Ma Amália, Engelbert, Ulrika névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Koszovó és mi
Öreg Dezső
Tele dicsérettel a belgrádi sajtó. Ezúttal igazoltan. Írják az újságok, hogy a jövőt választotta Szerbia. Meg, hogy elkerülhetetlen volt ez a választás. Meg, hogy csak azon múlott, most, vagy egy hónap, év, évtized múlva. Mind igaz. Tegyük hozzá, megtehette volna akár tíz évvel korábban is, akkor is késő lett volna. Nekünk. Arra a nemzedékre gondolok, amely itt élte le a háborús éveket, az azokat megelőzőket és követőket. De gondolhattam volna az itteni magyar közösségre is, amely megfogyva ugyan, de mégis megmaradt itt a szülők földjén. Nem lesz ebből népnemzeti tiráda, ne tessék megijedni, csupán azt szeretném körüljárni, mit veszített és mit nyert ez a közösség ezzel a Koszovó históriával.
Gondolják, hogy nyerni ugyan semmit. Hát, ha nem lettek volna háborúk, ha nem lett volna válság, valószínű. De volt. Most, hogy a kormányfő, az, akire nem sok magyar szavazott, aláírta, aláírásával hitelesítette a megállapodást, talán mi is nyerünk egy kis nyugalmat. Meg egy kicsit bizonyosabbnak tűnő jövőt. De legalább egy jövőbe vetett pici hitet. Igaz, ezzel nem lehet reggelit tenni az asztalra, munkahelyet teremteni sem, nem lesz tőle nagyobb a tejprémium és nem lesz több elsős az iskolákban. De már maga a tény, hogy bebizonyosodott, nekünk volt igazunk, azoknak, akik folyamatosan mondták, nem a múlt, hanem a jövő felé kell fordulni, tehát már maga a tény elégtétel. Nem teljes, de az. Amúgy is ahhoz szoktunk, hogy kicsivel is beérjük. Szoktattak bennünket az elmúlt negyed évszázadban. Előtte is, de az egy más kor volt, más ideológia, más politika. Kár rá időt pocsékolni. Nézzünk mi is a jövő felé. Amelyben egy olyan országban élünk majd, ahol nagyon komoly téma lesz a határt ugyan el nem ismerő, de az azon túl élő nemzettársak sorsa. Nem biztos, hogy ez nagyobb megértésre sarkallja majd az itteni többségi nemzetet. Az ilyesmire való ösztönzés egyébként nagyban függ a hatalom viszonyulásától. Mármint a nemzetek közötti viszonyok javítása, ápolása. Az Európához való közeledés, mint ahogy azt több mellékelt ábra is mutatja, nem kötelezően hozza magával a kisebbségek iránti viszony kedvezőbbre fordulását. Nem is szólva a nagy, régi európai demokráciákban folyamatosan meglevő idegengyűlöletről. De csak reményt keltő (ismét) az a tény is, hogy tavaszra, hírek szerint májusban várható a szerb-magyar államfői megbékélés. Mármint az 1944-es 45-ös magyar áldozatok meg a 42-es magyar razzia áldozatai előtti közös elnöki főhajtás. Igaz, ettől sem lesz biztosabb az ebéd, gazdagabb a nyaralás, könnyebb a télirevaló beszerzése. Sőt, nem lesz tőle több a vajdasági magyar középiskolás, nem olvas több könyvet, színházba sem jár gyakrabban a magyar ember. De megtörténik. Egyrészt, mert Szerbia mindennel bizonyítani akarja, hogy az európai értékek állhatatos ápolója, másrészt, mert elmúlt az a bizonyos kritikus idő, amelyre szükség volt ahhoz, hogy az elkövetők fölött eljárjon az a bizonyos biológiai idő. Úgy, hogy lesznek nekünk is fényes európai pillanataink. Mi is leszámolhatunk a múlttal, és büszkén emelhetjük tekintetünket a jövő felé. Akárcsak a többségi nemzethez tartozó honfitársaink.
És akárcsak a többségi nemzet vezetői, a mieink is büszkén mondhatják magukról, megtettek mindent érdekünkben, oroszlánként harcoltak érdekeinkért, sikeresen. Hogy jelenleg nem lehetett többet elérni? Ilyenek a történelmi körülmények, ilyen a környezet, ilyen a világ. Nem figyel a részérdekekre, a nagy döntések idejét éljük, a nagy problémák rendezésére összpontosítanak a nagyok. Más kérdés, hogy ezek között a nagy témák között hogyan találják fel magukat a többségi meg a kisebbségi politikusok. Hogyan lehet halászni a zavarosban, szerezni egy-két vagy akár több százalékos népszerűséget. Hogyan lehet átejteni egymást, elgáncsolni másokat. Polgári értékrendről, egyetemes szabadságjogokról, tisztességes reggeliről, ebédről és vacsoráról egyelőre nem beszél senki. Sem többségi, sem kisebbségi vezető. Most (is) mással vannak elfoglalva.
Következő cikk: A hazafias pártok szavazati aránya
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >
Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >
Elszámoltatásra várva
A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >
Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott
Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >
Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?
Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >
Az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló állásfoglalást
Az állásfoglalást, amelynek szerzője az Európai Parlament Szerbiáért felelős jelentéstevője, Tonino Picula, 468 igen, 116 nem >
Európa orosz provokációra készül
Ahogy ez a háború az ötödik évébe lép, fennáll a veszélye annak, hogy minden megmaradt korlátot >
„Mi, szerbek nem vagyunk kisoroszok.” Bocs, de azok vagytok
2023 decemberében, amikor saját állampolgárai az általa felügyelt választások ellen tiltakoztak az utcákon, országos televízióban nyilvánosan >
Két út a választásokig
Jelenleg ugyanis két rendkívül domináns politikai szereplő létezik: a diákmozgalom és Vučić. A politikai verseny lényegében >
Magasabb közhivatalra nem alkalmas
Vegyünk még egy, talán a legfontosabb bizonyítékot arra, hogy a diktátor semmilyen magasabb közhivatalra nem alkalmas: >
Robotok és emberek
Ezért a pártrendezvényen vagy vásári forgatagban bemutatott gépi körtánc nem más, mint csodának álcázott politikai kellék. >
Trump pártpolitikai támadással indította el Amerika 250. születésnapi ünnepségeit
Trump teljesen feladta azt a hagyományos államfői szerepet, amelynek célja a politikai táborok fölé emelkedés, a >