2021. január 19. kedd
Ma Sára, Márta, Márió névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Főváros

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Főváros
Újvidék (spns fotója)

Az Európai Bizottság bővítési biztosa azt ígéri, tájékoztatja a belgrádi hatóságokat arról, hogyan tekint az európai kormány Vajdaságra. Kéri továbbá a tartomány pénzügyi helyzetéről, valamint az Alkotmánybíróság idevágó döntéseiről szóló jelentést. Mindezt belefoglalják a csatlakozási folyamatban elért haladást taglaló beszámolóba.

Ez ugyebár a vajdasági kérdés internacionalizálása. Amiről már volt szó korábban, egyes politikusok fenyegetőztek vele, mások riogattak, ismét mások azt mondták, ezt nem lehet internacionalizálni, hiszen Vajdaság mint régió már régen jelen van Európában. Nemcsak tudnak róla, hanem tárgyalnak is vele, komolyan veszik, valós tényezőként kezelik. Az, ami újdonságnak számít, legalábbis számunkra, kibicek számára, hogy az itteni problémákkal a tartomány parlamentjének elnöke rukkolt ki Brüsszelben. Tehát a legmagasabb szinten hangzott el a vád, panasz(?), mely szerint Vajdaságnak a jövő évi költségvetési tervben nem irányozták elő az őt megillető 7 százalékot. A 2013-as költségvetési terv szerint 20 százalékkal kevesebb pénzt kap – szögezte le Pásztor István házelnök. Aki a Vajdaságról hozott alkotmánybírósági döntésekről is beszélt Brüsszelben. A sajtó szerint föltételes módban figyelmeztetett arra, hogy a bíróság határozatai politikai feszültséget okozhatnak a belgrádi és az újvidéki vezetés között. Nagyon apolitikusnak kell lennie annak, a vajdaságinak, aki ezt máris nem tapasztalja. Bár kétségtelen, hogy mind az itteni, mind a belgrádi vezetés egyelőre igyekszik csillapítani a feszültséget. Nemrég itt járt a pénzügyminiszter, majd a kormányfő is, és pont erről a témáról tárgyalt a tartományi vezetés egy részével. A végrehajtó oldallal. Azzal, amely a pénzzel bánik. A „törvényhozó” fel is rótta a mellőzést. Mindegy, most Brüsszelben nem csak a pénzről esett szó a képviselőház elnöke és a bővítési biztos között. „Világosan kimondták, hogy Vajdaság, illetve a decentralizálás és a tartomány alkotmányos helyzetének a kérdésköre a legfontosabbak közé tartozik. Amelyet nem lehet elhanyagolni” –mondta Pásztor István Brüsszelben. Más is elhangozhatott az unió székhelyén, mert Štefan Füle azt nyilatkozta, Vajdaságot az utóbbi években a decentralizálás és a kisebbségek helyzetének pozitív példájaként emlegették. Meg hogy reméli, ez a jövőben is így marad. Nagyon bürokrata ízű ez a kijelentés, nagyon azokra az időkre emlékeztet, amikor ezeket a témákat gyorsan a szőnyeg alá söpörték. Még akkor is, ha ugyanezen a találkozón azt is leszögezték, a koszovói problémára való összpontosítás miatt nem szabad szem elől téveszteni más fontos kérdéseket.

Szabatosabban, tartalmasabban fogalmazott közleményében Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője. Aki szlovénként nyilván sokkal jobban érti, min veszekszenek Szerbiában az unitaristák és az autonómia pártiak. Az irodájában megfogalmazott közlemény szerint „Vajdaság, fejlett multikulturális és többnemzetiségű környezetként Szerbia legerősebb ütőkártyája az Európai Unióhoz való közeledésben”. Meg hogy az itteni gazdasági adottságokat Vajdaság statútumának alkalmazásával kell érvényesíteni. Azzal a statútummal, amely – ugyebár – igencsak vitatott. Meg hogy olyan alkotmányos és törvényes kereteket kell kidolgozni, amelyek ezt lehetővé teszik.

Vajdaság kérdése tehát ismét téma Szerbiában. Ahogy megoldódni látszik a koszovói probléma, nagyon távlatian, de sejlik, itt az új ellenség. A tartomány autonómiája. Az, hogy a Dveri szélsőjobboldali politikai mozgalom nyíltan autonómia ellenes, nem meglepő. De nem az egyedüli ilyen új szervezet, amely azt hangoztatja, hogy meg kell szüntetni az autonómiát. A napokban az értelmiségieket tömörítő Haladó Klub is az autonómia ellen emelte fel szavát. Szerinte Szerbiát 9 körzetre kellene osztani, a mostani Vajdaság helyén 3 új jönne létre, és – most kapaszkodjanak – Újvidék lenne Szerbia fővárosa. Mert a legutóbbi népszámlálási adatok szerint az ittenieknek csupán a 2-3 százaléka vallja magát vajdaságinak. Ez esetleg egy nemzeti kisebbséget tehet ki. Ezért, mivel Belgrád túlságosan is megerősödött, az ország fővárosát Újvidékre kell áthelyezni. Ez is Szerbia 2012 november havának derekán.

2012. november 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A jogállami vitákat a lengyelek és a magyarok az urnáknál tisztázhatnák

Ezt a Bizottság alelnöke közölte abból az alkalomból, hogy elkészült az EU jelentése az osztrák demokrácia >

Tovább

A Merkel-utód nem fog bekeményíteni Orbánnal szemben

Laschet a jelek szerint nem kíván azon változtatni, hogy a két uniópárt, és főként Merkel védőernyőt >

Tovább

A vágy vakcinája

Mintha az ellenzék is érezné az immár számokban is megmutatkozó esélyt, mintha a fegyelem és az >

Tovább

Magyarországnak soha nem volt ilyen cinikus, romlott, gonosz kormánya

Nem gondolhatunk másra, hogy az orosz majd a kínai oltóanyag népszerűsítése mögött kizárólag üzleti és politikai >

Tovább

Merkel-utód: Csak semmi kísérletezés

A Financial Times úgy véli, hogy Armin Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU >

Tovább

Siralmas Trump politikai teljesítménye

Hatalmas erkölcsi felelősséget visel, akárcsak a republikánusok a kurzus geopolitikai következményeiért. Hiszen ha az Egyesült Államokban >

Tovább

Kinek a haszna?

És Orbán legnagyobb tévedése abban van, hogy ezt a kínai valamit azoknak a hatvanon felüli krónikus >

Tovább

FT: Bidenek egy „Amerika az első” külpolitikára van szüksége

Ha Biden hatalmon akar maradni, akkor le kell választania az anyagilag nehéz helyzetbe jutott rétegeket a >

Tovább

„Kedves CDU! Ugyan árult már el végre, mit kívánsz tenni Orbán Viktorral!”

A döntéstől függ az EU-ban a demokrácia és a jogállam jövője. Orbán nem csak Magyarországon okozott >

Tovább

DW: Vihart kavar egy szobor Budapesten

Csak áprilisban fogják kiállítani a „Fekete életek számítanak” mozgalom támogatására született, mindössze kb. egyméteres szobrot, ám >

Tovább

Krugman: A washingtoni puccs már évtizedek óta érett

Amikor felbukkant a Tea Párt, majd Trump, a pártvezetés kénytelen volt ráeszmélni, hogy már azok kezébe >

Tovább

NZZ: A magyar ellenzék egyetértett a korszakváltásban

Korszakváltásban bízik a magyar ellenzék, mert hosszú ideje nem voltak ennyire jók az esélyei, hogy véget >

Tovább