2019. december 7. szombat
Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzedékek

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Nemzedékek
Az alagút vége (WiciaQ illusztrációja)

Ha minden igaz, akkor valahol a Jugoszlávia és az Európai Unió közötti úton botorkálunk. A bizakodóbbak szerint már kifelé az alagútból. Az, akinek a szeme is káprázik, már a fényt is látni véli. Amely már nem annyira csillogó, mint néhány évvel ezelőtt, de továbbra is eléggé vonzó ahhoz, hogy felé forduljanak a fiatalok. Jobb híján – mondaná a cinikus.

Ez az Európai Unió, amely hol egyedüli remény, hol nemzetellenség, hol pedig lomha bürokrata gépezet az itteni ember szemében, attól függően, ki beszél róla, egyebek között működtet egy olyan alapítványt, amelynek a célja a nyugat-balkáni térség bátorítása, az európai értékek megismertetése. Az Európai Alapítvány a Balkánért egy belga, egy német, egy olasz és egy osztrák alapítvány jóvoltából működhet. A napokban tette közzé annak a kutatásnak az eredményeit, amelyet Szerbiában, Macedóniában, Koszovóban, Horvátországban, Montenegróban, Bosznia Hercegovinában és Albániában végzett. Azzal a céllal, hogy kiderítse, hogyan vélekednek a térség fiataljai Jugoszlávia széthullásáról, az Unióhoz való felzárkózásról, az Uniót rengető válságról. Két nemzedéknek kérték ki a véleményét. Az 1991-es és az 1971-es generációét. Az utóbbi akkor vált felnőtté, amikor az újabb kori háborúk dúltak a Balkánon, az előbbi viszont már az a nemzedék, amely nem élte át a pusztítást és amelyről feltételezhető, hogy a jövő formálója lesz. Nem terheli háborúk emléke, nem emlékszik a közös országra, csak hallomásból tud a széthullás viszontagságairól.

A felmérés megrendelői nem titkolják, arra számítottak, hogy a fiatalabbak bizakodóbbak, derűlátóbbak és pozitívabban értékelik a társadalmi történéseket. Kiderült azonban, hogy a politikai és társadalmi átalakulás megítélésében egyformán illúziómentes mindkét generáció. A múltat, a jelent és a jövőt illetően egyaránt. És függetlenül attól, hogy a szüleikétől lényegesen eltérő értékrendű társadalomban nőttek fel, sem gondolkodásban, sem viselkedésben, sem világszemléletben nem különböznek lényegesen a ma már öregedő nemzedéktől. Kiderült, hogy továbbra is nagy a bizalmatlanság a térség nemzetei között. Egyes országokban a fiatalok bizalmatlanabbak, mint idősebb honfitársaik, azok, akik átélték a háborús időket. Szerencsére mindenhol azok vannak többségben, akik úgy látják, nagyon kicsi az esélye az újabb fegyveres összecsapásoknak. Biztos nem tudják, hogy szüleik sem gondolták lehetségesnek. Becsapódtak. Becsapták őket. Nagyon. A korábbi nemzedékek.

Nagyobb gond, hogy a Balkánon – legalábbis a felmérés szerint – nemigen lehet beszélni a generációk közötti nézetkülönbségekről. A különbségek inkáb az országok között jellemzőek. A múlt, a háborús múlt, a nacionalizmus döntően befolyásolja az egyén világnézetének a kialakulását ezen a vidéken. Mindennek ellenére a megkérdettek többsége úgy gondolja, jobb lett volna, ha egyben marad Jugoszlávia. Országonként változik ennek megítélése, de ez a többség véleménye. A kutatás megrendelőinek a magyarázata szerint ez bizonyára a súlyos gazdasági helyzetnek, a tranzíció okozta elégedetlenségnek tudható be. Tisztában vannak az Unióban zajló pénzügyi és politikai válság súlyával is és azzal, hogyan hat mindez a további bővítésre. Az itteni emberek csalódottak e tekintetben.

Ami a jövőt illeti, igen nagy az aggodalom a megkérdezettek körében. A fiatalok attól tartanak, hogy rosszabbul élnek majd, mint szüleik. Az európai jövőben azonban bíznak, állítják a felmérés elemzői. Azt nem teszik hozzá, hogy itt képzelik-e el, vagy valahol máshol Európában.

2012. május 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hányinger hajtóereje

Nyilvánvaló, hogy október 13-a megdöbbentette és megrémítette őket, mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy nincs más >

Tovább

Orbán jövőre kilép az EU-ból, az euró 375 fölé erősödik?

Megy előre a vizsgálat a 7-es paragrafus alapján. Emellett Budapest Törökország kapcsán is szembefordul az EU-val, >

Tovább

Virágzik és terjed a tekintélyelvűség az unióban

Mindent egybevéve, az unió meglepően barátságos környezetet tud kínálni a tekintélyelvűség puhább formáinak. És nemigen van >

Tovább

A hálaadás napján

Van, aki rosszallja a rektor döntését. Rasmusent ki kell rúgni, mondják, a gyűlöletbeszédet nem védi az >

Tovább

Nosztalgiapolitizálás, avagy hogyan aratott a populizmus

Trump, Farage, Orbán és a többi populista olyan embereket vonz, akik azt akarják, hogy a világ >

Tovább

Jézuska és a jógadémon

Németh Sándor most sikeresen magára húzta a közröhejt, ám ez igazságtalan. Ferenc pápa igyekszik a világi >

Tovább

Már a Budapest-Belgrád projektre vásárolhatott bányát az Orbán-családdal üzletelő cég

A Magyarország legjobb kövét adó bányát egy fiatal, de jó kapcsolatokkal bíró cég szerezte meg, amelynek >

Tovább

A szavakból épített szögesdrót

Magyarország olyan helyzetben van, mint az NDK 1961-ben: a tömegek elmennek, ezért falat kell építeni, csak >

Tovább

Soros György: A berlini faltól az új falakig

Az amerikai-magyar üzletember szerint a világ forradalmi időket él, világszerte erősödik a nacionalizmus, a jövő bizonytalan. >

Tovább

Pár méterre az ígéret földjétől

Egyesek már három éve úton vannak. De mindent elvesztenek: nemcsak a családjukat és a javaikat, hanem >

Tovább

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba”

Ezzel a címmel közölte a Politico amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A >

Tovább

Magyarország immár nem demokrácia

Erre persze jöhet a másik oldal azzal, hogy Karácsony Gergely lett a budapesti főpolgármester. Ám Isztanbult >

Tovább