2022. július 6. Szerda
Ma Csaba, Mária névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Banánember

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Banánember
Dačić a bizonyítványát magyarázza

A nép embere, ért a nép nyelvén – mondták, írták sokan a szerbiai miniszterelnökről. Lehet, hogy nem egy népet ismerünk, de Ivica Dačić viselkedése inkább az ifjonc vidéki dzsentri magatartását tükrözi, nem kis nyegleséggel és rátartisággal fűszerezve. Meglátás kérdése. Meg ízlés dolga.

Amúgy csak azért érdemes ezzel foglalkozni, mert ezt a nép emberét szorították sarokba politikai szövetségesei. Vagy ellenfelei – majd kiderül. Mint ahogy az is, milyen szándékkal. Valahogy nem arra szaglik, hogy tisztességessel. Napok óta arról cikkeznek az újságok, hogy a kormányfő legközelebbi munkatársainak egyike, korábbi kabinetfőnöke, személyesen is találkozott, kapcsolatot tartott fenn az egyik legnagyobb drogbáró legbizalmasabb emberével. Mindez azonban csak bevezetője volt annak a hírnek, hogy maga Dačić is kapcsolatban állt vele. Találkoztak – mondják a bűnügyi rendőrkapitányságon. Nem figyelmeztették, hogy az illetőt megfigyelik – válaszolnak a mostani kormányfő, akkori és mostani belügyminiszter munkatársai. Meg maga a miniszterelnök. Mellékesen szólva az illető urat, mármint azt, aki a drogbáró kokainszállítmányait felügyelte a Dél-Amerika és Európa közötti úton, Miša Bananának, banán Misinek becézték. „Akiről az egész város azt gondolta, hogy üzletember. Az üzleti körökbenn forgó számos más személy, újságíró meg politikus is találkozott vele. Ez azt jelenti, hogy ők mindnyájan maffiózók?” – teszi fel a kérdést a kormányfő egyik közeli munkatársa. Nem tudom, mi a szokás üzleti körökben, hogyan fordulnak egymáshoz, de nekem gyanús lenne az a partner, akit Miša Bananának szólítanak. Mindenféle kételyem támadna. Nem csak műveltségét, baráti körét, emberi tulajdonságait, hanem megbízhatóságát illetően is. De persze a nép embere, a nép nyelvén értő ember nem egy elitisztikus habitusú személy. Az egyszerű és érthető szavak embere. Aki becenevén szólítja ismerőseit. A meleg emberiesség légkörének szellemében.

Félretéve a csipkelődést, lemeztelenítve azt, ami a szerbiai politikai porondon hónapok óta történik – nem biztos, hogy nincs alapja azoknak a találgatásoknak, melyek szerint a legerősebb politikai párt csak meggyőző indokot keres a rendkívüli választások kiírására. Azaz a mostani kormánykoalíció felrúgására. Amely a korrupció elleni harcnak, a gazdaság talpraállításának és a koszovói kérdés rendezésének a bűvkörében tevékenykedik. Amely tevékenység színfalai mögött, a jelek szerint, korántsem olyan szilárd az egység, nagy az egyetértés. Túl sok az övön aluli ütés. Ez a legutóbbi már egyenesen pofon volt. Aki adta, a tisztaságra, becsületre, tántoríthatatlanságra esküdő első kormányalelnök. Aki viszont kapta, a legkellemetlenebb feladatot, a koszovói kérdés rendezését magára vállaló miniszterelnök. Aki adta, kezében tartja a titkosszolgálatokat, már amennyire ez lehetséges Szerbiában. Aki kapta, megtapasztalhatta, hogy az általa immár 5 éve vezetett rendőrséget korántsem ellenőrzi olyan mértékben, amilyenben egy belügyminiszternek ezt tennie kellene. Nem azért, mert nem akarná, hanem mert nem teheti. Gyönge hozzá. A gyöngeség viszont nem bocsánatos bűn Szerbiában. Nem a vezető embereknél. A nép embere lehet populáris, lehet erőltetetten jópofa, hamisan szellemes, cinikus, maróan gúnyos, ha akar, de nem lehet igazi vezető. Kellő energikusság nélkül nem. Ha nem eléggé határozott a fellépése az ellenségeivel szemben, de a barátai iránt sem. Ami az itteni viszonyok között még mindig azt jelenti, hogy adott esetben el kell küldeni a selyemzsinórt a legközelebbieknek is. Követelmény, hogy a vezér döntései itt határozottak, gyorsak, energikusak és ha kell, kegyetlenek legyenek. Meg visszavonhatatlanok. Az igazság meg az igazságosság már nem követelmény. Abból, mármint az igazságból, ugyebár több van. Az az igazi, amelyet a legerősebb hirdet (ki). Aki így vagy úgy, túljár a másik eszén. A többi a puhány európaiaknak szánt színjáték.

2013. február 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Itt a vég Boris Johnson számára

Ám a politikus egyelőre ragaszkodik tisztségéhez, ami hiba, mert nem elég a pénzügyi, illetve a gazdasági >

Tovább

Putyin, a diktátor titokban abban reménykedik a világ belefárad a háborúba

Erre vannak is jelek, ám a demokratikus közösségnek nem szabad megelégednie a szolidaritási nyilatkozatokkal: sürgősen további >

Tovább

Ki ért minket?

Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >

Tovább

Hongkong riasztó példája

A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >

Tovább

Az önkényuralom bája

Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >

Tovább

A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben

Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >

Tovább

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >

Tovább

A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó

A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >

Tovább

Az ortodox Irán

Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >

Tovább

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >

Tovább

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább