2020. október 28. Szerda
Ma Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A szellem

Öreg Dezső
Öreg Dezső
A szellem
(Atebasha illusztrációja)

Azt mondja a vajdasági polgári jogvédő helyettese, törvényellenes, hogy a városi buszokon a latin betűs feliratokat cirillre cserélték. Mert Újvidéken a szerb mellett hivatalos használatban van a magyar, a szlovák meg a ruszin is. Azt mondja a városi képviselő-testület alelnöke, a kisebbségek ingyen tanulhatnak Szerbiában, tanulják meg az alkotmányos írást is. Legalább olvasni. A város szellemét jelentő valamiféle identitást, kultúrát, hagyományt emlegetett. Mindig éreztem, hogy ahol szellemeket idéznek, ahol azok megjelennek, ott bajok lesznek a tisztességes polgári élettel. Meg értékekkel. Az egymás értékeinek észrevételére, azok tiszteletére már gondolni sem merek, nemhogy leírjam vagy kimondjam.

Mert ismét valamilyen kísértet járja be Szerbiát. Az álpatriotizmus szelleme. Nem most engedték ki a palackból, csak egy ideig meglapulni látszott. Most újra itt van közöttünk. A minap egy zászlót, Vajdaság zászlaját gyújtatta fel elvakult fiatalemberekkel, a Naši szélsőjobb szervezet tagjaival. Nem először, bizonyára nem is utoljára. Ugyanez a szervezet teleragasztotta a várost azokkal a plakátokkal, amelyek felfedik „a szerb nép árulóit, a külföldi titkosszolgálatok fizetett ügynökeit”. Néhány napilapot, több televíziót, polgári és emberi jogi szervezetet. Egyebek kötött a B 92-es RTV-t, a Peščanik honlapját, a Szerbiai Független Újságírók Egyesületét, a Danas meg a Blic napilapot, a Vreme hetilapot. De áruló az Emberi Jogi Alap, a Nők Feketében, az Emberjogi Helsinki Bizottság, hogy csak az ismertebbeket említsem. Jó kis társaság, mondhatom. Valamennyi az igazságra, az objektív tájékoztatásra, a bűnösök megnevezésére és megbüntetésére esküszik. Meg tesz is ezekért az elvekért valamit. Ki-ki a maga módján, természetesen. Egy egészen más szellemben, mint azt egyesek elvárnák. Mondjuk az egyetemes emberi jogok, az egyenlőség, az etika szellemében. Nem is szólva az igazságról meg az igazságosságról. Csupa idejét múlta ósdi eszme, amelyen a nemzeti szellem követői már rég túltették magukat. A nemzeti identitás megőrzésének jelszavával, annak örve alatt, annak szellemével a szívükben. Vagy esetleg más céloktól vezérleve. Nem a zászlót felgyújtók, nem a buszfeliratokat megcserélők. Ők csak végrehajtói a szellem irányítójának, irányítóinak. Mert több van belőlük. Esetenként más-más politikai vonulathoz, más-más szervezethez, bandához tartoznak. Akár más nyelvet beszélnek, másokhoz szólnak. Ugyanazzal az üzenettel: a mi szellemünk az igazi, mert a mi identitásunkat védi. Propagálja, népszerűsíti – ha kell, ha lehet. Mint az ENSZ székhelyén, ahol a közgyűlés elnöke, Szerbia nemrégi külügyminisztere, az ortodox újév alkalmából hangversenyt rendezett, amelyen a belgrádi Viva Vox énekkar mutatkozott be, egyebek között a Drinai indulóval. Ha az egyáltalán indulónak mondható. Az Észak-amerikai Bosnyákok Kongresszusa tiltakozott a főtitkárnál, mert megítélése szerint ez a dal, amit a szervező a béke dalaként mutatott be, sérti a bosnyákok feletti népirtás áldozatait. Ban Ki Mun állítólag nem kért bocsánatot, csak sajnálatának adott hangot amiatt, ha a hangversenyen elhangzott szerzemény bárkit megsértett. Ezt írják az itteni újságok, miután becsületes kis botrány kerekedett az ügyből. És miután a sajtó java része már állást foglalt a koncertről. Ki ilyen, ki olyan szellemben. Egyesek szerint a közgyűlés elnöke, akit sokan a világ elnökének „becéznek”, az itteni adófizetők pénzén, ott a messzi távolban, itthoni magánpolitikai kampányt folytat, és nem hajlandó lemondani itteni parlamenti képviselői posztjáról. Ami miatt megeshet, hogy kirúgják a pártból. Ami nem biztos, hogy ártana politikai pályájának. Mert azt, ugye, más szellemiségű pártban is folytathatja. Nem az eszme a fontos, hanem a karrier.

Ezért nem valószínű, hogy messzire hallatszik a vajdasági jogvédő helyettesének a cirill betűs buszokról elhangzott véleménye. Biztos igaza van ugyan, de nem illeszkedik a kor szellemébe. Más szelek fújnak mostanában, emlegetik az előrehozott választásokat is, most a korrupció az első számú ellenség, miért kockáztatna valaki néhány száz vagy néhány ezer szavazatot a nyelvhasználati törvény miatt. Különösen, ha az nincs összhangban a város szellemét jelentő identitással.

2013. január 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A képzelt pszichiáter

Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >

Tovább

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább

Tűz alá került Orbán Viktor

A koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, >

Tovább

Bódis Gábor szíves érdeklődése – türelmes válasz

Van-e valamiféle tanulság? Az etnikai mikroverzumunkhoz képest „távoli” Budapesten és Belgrádban azt hiszik egyik-másik értelmiséginkről, hogy >

Tovább

A hatalom természete az illiberális rendszerben

A legsúlyosabb következményekkel az jár, hogy leértékelődik a nyilvánosság. A média javarészét a hatalom tartja markában, >

Tovább