2020. július 5. vasárnap
Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Barátok

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Barátok
Aleksandar Vučić és Rudolph Giuliani (B92)

Nem csak nekünk, kisebbségieknek vannak külföldi segítőink ebben a választási kampányban. A többségi nemzet fiai meg lányai sem vetik meg a külhoni tapasztalatot. Persze vannak, akik nem kérkednek vele, csak egyszerűen felfogadnak a politikai vetélkedésre szakosodott ügynökségeket, amelyek nem csak a kampány hangnemét, a beszédek tartalmát és tartamát, a helyszínt és időpontot választják, jelölik ki, hanem még a nyakkendő színét, a nadrág szabását; nem lepne meg, ha kiderülne, hogy az alsónemű számát és márkáját is meghatározzák. Tanácsadónak is nevezik a politikai marketing szakembereit, akiknek azt a feladatot szánják, hogy becsomagoltassák velük azt a romlandó árut, amelyet politikusaink a kampányban osztogatnak. Árát a választások utáni négy évben szedik be kamatostul. Ha nyernek. Ha nem, kamat nélkül ellenzékiként. Akik veszítenek, rossz lóra tettek. Rossz csoportot céloztak meg, rosszul. Mindig akad ilyen is, ezek viszont nem azok közül valók, akiknek külföldi reklámcégek készítik elő a kampányát.

De nem is a világhírű vagy éppen csak feltörőben levő, Keleten gyakornokoskodó ambiciózus marketing szakértőkről szóltam, amikor a külföldi segítséget említettem. Hanem a szakmabeliek, a politikus sorstársak, a tapasztaltabb, edzettebb, a nyugati vagy kevésbé nyugati politikai csatatereket már sikeresen megjárt bajtársak önzetlen, illetve kevésbé önzetlen, esetenként számító, a segítséget visszaváró szakmabeli guruknak a kampány sikeréhez való hozzájárulásáról. Mint amilyent a Haladás Párt belgrádi polgármester jelöltje kapott New York legendás volt polgármesterétől, a ma már brit lovag – igaz, csak tiszteletbeli – Rudolph William Louis Giulianitól. Akit bizalmasai, most már biztos közöttük van a haladás párti polgármesterjelölt is, nemes amerikai egyszerűséggel csak Rudynak szólítanak. Attól a Giulianitól, aki a Kereskedelmi Világszervezet ikerházait ért támadás után a bizalom és az elszántság szimbólumává vált világszerte. Aki az államok legnagyobb városában konokul és sikeresen harcolt a bűnözés ellen. Így történt, hogy Giuliani a héten két napot töltött Belgrádban a Haladás Párt és személyesen Aleksandar Vučić vendégeként. Mindketten cáfolták, hogy a látogatásért bárki fizetett volna. Itt járt és ha már itt járt, mi sem természetesebb, mintsem, hogy az egyik politikai párt vendége legyen a végéhez közeledő választási kampány idején. Amelyben Vučić, említettem már, polgármesterjelöltként küzd az emberek bizalmáért. Hiába, szükségben ismered meg a jó barátot.

Jól jön a külföldi segítség, a tapasztalat, még akkor is, ha olyan tisztségért küzd az ember, amelyet nem a választásokon lehet megszerezni. Mert a polgármesteri poszt a szerbiai demokrácia elkötelezettjeinek a szemében nem olyan, amelynek elnyerését a polgárokra kellene bízni. Azért mesterük, hogy ne ők válasszák. A helyi képviselő testületek nevezik ki az önkormányzati hatalom felállása után. A pártok, a gyakran kimerítő és elképesztő alkudozások koronájaként. Hogy megkötött kezébe helyezzék a város sorsát. Mert a képviselő testület választja és meneszti, ha a politikai szelek úgy fordulnak. Személye tehát politikai alkutól függ. Képességeinek, rátermettségének, a polgárok bizalmának semmi köze a tisztséghez. A kampányban kijelölt személye csak egyfajta erkölcsi kötelezettség lehetne, ha a demokrácia megválasztott bajnokai adnának az efféle dolgokra. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az alkudozások idején, a választásokat követő szakaszban, amikor a hatalmat kell osztani és már a nép akaratára hivatkozhatnak, nem túlságosan undorodók politikusaink. A polgármester kinevezésének a tekintetében sem. Mint ahogy a politikai partner megválasztásában sem. Mindenki azzal gazdálkodik, akije, amije van. És akit, amit el tud fogadtatni a másikkal. Aki szintén a nép kegyeltje lett. De most még kampány van, még nem alkudnak senkivel és a külföldi segítséget is idegesen kezelik. Emlékeztette is a főváros, na meg az ország polgárait a demokrata ellenlábas arra, hogy Giuliani 13 éve támogatta a Nato légicsapásokat.

2012. április 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Londoni levél – A „hazai hivatal”

Az itteni belügyminisztériumot 1782 óta Home Office-nak hívják, a kitöltendő kérdőívem fejlécében is ez volt. Tárgyilagos >

Tovább

A szélsőjobb királycsináló lehet Horvátországban

Egy zágrábi történész arra figyelmeztet, hogy az ország az eddiginél sokkal közelebb kerülhet a populista, a >

Tovább

Az orosz bénultság

Megint divatba jöttek az üres politikai rituálék, akárcsak a Brezsnyev-érában. De a hasonlóság vonatkozik arra is, >

Tovább

Asselborn: Magyarországnak semmi keresnivalója az Európai Tanácsban

A magyar modell már nem demokratikus, élesen elüt a nyugati értékkánontól. Jean Asselborn, aki ádáz ellenfele >

Tovább

Bajban Orbán szlovén klónja

Belebukhat a szlovén kormány a vírus elleni felszerelések beszerzése körüli simlis üzletekbe. A gazdasági tárca vezetőjét >

Tovább

Az emberiség válaszúthoz közeledik

A világgazdaság már amúgy is súlyos visszaesést produkál és ehhez jön még az egyre erőteljesebb amerikai-kínai >

Tovább

A nemzet golyóstolla második fordulóra kényszerül

Arra lehet számítani, hogy Trzaskowski mozgósítani tudja a 3., illetve 4. helyen végzett jelölt szavazóinak jó >

Tovább

A rajongók köztársasága

Az ok az, hogy megosztott társadalmakban az emberek sokszor a pártos ösztöneiket követik és nem a >

Tovább

A SZER irányvonala még nem dőlt el

Pár hónap múlva ismét megkezdi működését a Szabad Európa magyar programja, hiszen nagyon kell a független >

Tovább

Az agytalanság országa

Legyen meg az ő akaratuk, csakis az övék, és bocsássa meg mindenki az ő vétkeiket, miképpen >

Tovább

A szovjet kultúra

Úgy érti, David Boriszovics, hogy nincs igazi, szovjet kultúránk? – érdeklődött hűvös hangon Sztálin elvtárs, és >

Tovább

Veszélyben a magyar független sajtó zászlóshajója?

A DW megjegyzi, hogy az aggodalmak már csak azért is jogosak, mert Orbán Viktor így darálja >

Tovább