Ma Donát névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Erkölcs
Öreg Dezső
Mindenki mindenkivel bárhol, bármikor. Ez a szerbiai politikai színdarab pillanatnyi állása. Akár a klasszikus görög dráma elemeit is felfedezhetnénk benne, ha nem lenne ennyire vidékies, igénytelen és földhözragadt. A cselekmény, a bonyodalom már kibontakozott, most vagyunk a kicsúcsosodásnál, a tetőponton. Amit, ugye, a krízis vagy a válság követ a klasszikus darabokban. Amikor végérvényessé válik, hogy a tragikus összeütközés elkerülhetetlen. Mert a szereplők ragaszkodnak az általuk képviselt erkölcsi, világnézeti elvekhez. Ezek lennének a klasszikus dráma ismérvei, csakhogy... Amilyenek a szereplők, olyan a dráma. Ezért hasonlít inkább egy népszínműre. A commedia dell’arte ismérveivel. Amelyben a hivatásos vándorszínészek a cselekmény néhány oldalas cselekményvázával a fejükben, szabadon rögtönöznek, zene- és táncbetéteket, akrobatamutatványokat és bűvésztrükköket applikálva improvizált előadásukba. Amelynek, sajnos nem jó vége lesz. Sejtem, hogy egy pillanatban visszaváltanak a klasszikus drámába, ahol ugye végzetszerűen bekövetkezik a megoldás vagy katasztrófa. Minden esetre a konfliktus negatív irányba való eldöntése. Az az imént említett tragikus összeütközés ugyanis nyilván nem a hősök között zajlik majd, hanem a színészek és a közönség érdekellentéte okozza. Ott a kalapozásnál, amikor kiderül, hogy nincs mit tenni a felénk nyújtott kalapba.
Egyelőre ott tartunk, hogy mindenki mindenkivel mindenhol és mindenkor. Emberi és égi, erkölcsi és elvi mércék nélkül. Voltak tehát a választások - akik még emlékeznek rá - elnöki meg parlamenti megméretés. Erről szólt a május Szerbiában. Aztán kiderült, hogy az egyik tábor sem elég erős a harmadik meg a negyedik nélkül. És mint ilyenkor lenni szokott, a harmadik kihasználta az alkalmat. Miért ne tette volna, ha nemcsak hogy engedték neki, hanem tálcán kínálták. A Szerbiai Szocialista Párt pontosan 11 évvel az után, hogy egykori teremtőjét, Slobodan Miloševićet kiszolgáltatták a hágai törvényszéknek, bejelenthette, hogy az egykor első, legkedveltebb arkangyal, a párt mostani vezetője lesz Szerbia új kormányfője. Az elnökválasztás győztesének pártjával szövetkezve. Mint a kisebb, de még mindig liebling, korábban eltévelyedett fiúnak, megbocsátották neki, hogy 4 évig az ősellenség demokratákkal közösen vezette hol erre, hol arra az országot. Fő, hogy most visszatért az igaz útra és hogy hajlandó szembefordulni eddigi kenyeres pajtásával. Ezért persze minden jutalom kijár, neki is meg pártjának is. Hogy mindez óriási kavarodást okoz a választások utáni szerbiai politikai színtéren, senkit sem zavar. Sőt! Most lehet csak igazán halászni a zavarosban. Most lehet csak, felbátorodva, kötni az egyik elvtelen koalíciót a másik után. Így eshet meg, hogy a főváros demokrata párti polgármestere fenntartja a korábban megbeszélt szövetséget a szocialistákkal. Mert nélkülük nem tudná irányítani Belgrádot. Így eshetett meg, hogy az ország második legnagyobb városában, Újvidéken még az a Vajdasági Szociáldemokrata Liga is elfogadta a színt és bőrt váltott szocialistákat, noha amúgy a haladás párti elnök és egyáltalán a radikálisokból lett haladáspártiak esküdt ellenségének mondja magát. Miközben a vajdasági kormányfő (még) azt állítja, hogy a tartományban nincs helye a hűtlen barátoknak. Nem lehet igaz, hogy nem tudja, hogy senki sem mondta neki, belgrádi pénzek nélkül bizony üres marad a bukszája az új vajdasági kormánynak.
A „mindent lehet és mindent szabad” hangulat egyébként futótűzként terjed országszerte. Kicsiny helyi önkormányzatokban, nagyobb városokban, szegény és még szegényebb községekben, mindenhol sorra borulnak össze az eddig ellenséges pártok, pártocskák. Mert az érdek az érdek. Elvekből, erkölcsből nem lehet megélni. Az ambíció és a kapzsiság a politikus vezérelve. A szocialisták elnökének példája bizonyítja, hogy megéri. Hogy lehet. Csak csinálni kell. Csak merni, merni kell. Mindenkinek mindenkivel mindenhol, minden időben. Fog ez menni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Miért jött el az ideje annak, hogy Magyarországnak az EU-ból való kilépést javasolják
Oroszbarát, a MAGA modellje, Európa-ellenes – az európai szuverenitás felé az lenne az első lépés, ha >
Szavazunk: érzelem és értelem
Mint arról alighanem mindenki értesült már, hamarosan választást tartanak Magyarországon. Ez egyben az utolsó megálló lesz, >
Amerikai látogatás Budapesten: Az amerikai külügyminiszter dicsérte Orbán Viktort
Sok méltatást kapott Rubiótól Orbán a választási küzdelemhez, olyan volt neki, mintha hájjal kenegették volna – >
Náci túra
Náci relikviákat bőven látott a Der Standard munkatársa, Melani Raidl, aki inkognitóban beállt a Budapesten a >
Választási kampány Magyarországon: „Elmondtam a német kancellárnak, és jót nevettünk”
A Die Presse összeállítása átvette Magyar Pétertől azt, hogy Münchenben jót szórakoztak a német kancellárral Orbánon, >
A magyaroknak elegük van Orbán Viktorból. De Trump hátszele megmentheti a bőrét
A Tisza legnagyobb lehetősége abban rejlik, hogy meggyőzze a kormányból kiábrándult választókat: hiteles alternatívát és kézzelfogható >
Rubio színtiszta trumpizmust képvisel
Virtigli trumpizmussal szolgált Rubio Münchenben: keményen bírálta a szabad kereskedelmet, a klímavédelmet és az ENSZ-t. Grönlandra >
Orbán fokozza a „háború vagy béke” kampányt, miközben Magyarország sorsdöntő szavazás előtt áll
Elemzők szerint azért ezt a vonalat választotta, mert cudar állapotban van a gazdaság: továbbra sem tud >
VMDK: A mezőgazdaság helyzete tarthatatlan
A VMDK rámutat arra is, hogy a Prosperitati Alapítvány támogatásai elveszítik értelmüket, ha közben a Vajdasági >
A magyarországi választás nem csupán Orbánról szól, hanem átalakíthatja az egész balkáni hatalmi dinamikát
Ez Aleksandar Vučić szerb elnök esetében a legnyilvánvalóbb: az orbáni Magyarországra gyakran tekintenek úgy, mint amely >
A részvétel nem minden
Színjáték, hogy a NOB elnök asszonya könnyes szemekkel és elcsukló hangon jelentette be: kénytelenek kizárni egy >
Szex, hazugságok és mérgező gyárak: Orbán sarokba szorult a választási kampányban
A magyarországi választási kampány sárdobálásba torkollik. A kormánypárti média pletykákat terjeszt, miszerint léteznek olyan videofelvételek, amelyeken >