2024. július 20. szombat
Ma Illés, Margaréta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Vesztesek

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Vesztesek
(oscarsnapshotter illusztrációja)

Megingatta a pártokat a hatalom elvesztése. Azokat, amelyek ellenzékbe szorultak. Az új kormánykoalíció pártjainak emberei pedig kezdik visszanyerni korábbi önbizalmukat. Meg felfrissíteni viselkedési szokásaikat. Állítólag vannak Szerbiában olyan helyek, ahol a szocialisták nyíltan fenyegetőznek. Mondván, most ismét az ő idejük következik. Ez egyelőre nem általános, sőt, még csak nem is jellemző. Bár a fejekbe nem lehet belelátni. Szerencsére.

Az azonban már látszik, hogy a politika itteni megélése és a hozzá való viszonyulás nem változott. Eszköz, amellyel könnyebbé, élhetőbbé lehet tenni a mindennapokat. Meg bizony az ünnepeket is. Azok számára, akik foglalkozásként, szakmaként űzik. Na már most erről a szakmáról, a megszerzett tapasztalatokról, a fineszekről nem kell lemondani csupán azért, mert a párt elveszítette a hatalmat. Át kell állni és csinálni tovább. Ezt teszik a kicsik, az altisztek. Ők kevéssel is beérik. Jó zsoldosok bármelyik hadseregben. Rájuk általában szükség van. Távozásuk után a  tábornokok megvonják tőlük addigi rangjukat, ami nem túlzottan izgatja őket. Ez történik most környezetünkben is. Hozzánk legközelebb áll és legjobban látszik az itteni magyar politikum viselkedése. Szabadkán kibékült a Demokrata Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség. Pedig a korábbi viszályok korántsem simultak el. Óbecsén a VMSZ néhány tanácsnoka a jövendőbeli köztársasági hatalom helyi embereivel szövetkezve alakított önkormányzati többséget. Mondván, ezek az újak többet ígérnek, mint amennyit a régiek adtak. Ez jobban szolgálja a közösség érdekeit. Temerinben példátlanul sokpárti koalícióval őrizte meg a hatalmat az eddigi vezetés. Kicsit összekeverték a lapokat, most más a leosztás, de a játszma szabályai nem változtak. Nagybecskereken kimaradtak a régiek, egy-kettő azonban csatlakozott az újakhoz. Már azok közül, akik más párt színeiben kerültek be az önkormányzati képviselő testületbe. Lenne még példa, de minek sorolnánk. Egyébként ez nem vajdasági specifikum. Szerbiai szabadalom. Nincs ez másként Šumadijában, Dél-Szerbiában sem. A bosnyákok lakta Sandžakról nem is szólva. Ahol a kisebbség simán beállt a köztársasági hatalomba is. Amely egyre terebélyesebb, erősebb. Ivica Dačić kormányalakító a hét végén már büszkén dicsekedett, hogy ez lesz az utóbbi tíz év legszélesebb koalíciója. Eddig csak a VMSZ mondott nemet meg a demokrata párti Milica Delević utasította vissza a neki felkínált külügyminiszteri tárcát pártjának utasítására. Ahol korántsem gondolkodik mindenki úgy, mint az elnök. Dragan Đilas, Belgrád régi-új polgármestere, akit a párton belül és kívül is Boris Tadić legkomolyabb ellenlábasának tartanak, józanul, kimérten és borotvaéles logikával meg csalhatatlan politikai érzékkel figyelmeztette a legszűkebb pártvezetést, hogy május 6-án nem legelőn játszott kispályás focimeccset veszítettek, hanem választásokat. Megszívlelendők, de legalább elgondolkoztatók szavai, melyek szerint „Bátorság most ellenzékiként odaadni a legjobb embereket a leendő kormányba, hogy ott tegyék azt, amit a legjobban tudnak. Lehet, hogy így kevesebbet tesznek a pártért, de legalább annyit vagy többet a népért.”

Aki populistának tartja ezeket a szavakat, az gondolja csak meg, hogy mivel lehet tenni bármit a nép érdekében. Ma. Nem a távoli ködös jövőben. Pénz nélkül nem megy. Azt pedig a kormány fogja begyűjtetni és költeni. Utakra, bérekre, oktatásra, egészségügyre, nyugdíjakra. Művelődésre, emberi és kisebbségi jogvédelemre. Mert a kisebbségi jogok is pénzfüggőek. Azzal fizetik a többségi 25-ös és a kisebbségi 4-es létszámú osztály tanítóját is. Meg a bírósági tolmácsot, a kisebbségi társulat színészét, a nemzeti tanácsokra testált újságok íróinak a bérét. A kollégiumok építőit. A kőművest és a takarítónőt meg a kuratórium elnökét is. Ebből a pénzből könnyebb kapni, ha a közelében van az ember. Mint a tűzhöz az, aki fázik. A kisebbségi ember pedig nagyon ki van téve a hol erről, hol arról fújó viharos szeleknek. Azoktól keresne oltalmat. Hogy el ne sodorják. Határon innen vagy túl. A pártérdekek nem írhatják fölül a közösségieket. Nem kellene, hogy fölülírhassák. Vagy ahogy Đilas mondta: „Új teret kell nyitni az új embereknek, a fehér szavazócéduláknak, az értelmiségnek, mert csak így haladhatunk előre.”  Vannak, akik így gondolkodnak a vesztesek között. A politika olykor nagyon összetetté válhat. Néha még a becsületet, olykor a hibák felmérését és beismerését is megköveteli a vezérkarban is. A közösség érdekében.

2012. július 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mirre gondol?

Nem szoktam nagy sikert aratni azzal a gondolattal, hogy a kormányváltás itt nem elég, a rendszert >

Tovább

A futball nyelve a spanyol

Kérdés, a világfutballnak lesz-e koncepciója elkerülni a hasonlóan bágyasztó tornákat. Mert ma még megvan a csaknem >

Tovább

Putyin rájött, mennyire sebezhető

A brit védelmi tárca szerint az orosz hadsereg az utóbbi két hónapban 70 ezer embert veszített, >

Tovább

Az alaptalan elvárások elnöke

Von der Leyennél jelenleg nem lenne jobb elnöke a Bizottságnak, ám a sima megválasztása illusztrálja, milyen >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump imádná, ha von der Leyen elbukna. Ezért meg kell tartani a tisztségében

Ezt fejti ki Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet vendégkutatója a Guardianben. Úgy véli, >

Tovább

Kerülik a magyarországi uniós tanácskozásokat az európai partnerek Orbán moszkvai vizitje után

A tegnapi energiaügyi fórumról legalább négy tagállam szakminisztere maradt távol – egy nappal azután, hogy a >

Tovább

Ki fog hatni a elnökválasztásra, hogy ellőtték Trump jobb fülét, de nem úgy, ahogyan a legtöbben gondolják

Frank Luntz közvélemény kutató és egyetemi tanár a Daily Telegraphban úgy értékeli, hogy a merénylet igazolja: >

Tovább

Grúzia frontvonalat képez a Nyugat és Oroszország közti harcban, ám nem biztos, hogy túléli a demokráciája

Nathalie Tocci legalábbis így látja Tbilisziben tett látogatása után, A római Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint lehet, >

Tovább

A választás győztesét e pillanatban Trumpnak hívják

A kampánynak innentől kezdve valószínűleg végig kísérője lesz az erőszak, minden észszerűség dacára.  A véletlen nagy mértékben >

Tovább

Macska a galambok között

Európában, s egyben Magyarországon is lényegében minden politikai szereplő egyetért abban, hogy meg kell nyitni az >

Tovább

Orbánból mára gyalog lett Putyin sakktábláján

Sőt az elnöknek sok hasznos idiótája van, de közülük kevesen akarnak annyira a szolgálatára lenni, mint >

Tovább

Putyint vagy megbuktatják, vagy meghal

Timothy Snyder a Der Standardban teljesen természetesnek tartja, hogy Putyin az Orbán látogatás után lövette a >

Tovább