Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy kötőszó
„Megér Szakály Sándor vagy kitalálója, Boross Péter egy misét? Érdemes Schmidt Máriának újabb intézetet adni?” Ungvári Tamás jegyzete (Galamus):
Csodálkozom Heisler Andráson, hogy felvette a kesztyűt és az Együttélés házának tervéről Gerő Andrással szállt vitába. Gerő András a Sorsok Háza Schmidt Mária által vezényelt projektjének élharcosa. Eminens érdeke tehát az azt kiváltó vagy azzal párhuzamos terv bírálata. Ezért én nem Gerővel perlekedem, ha pedig magára venné, amit a tárgyban gondolok, válaszomra ne számítson.
A magyar-zsidó együttélés – ezek tüzes szavak, kivált az emlékezések fáklyájánál. Miközben ugyanis a zsidóság együttélést kívánó része honszerelemtől égve maradéktalan magyarnak vágyta magát, ez az áhított többségi társadalom részéről igencsak ritka alkalmak idején valósult meg. A jeles történész és szociológus, Karády Viktor a többségi társadalom kimondatlan, mégis érvényes asszimilációs ajánlatáról beszél, amelyet a betagozódást áhító és elfogadó zsidóság megértett és értelmezett, belenyugodott vagy örült neki, a sátrát el nem mozdította a Duna-Tisza közéről. Az asszimiláció feltételeit viszont a befogadó – régi és rossz szóval, a gazdanép – folytonosan változtathatta. Mihelyt az egyik feltétel teljesült, tüstént magasabbra tették a lécet. A kölcsönös vonzalom liberális szakaszára az asszimilációs bizalmatlanság kora következett. A nyelvi asszimiláció teljesítésével sem valósult meg a társadalmi egyenjogúság. Az izraelita vagy Mózes-hitű testvérből egy villanás alatt született meg a büdös zsidó, ha bűnbakra volt szükség.
A magyar történettudomány komoly képviselői immár azt is kikutatták, hogy az antiszemitizmus a századforduló óta a szociális demagógia köpenyét öltötte magára. Ungváry Krisztián fontos Horthy-könyve után nehéz azt állítani, hogy a zsidók magyarságát nem a teljes korszak tette kérdésessé. Ady Endre korrobori hasonlata két egymásba kapaszkodó közösség fojtogató táncának látta az együttélést, amelyből egyik fél sem tud szabadulni – ez mélyen igaz volt mindaddig, amíg az egyik „táncos” félmilliónál is több tagját össze nem fogdosták, gettóba nem gyűjtötték, és meg nem semmisítették. Ezeknek az áldozatoknak a többsége magyarként élt, de zsidóként halt meg, szörnyű kínhalállal, éppen magyarságától megfosztva.
Olcsó rabulisztika és gaz megtévesztés arról értekezni, hogy ez egységes történet, s hogy az esetleges Együttélés Háza ismét megkülönböztetné a zsidóságot a magyarságtól. Korántsem: a történelem csak ellentmondásokban ragadható meg. A kirekesztőkre a befogadók válaszoltak, a zsidó elkülönülésre a negyvennyolcas honvédek. Ennek a konfliktusnak, éppen a megértés és megbékélés jegyében tartalmasabb megjelenítése lehetséges, mint a Józsefvárosi pályaudvaron a gyermek-holokauszt horror-Disneylandje.
Rabulisztika az is, hogy a magyar és zsidó kifejezésben egy kifordított antiszemitizmus jelenne meg. Csupán csak annyi, hogy a kirekesztés korszaka után nem az eggyé olvadás következett be. A létező szocializmus csaknem fél évszázada eltagadta a gondokat, a sokadik felszabadulás pedig a kormánypártban eresztette szabadon Csurka Istvánt. A magyar-zsidó „együttélés” gondjainak tagadása egy kirekesztő nemzetfogalom nevében történhet meg csupán. Addig épp az „együttélés” válik problematikussá. A zsidóság sokat elért Magyarország történetében. Középosztályi mobilizációt, státuszkompenzációt nemességek szerzésével, ám annak elismerését, hogy magyar, megtagadták tőle. Megvédik mint kisebbséget, a kulturális kovász szerepét olykor, fogcsikorgatva ugyan, de odaadják. Befogadják a polgári életbe – persze nem minden kockázat nélkül –, de a nemzet újmódi fogalmába nem illenek bele. A zsidó közösség ezt próbálja kifejezni azzal, hogy érveit a vértanúk hitelesítik. A történelmi felelősség egyértelmű beismerése pedig az a jóvátétel, hogy az elhurcolt és megölt magyar zsidókat végre zsidó magyarokként befogadják.
Ez a narratíva nem a Sorsok Házáé, nem a Veritas intézeté és nem az öngyűlölő zsidóké.
A zsidó közösség mai vezetőit azzal diszkreditálni, hogy ők csupán egy vallási közösség választott képviselői, csak akkor lenne érvényes, ha kormányzat nem őket választotta volna az emlékév partnerének.
Minek kertelni? Az emlékév csődje nem azt mutatta meg, hogy az a bizonyos ÉS, azaz a zsidó (vagy amit ezen a többségi érzet ért, és a „magyar”, amit jelenleg a Horthy-korszak restaurátorai, a visszamenőleges történész-kollaboránsok képviselnek) ismét konfliktushelyzetbe került. Az emlékév meghirdetésével a kormány egy szándékában kifogásolhatatlan irányba indult el. Ezt a repülőgépet eltérítették, a holokauszt éve a holokauszt tagadóinak fogságába került. Egy kormányzatot könnyű megtéveszteni, és befolyásolni. A hatalom holdudvara éhes, előpattan nagyobb koncok láttán.
Megér Szakály Sándor vagy kitalálója, Boross Péter egy misét? Érdemes Schmidt Máriának újabb intézetet adni? A magánszorgalmú salabakterek mindig készek a szolgálatra.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >