Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Felelősség
Öreg Dezső
A veszély még nem múlt el teljesen – mondják az illetékesek. De a rendkívüli helyzet kihirdetését indokló okok már igen – másképpen nem helyezték volna hatályon kívül – gondolja a külső szemlélő. Akinek az a benyomása, hogy bármennyire is tagadják az illetékesek, ezt az árvizet és a vele kapcsolatos eseményeket meglehetősen meglovagolta a politika. Az elejétől kezdve.
Soha ennyi élő közvetítést nem nézhetett a szerbiai átlagpolgár a Köztársasági Válságtörzs üléseiről. Soha sem történt meg, hogy napokon át csak az árvízről és az ahhoz fűződő történésekről szóljon a hazai kábelszolgáltatók kínálata. A háromnapos nemzeti gyász meghirdetése után pedig még az sem nézhetett mást, aki szeretett volna. Egyfajta kollektív érzelem irányításának lehettünk részesei az utóbbi 2 hét során mi, akik Szerbiában élünk. A tekintélyparancsoló rendszerek irányítóinak ösztönei sejlettek fel ez alatt a rövid idő alatt. Azok az ösztönök, amelyek megragadják a válsághelyzet okozta trauma kínálta lehetőségeket. Annak a testi-lelki sérülésnek a sebhelyét, amely a gazdasági és szociális válság okozta amúgy is meglevő károsodásra került még egy lapátként. Vagy akként a csöppként, amelytől kicsordul a pohár. Ezúttal az érzelmekkel telt pohár. Ilyen helyzetben csak az álljon a sor élére, aki biztos benne, hogy látja a kiutat. És, hogy el is tudja vezetni a nemzetet, a népet az alagút kijáratáig. Mert a történelem – a XX. Század történelme különösen – arra tanít, figyelmeztet bennünket, hogy az ilyen helyzetekkel való visszaélés túlságosan nagy árat követel a végelszámolásnál. Talán ennek tudható be, hogy ennek az árvizes katasztrófának a – jelek szerint – nem is lesz ilyen jellegű, formájú elszámolása. Megtudhattuk a kormány ülésén, hogy a Szerbiába érkező segély minden parájával el kell majd számolni. Hogy a külföldi pénzek költését a legszigorúbban fogják ellenőrizni. Hogy arra is nagyon odafigyelnek, ki milyen károkat vesz lajstromba, mit akar újjáépíteni, esetleg, az árvíz ürügyén suttyomban megépíttetni. Ami viszont a személyes felelősséget illeti, a dolgok jelenlegi állása szerint erről még korai beszélni. A veszély még nem múlt el teljesen – mondtam már ott az elején, hogy egyelőre ez a hivatalos álláspont. Vannak azonban olyanok, akik máris megkérdezik, lesznek-e felelősségre vonások. Pillanatnyilag korai arról beszélni, hogy lesz-e személyes felelősségre vonás a hatalmi rendszeren belül – üzenik a belügyminisztérium illetékesei a sajtó révén. Ami nem jelenti azt, hogy nem teszik fel a kérdést, lehett volna-e másképpen. Majd ha minden elmúlik – állítják ugyanazok. Majd meglátjuk, mit mond a Köztársasági Válságtörzs – teszik hozzá. Egyes községekben még legalább 5-6 napig tart a rendkívüli helyzet. Ami azt jelenti, hogy minimum még egy hétig nem vetik fel a felelősség kérdését. Zorana Mihajlović kormányalelnök, építészeti, közlekedési és infrastruktúraügyi miniszter az egyik belgrádi újságnak nyilatkozva elvetette a személyes felelősségre vonás gondolatát. „Nem tudok arról, hogy bármi kudarcot vallott volna, azt viszont tudom, hogy ennek az országnak először van olyan kormányfője, aki munkával bizonyította: aggódik; azért van itt, hogy megoldja a gondokat.” – ezek a tárcavezető szavai. Ő nem gondolkodik arról, hogy esetleg ki kellene vizsgálni a személyes felelősséget községi vagy magasabb szinten. Inkább arra kellene összpontosítani, hogy ez a helyzet szolgáljon tanulságként arra, hogyan építsünk jobb rendszert. A polgárvédelmitől kezdve a rendkívüli helyzetek parancsnokságába való nagyobb beruházásokon keresztül a helyi önkormányzatokkal való jobb egyeztetésig – summázta a miniszter az árvíz tapasztalatait. Feltehetően nem csak saját benyomásait foglalta itt össze. Ez az eretnek gondolat pedig az eddigi tapasztalatok alapján fogalmazódott meg bennem. Úgy tűnik ugyanis, hogy pártjában a kollektív vélemény mindig előnyt élvez az egyénivel szemben. Mondjuk alelnöki szintig. Az elnök már más lapra tartozik.
Csak annyit tennék még hozzá, hogy Predrag Marić, a belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel megbízott osztályának a parancsnoka azt mondta: szerdán, az Obrenovácot elöntő ár előtt 48 órával figyelmeztették a lakosságot és a községi illetékeseket, hogy meg kell kezdeni a kitelepítést. A töltések csak ezt követően szakadtak át. A feleősségre vonás gondolatát elveti az obrenováci községi elnök és Belgrád polgármestere is. Az ő hatáskörükbe tartozik az említett önkormányzat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >