen – a tévéfelvételek tanúsága szerint – mindenről a kormányfő döntött, a miniszterek pedig szorgalmasan jegyezték az instrukciókat.
Mellesleg, számos bíráló szerint maga AV (gyengébbek kedvéért: Aleksandar Vučić, így emlegetik őt bizalmasan a közösségi hálózatokon) volt a legnagyobb pánikkeltő, amikor drámai szünetekkel tűzdelt beszédeiben kataklizmát emlegetett, titkolta az áldozatok számát, de közben arra utalt, hogy az igencsak nagy, és amikor azt állította, hogy Szerbiában tízszer pusztítóbb volt a katasztrófa, mint a balkáni szomszédoknál.
És miközben AV önfeláldozóan járta a gátakat és mentette a szerencsétlen károsultakat, a legnagyobb ellenzéki erőt, a Demokrata Pártot, a korábbi kormánypártot annyira lefoglalták a tisztújítási gondok, hogy talán még a vízállást sem kísérte figyelemmel. A demokrata tagság nagy reményeket fűz az újonnan megválasztott pártelnök, Bojan Pajtić tevékenységéhez, akinek vezetésével meg kell kísérelniük a csaknem lehetetlent: visszatornázni magukat kormánypozícióba. Megválasztása után ki is adta a jelszót: „Szabadítsuk meg Szerbiát a SNS demagóg hatalmától!”. Ha valakinek, hát Pajtićnak tényleg gazdag tapasztalata van a haladók demagógiájával való küzdelemben: Vučićék egyetlen ellenlábasuk ellen sem léptek fel olyan könyörtelenül, vetettek be annyiféle rafinált eszközt, mint a tartományi kormányfő ellen. Mindennel próbálkoztak már, hogy kikényszerítsék távozását és a tartományi választásokat: utcai mítingeléssel, korrupciós rágalmakkal, fenyegető követelésekkel - mindeddig eredmény nélkül. Ám Bojan Pajtić most talán még nehezebb feladat előtt áll: meg kell újítania szétzilált pártját, hogy szocdemokrata alternatívát állíthassanak a jobboldali populista hatalommal szemben. És ráadásul mindezt vajdaságiként kell tennie egy Belgrád központú pártban.
Jellemző, hogy a vajdasági emberekhez mindig is gyanakvással viszonyuló fővárosi média milyen tartózkodóan tudósított Bojan Pajtić győzelméről a vetélytárs Dragan Đilasszal szemben. Az ismert esti lap például négy voksot elbliccelve azt emelte ki címben, hogy Pajtić a szombati tisztújító értekezleten száznyolcvan szavazattal kapott többet ellenlábasánál. Éppen csak hogy azt nem tette hozzá, hogy „mindössze”. Pedig az új pártvezető példás udvarisággal viszonyult azokhoz is, akik nem szavaztak rá, barátjainak nevezte őket, akikkel együtt szeretné teljesíteni a nagy feladatot: megfelelni a „tisztességes, becsületes, okos és művelt emberek” elvárásainak, akik a DS-től várják az ország gondjainak megoldását. Ezzel egyszersmind azokat is minősítette, akik a másik tábortól várják boldogulásukat.
Kezdetnek már az is nagy eredmény lesz Pajtić részéről, ha elejét tudja venni a párt további osztódásának.
Következő cikk: A sajtószabadság Trianonja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >