2024. március 1. péntek
Ma Albin, Albina, Leonita, Lea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Egy kötőszó

„Megér Szakály Sándor vagy kitalálója, Boross Péter egy misét? Érdemes Schmidt Máriának újabb intézetet adni?” Ungvári Tamás jegyzete (Galamus):

Csodálkozom Heisler Andráson, hogy felvette a kesztyűt és az Együttélés házának tervéről Gerő Andrással szállt vitába. Gerő András a Sorsok Háza Schmidt Mária által vezényelt projektjének élharcosa. Eminens érdeke tehát az azt kiváltó vagy azzal párhuzamos terv bírálata. Ezért én nem Gerővel perlekedem, ha pedig magára venné, amit a tárgyban gondolok, válaszomra ne számítson.

A magyar-zsidó együttélés – ezek tüzes szavak, kivált az emlékezések fáklyájánál. Miközben ugyanis a zsidóság együttélést kívánó része honszerelemtől égve maradéktalan magyarnak vágyta magát, ez az áhított többségi társadalom részéről igencsak ritka alkalmak idején valósult meg. A jeles történész és szociológus, Karády Viktor a többségi társadalom kimondatlan, mégis érvényes asszimilációs ajánlatáról beszél, amelyet a betagozódást áhító és elfogadó zsidóság megértett és értelmezett, belenyugodott vagy örült neki, a sátrát el nem mozdította a Duna-Tisza közéről. Az asszimiláció feltételeit viszont a befogadó – régi és rossz szóval, a gazdanép – folytonosan változtathatta. Mihelyt az egyik feltétel teljesült, tüstént magasabbra tették a lécet. A kölcsönös vonzalom liberális szakaszára az asszimilációs bizalmatlanság kora következett. A nyelvi asszimiláció teljesítésével sem valósult meg a társadalmi egyenjogúság. Az izraelita vagy Mózes-hitű testvérből egy villanás alatt született meg a büdös zsidó, ha bűnbakra volt szükség.

A magyar történettudomány komoly képviselői immár azt is kikutatták, hogy az antiszemitizmus a századforduló óta a szociális demagógia köpenyét öltötte magára. Ungváry Krisztián fontos Horthy-könyve után nehéz azt állítani, hogy a zsidók magyarságát nem a teljes korszak tette kérdésessé. Ady Endre korrobori hasonlata két egymásba kapaszkodó közösség fojtogató táncának látta az együttélést, amelyből egyik fél sem tud szabadulni – ez mélyen igaz volt mindaddig, amíg az egyik „táncos” félmilliónál is több tagját össze nem fogdosták, gettóba nem gyűjtötték, és meg nem semmisítették. Ezeknek az áldozatoknak a többsége magyarként élt, de zsidóként halt meg, szörnyű kínhalállal, éppen magyarságától megfosztva.

Olcsó rabulisztika és gaz megtévesztés arról értekezni, hogy ez egységes történet, s hogy az esetleges Együttélés Háza ismét megkülönböztetné a zsidóságot a magyarságtól. Korántsem: a történelem csak ellentmondásokban ragadható meg. A kirekesztőkre a befogadók válaszoltak, a zsidó elkülönülésre a negyvennyolcas honvédek. Ennek a konfliktusnak, éppen a megértés és megbékélés jegyében tartalmasabb megjelenítése lehetséges, mint a Józsefvárosi pályaudvaron a gyermek-holokauszt horror-Disneylandje.

Rabulisztika az is, hogy a magyar és zsidó kifejezésben egy kifordított antiszemitizmus jelenne meg. Csupán csak annyi, hogy a kirekesztés korszaka után nem az eggyé olvadás következett be. A létező szocializmus csaknem fél évszázada eltagadta a gondokat, a sokadik felszabadulás pedig a kormánypártban eresztette szabadon Csurka Istvánt. A magyar-zsidó „együttélés” gondjainak tagadása egy kirekesztő nemzetfogalom nevében történhet meg csupán. Addig épp az „együttélés” válik problematikussá. A zsidóság sokat elért Magyarország történetében. Középosztályi mobilizációt, státuszkompenzációt nemességek szerzésével, ám annak elismerését, hogy magyar, megtagadták tőle. Megvédik mint kisebbséget, a kulturális kovász szerepét olykor, fogcsikorgatva ugyan, de odaadják. Befogadják a polgári életbe – persze nem minden kockázat nélkül –, de a nemzet újmódi fogalmába nem illenek bele. A zsidó közösség ezt próbálja kifejezni azzal, hogy érveit a vértanúk hitelesítik. A történelmi felelősség egyértelmű beismerése pedig az a jóvátétel, hogy az elhurcolt és megölt magyar zsidókat végre zsidó magyarokként befogadják.

Ez a narratíva nem a Sorsok Házáé, nem a Veritas intézeté és nem az öngyűlölő zsidóké.

A zsidó közösség mai vezetőit azzal diszkreditálni, hogy ők csupán egy vallási közösség választott képviselői, csak akkor lenne érvényes, ha kormányzat nem őket választotta volna az emlékév partnerének.

Minek kertelni? Az emlékév csődje nem azt mutatta meg, hogy az a bizonyos ÉS, azaz a zsidó (vagy amit ezen a többségi érzet ért, és a „magyar”, amit jelenleg a Horthy-korszak restaurátorai, a visszamenőleges történész-kollaboránsok képviselnek) ismét konfliktushelyzetbe került. Az emlékév meghirdetésével a kormány egy szándékában kifogásolhatatlan irányba indult el. Ezt a repülőgépet eltérítették, a holokauszt éve a holokauszt tagadóinak fogságába került. Egy kormányzatot könnyű megtéveszteni, és befolyásolni. A hatalom holdudvara éhes, előpattan nagyobb koncok láttán.

Megér Szakály Sándor vagy kitalálója, Boross Péter egy misét? Érdemes Schmidt Máriának újabb intézetet adni? A magánszorgalmú salabakterek mindig készek a szolgálatra.

2014. március 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin megértette, Trump nem

Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója nem tartja kizártnak, hogy a volt elnök külön szövetséget hoz létre a >

Tovább

Kenik egymásra a sz@rt

A miniszterelnököt, aki egyébként mindig megkülönböztetett figyelmet fordít Bicske és környéke jutalmazására, fejlesztésére, privilegizálására, jól láthatóan >

Tovább

Izrael Gáza miatt eljátssza legfőbb külpolitikai aduját, az elfogadottságát

A New York Times közel-keleti szakírója megdöbbenéssel tapasztalta legutóbbi külföldi körútja során, hogy Izrael Gáza miatt >

Tovább

Orbán egyedül maradt hátra

Üres kezekkel áll, miután hosszú időn át csinálta a cirkuszt a svédek NATO-csatlakozásnak feltartóztatására – fejti >

Tovább

Trump megosztott republikánus pártja

A Wall Street Journal vezércikke arra figyelmezteti Trumpot, hogy pártja erősen megosztott, és nem a kihívó, >

Tovább

A Hamász és Netanjahu egyaránt sorscsapást jelent saját népe számára, de van remény

Ezt állapítja meg a Guardian szemleírója, Jonathan Freedland. Emlékeztet arra, hogy mindkét fél súlyos döntés előtt >

Tovább

Két év elteltével kimerülnek az ukránok, a külföld belefárad a viszályba, ám a harcok folytatódnak

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint a háború brutális mérlege ugyanakkor azt támasztja alá, hogy mindenképpen támogatni >

Tovább

New York Times: Elhárult az utolsó akadály

Elment Magyarországra a svéd miniszterelnök, hogy elhárítsa az utolsó akadályokat országa NATO-tagsága útjából. A belépés 19 >

Tovább

Megáll az eszem!!!

Felnőtt, ivarérett főleg férfi emberek - akiket szakértőknek és elemzőknek neveznek - arról beszélgetnek nyilvános fórumokon, >

Tovább

Le kell győzni Putyint, csakis így lehet véget vetni a háborúnak

Timothy Garton Ash azt a következtetést vonta le a müncheni Biztonságpolitikai Konferencia tapasztalatai alapján, hogy Európának >

Tovább

Rutte a NATO élén?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung lap úgy tudja: a NATO négy vezető hatalma azért erősítette meg, hogy >

Tovább

Dodik hajbókolása Putyin előtt

A boszniai szerbek vezére azt közölte, hogy a Nyugat jóformán bele akarja ráncigálni a Republika Srpskát >

Tovább