2021. január 18. hétfő
Ma Margit, Piroska névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Harag

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Harag
A gračanicai kolostor (knownUNKOWN fotója)

Szerbia elnöke kikéri magának. Nem fog neki Pristina parancsolni – mondja. Mármint annak kapcsán, hogy a koszovói hatóságok nem engedték meg neki, hogy a gračanicai kolostorban ünnepelje a karácsonyt. Ez magában nem lenne baj, mármint az, hogy neheztel vagy haragszik. Esetleg dühöng, vagy emészti a méreg. Az azonban már igen, hogy azt mondta, emiatt, mármint az engedély megadásának elmaradása miatt kénytelen lesz felülvizsgálni, pontosabban megváltoztatni az EULEX iránti viszonyát. Ez még hagyján, de módosít a Brüsszel iránti viszonyuláson is. Ez az, amire nincs joga egy államfőnek. Hogy a sértődöttség vezérelje az ország jövőjét jelentő, jelenthető döntések meghozatalában.

Bár az is igaz, hogy a közéletben eddig vállalt szerepének nem kellene befolyásolnia a koszovói kérdés rendezését. Merthogy eddig igyekezett azok között a keretek között maradni, amelyeket az alkotmány előirányoz. A Pristinával való tárgyalásokat pedig rábízni azokra, akikre a szerbiai demokrácia jelenlegi szabályai szerint tartoznak. A végrehajtó hatalomra. Csakhogy ez a munkamegosztás itt nem a megszokott demokratikus rend szerint működik. Itt az a rend, hogy az erősebb határozza meg a szabályokat. És dönti el, ki mikor, milyen stratégiai határozatot hoz, milyen rendeletet, parancsot, fermánt – szultáni rendeletet ad ki. Ezért veszélyes az elnök haragja. Mert egyelőre még a fiókjában vagy valahol máshol hever az a dokumentum, amelyet jobb híján platformként emlegetnek az itteni politikusok és sajtójuk. Irányelvek, mondjuk mi magyarok. Amelyekből állítólag megszületik előbb a kormány, utóbb pedig a parlament stratégiája. Amely alapján folytatják, befejezik, talán, a tárgyalásokat a soha el nem ismert szomszéddal. Ott, Brüsszelben, amely iránti viszonyulásán változtat az elnök az elmaradt gračanicai karácsonyozás miatt.

Az is lehet azonban, hogy fenyegetőzését nem kell túlságosan komolyan venni. Egyrészt, mert ilyen, vagy ehhez hasonló irányelvből, határozatból, stratégiából már van egy kocsideréknyi, másrészt, mert az államfő véleménye is módosulhat. Rugalmas – olykor. Utána a politikában pragmatikusnak mondják. Ennek a pragmatizmusnak az alakulása pedig igen sok tényezőtől függhet. Mondjuk attól, hogyan döntenek a jelenleg legnépszerűbb párt vezetői arról, választási év lesz-e az idei is. Merthogy ekkora népszerűségre egyhamar nemigen tehetnek szert. Másrészt egy választást mindig el lehet bukni. Még akkor is, ha belülről ez lehetetlennek tűnik. Aki nem hiszi, kérdezze meg Boris Tadićot, aki egy éve még az ország érinthetetlen ura volt, ma pedig egy alig látható és még kevésbé hallható párt tiszteletbeli elnöke. Az ország legerősebbnek mondott ellenzéki pártjáról, a demokratáról beszélek. Arról, amelyet ugyanez a Tadić megkerülhetetlen tényezőnek mondott még akkor is, amikor kiderült, hogy 2012 nem az ő, és nem is az ő pártjának az éve volt. Azóta a párt megkerülte őt, mások pedig a pártot. Mert, mint ahogy Szerbiában történni szokott egy választási győzelem vagy vereség után, sokan azokban a pártokban keresik a boldogulásukat, vagy csak a megélhetést, amelyek nyertek. Vagy legalább sikerült odasorakozniuk a hatalmi koalícióhoz. És mint ahogy 2000-ben, a Szerbiai Demokrata Párt székházában, most a Szerb Haladás Párt helyiségeiben adják egymásnak a kilincset az emberek. Új pártkönyvecskével a zsebükben. Amelyet csak egy kicsit hagynak megvillanni a helyi bazárban.

A pártvezetők pedig mindezt nem igazán bánják. Tudják ők régóta, hogy a tagságot nem az elvek és eszmék gyűjtik köréjük. Ami számukra hatalom, pénz, uralkodási lehetőség, az, az egyszerű párttag számára mindennapi kenyér lehet. Ha szerencséje van. Minden esetre egy biztos szavazó a következő választáson, bármikor legyen is az. Kihasználható és manipulálható, hinni akaró valaki. Aki elhiszi, hogy Szerbia elnöke kikérheti magának. Hogy nem fog neki, nekik Pristina parancsolni. Ezért, azért sem megy Gračanicába karácsonyozni.

2013. január 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Merkel-utód nem fog bekeményíteni Orbánnal szemben

Laschet a jelek szerint nem kíván azon változtatni, hogy a két uniópárt, és főként Merkel védőernyőt >

Tovább

A vágy vakcinája

Mintha az ellenzék is érezné az immár számokban is megmutatkozó esélyt, mintha a fegyelem és az >

Tovább

Magyarországnak soha nem volt ilyen cinikus, romlott, gonosz kormánya

Nem gondolhatunk másra, hogy az orosz majd a kínai oltóanyag népszerűsítése mögött kizárólag üzleti és politikai >

Tovább

Merkel-utód: Csak semmi kísérletezés

A Financial Times úgy véli, hogy Armin Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU >

Tovább

Siralmas Trump politikai teljesítménye

Hatalmas erkölcsi felelősséget visel, akárcsak a republikánusok a kurzus geopolitikai következményeiért. Hiszen ha az Egyesült Államokban >

Tovább

Kinek a haszna?

És Orbán legnagyobb tévedése abban van, hogy ezt a kínai valamit azoknak a hatvanon felüli krónikus >

Tovább

FT: Bidenek egy „Amerika az első” külpolitikára van szüksége

Ha Biden hatalmon akar maradni, akkor le kell választania az anyagilag nehéz helyzetbe jutott rétegeket a >

Tovább

„Kedves CDU! Ugyan árult már el végre, mit kívánsz tenni Orbán Viktorral!”

A döntéstől függ az EU-ban a demokrácia és a jogállam jövője. Orbán nem csak Magyarországon okozott >

Tovább

DW: Vihart kavar egy szobor Budapesten

Csak áprilisban fogják kiállítani a „Fekete életek számítanak” mozgalom támogatására született, mindössze kb. egyméteres szobrot, ám >

Tovább

Krugman: A washingtoni puccs már évtizedek óta érett

Amikor felbukkant a Tea Párt, majd Trump, a pártvezetés kénytelen volt ráeszmélni, hogy már azok kezébe >

Tovább

NZZ: A magyar ellenzék egyetértett a korszakváltásban

Korszakváltásban bízik a magyar ellenzék, mert hosszú ideje nem voltak ennyire jók az esélyei, hogy véget >

Tovább

Putyin lidércnyomása

Nehogy bárki azt higgye: Putyin a hasát fogja a washingtoni lázadás miatt. Sőt, az lidércnyomással ér >

Tovább