2019. október 16. Szerda
Ma Gál, Margit, Hedvig névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Politikai akarat

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Politikai akarat
Igazságszolgáltatás (Innos fotója)

Isten malmai lassan őrölnek. A szerbiai igazságszolgáltatásé pedig alkalomszerűen. És szelektíven. Szükség szerint. A választások ideje pedig szükséghelyzetet teremt. Nyerni kell, mint a háborúban. Mert aki veszít, arra keserű kenyér vár. Nem olyan nagyon, ugyan, mint a plebszre, de mi már megszoktuk. Egyébként is, ha már a színehagyott szólásoknál tartunk, minden népnek olyan a hatalma, amilyenre rászolgált. Mi pedig, a többség, olyant választottunk, amely visszaél a bizalmunkkal. Vagyis manipulál velünk. Meg az igazságszolgáltatással.

Mondjuk úgy, hogy leállítja. Mint a meggyilkolt újságírók ügyében. Slavko Ćuruvija neve a vértanú újságíró szinonimája Szerbiában. 1999. április 11-én ölték meg annak az épületnek az átjárójában, amelyben élt. Húsvét napján. Tizenhét golyóval végzett vele a gyilkos, akiről Ćuruvija özvegye nemrég a brit Daily Mailnek azt nyilatkozta: férjét ugyanaz a személy ölte meg, aki likvidálta Jill Dandót, a BBC újságíróját is. Dando a Koszovóból menekülő albánokról tudósított a Jugoszlávia elleni Nato légicsapások idején. Amikor Ćuruvijával is végeztek. És semmi. Tizenhárom éve semmi. A Milošević bukása utáni vizsgálat kiderítette, hogy az állambiztonság emberei éjjel-nappal követték, és közvetlenül a gyilkosság előtt parancsot kaptak a feladat végrehajtásának a leállítására. A különleges ügyészség kérésére a vizsgálóbíró mintegy 100 tanút idézett be. Kihallgatták az újságíró követésével megbízott 27 állambiztonsági alkalmazottat is, akárcsak a szolgálat számos vezetőjét. Bírósági szakértők végezték el a ballisztikai vizsgálatokat. És semmi. Továbbra is semmi. Slavko Ćuruvija fivére közvetlenül az évforduló előtt Jelko Kacinhoz, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjéhez fordult. A nyílt levélben arra kéri a szlovén diplomatát, gyakoroljon nyomást a szerbiai hatóságokra: folytassanak alapos és komoly vizsgálatot, hogy a törvény elé állíthassák a bűncselekmény résztvevőit, a felbujtókat, a segítőket, a szervezőket, és magukat a gyilkosokat. Nem úgy néz ki, hogy mindez bárkit is komolyabban megrendített volna a hatalomban. Mert, úgy látszik, hiányzik az a bizonyos rosszhírű „politikai akarat”, amely nélkül Szerbiában nem lehet végére járni az efféle ügyeknek. Mert a titok az titok. Az állambiztonság ügyeit pedig titkok övezik. Különösen, ha a politika is úgy akarja. Nem hiába emlékeztetett a meggyilkolt újságíró fivére a Kacinhoz intézett levélben arra, hogy a mostani rendőrminiszter Milošević szóvivője volt.

Aki a minap arra panaszkodott: megkerülésével tartóztattak le egy tucatnyi személyt azzal a gyanúval, hogy 4 éve részt vettek az amerikai nagykövetség épületének felgyújtásában, közvetlenül a „Koszovó Szerbiáé” jelmondattal megtartott nagygyűlés után. Nem valószínű, hogy az ezekre a letartóztatásokra való politikai akarat kérdésében teljes a konszenzus a hatalmi koalícióban. Amióta a célegyenesbe fordult a választási kampány, hatfelé húz már ez a 4-5 koalícióból, és számos pártból meg pártocskából álló hatalom is.

Nagy baj, ha az igazságszolgáltatás az erősebb vagy a gyöngébb politikai akaraton múlik. Nagyon veszélyes, ha a választások előtt az erősebb – az eredmény befolyásolása érdekében – szelektíven alkalmazza a törvényt. Vagy nem alkalmazza, mint Ćuruvija esetében. Ez nem hoz politikai letisztulást, nem szilárdítja a jogállamiságot. Ha a köztársasági ügyész bejelenti, hogy az amerikai nagykövetség ügyében a gyanúsítottak letartóztatása csak az első lépés, amelyet a sugalmazók elleni eljárás követ, akkor jó, ha az meg is történik. De ha elmarad, ha csupán a politikai fenyegetés szerepét tölti be, akkor aggódni kell, mert a politika erősebb a jognál. A politikai akaratok országában pedig továbbra sem lehetnek biztonságban az emberek.

2012. április 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bumeráng

A megtörténtekre nem azért kell emlékeznünk, mert az “történelem” hanem azért, mert ennek köszönhetjük akár pozitív >

Tovább

Érinthetetlen-e Orbán?

A szex- és korrupciós botrány megrengeti az orbáni rendszert. Normális körülmények közepette a helyi választások sokkal >

Tovább

Egy szerény javaslat

Úgyhogy azt javaslom, senki ne keressen létező és nem létező kifogásokat: ha már egyszer mi nem >

Tovább

Ritka összefogás Orbán ellen

Ritka módon összefogtak Budapesten Orbán ellenfelei és Isztanbul példája nyomán azt remélik, hogy a főváros a >

Tovább

Gyalázatunk vissza fog hullni ránk

Erdogan etnikai tisztogatást végez Szíriában, hogy a Törökországban élő hárommillió menekültet oda tudja telepíteni, és ezzel >

Tovább

A vasárnap ígérete

Nem tudom, Borkai Zsolt győri híveire kijózanító hatású volt-e mindaz a pusztító tény, amit az elmúlt >

Tovább

A magyar Ibizagate

A jobboldali politikus olyan kompromittáló helyzetben lepleződött le, hogy magyarázat aligha lehetséges. Az időzítés pedig éppen >

Tovább

Brexit, Brüsszel, Orbán...

“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra baloldali; a románét >

Tovább

Haverok, buli, keresztény szabadság

Az egyik hajón Fekete Pákóra rakja meg a kurvát a polgármester, a másikon ugyanakkor a Despacitóra >

Tovább

Az ördög ügyvédje avagy az Orbán-rendszer whistleblowere

Amit a titokzatos ördög-ügyvéd Borkai Zsoltról fénykép és videó formájában közzétett, semmi ahhoz képest, amiről blogjában >

Tovább

A Joker mint társadalompolitikai bombasiker

A főhős nihilizmusa és megalkuvása pontosan tükrözi napjaink populizmusát. Ugyanilyen Joker ül a Fehér Házban is, >

Tovább

Johnson már csak Orbánban bízik?

A brit miniszterelnök azt reméli, hogy Magyarország megvétózza a kilépéshez szabott határidő meghosszabbítását, épp ezért uniós >

Tovább