2023. június 8. csütörtök
Ma Medárd, Helga névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Észjárás

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Észjárás
Dosszié (Whatsim illusztrációja)

A titkos dossziék tervezetlen és szervezetlen megnyitása csupán azért, mert ezt kérik tőlünk, kárt okozhat a nemzeti érdekeknek – így reagált az egykori titkosszolgálati főnök arra az európai parlamenti figyelmeztetésre, hogy Szerbiának sürgősen folytatnia kell a volt kommunista titkosszolgálati örökségtől való megszabadulást. Meg kell nyitni a titkos levéltárakat is, különösen az UDBA-ét – üzenik a parlamentből. Nyilvánvalóan nem tudják Brüsszelben, hogy a huszadik századvégi biztonsági szolgálati és titkosrendőri dokumentáció még nem érkezett meg a levéltárakba. Legalábbis ezt állítja a belgrádi Történelmi Levéltár volt igazgatója. Gondok vannak a háború utáni iratokkal is. Mert ahogy megérkezett az anyag a levéltárba, azonnal érkeztek az egyéni titkosítási követelések.

Időről-időre, egyre ritkábban, téma Szerbiában az átvilágítás. Ha most nem hozza fel az Európai Parlament, ebben a választási kampányban már meg sem említette volna senki. Nem hiányzik senkinek; az érintettek, a besúgói oldalon levők elégedettek, a kárvallottak pedig beletörődtek abba, hogy Szerbia az egyedüli ország, ahol még mindig politikai akarat illetve tenni nem akarás kérdése az egypártrendszeri titkosrendőrségi dossziék megnyitása. Nagyon kényes terület – érvelnek egyre ritkábban a politikusok. A már említett volt titkosszolgálati igazgatónak olyan kételyei is vannak, hogy az iratok feltárása csak a „belső ellenségre”, tehát a kommunista uralom politikai megbízhatatlanjaira vonatkozik-e, vagy a külföldi szolgálatokkal együttműködőket is felölelik. A kémeket, ugyebár. Kényes politikai kérdésről van szó – mondja. Holott egy törvénnyel, amely állítólag elvben már el is készült, világosan ki lehetne mondani, meg lehetne szabni, kik voltak az ideológiai éberség megfigyeltjei, kik az ő megfigyelőik, és kik a külföldi kémek. Akik nem ideológiai, hanem biztonsági kérdésekkel foglalatoskodtak. De nem ez a legnagyobb gond politikus barátainknál. Hanem az, hogy a mostani hatalomgyakorlók köreiben is ott ülnek azok, akik besúgóként alapozták meg akkori, majd későbbi politikai és egyéb pályájukat. Gondoljunk csak vissza, ki mindenkiről derült ki a volt szocialista tábor országaiban, hogy vaskos kötetekre elegendő titkosszolgálati jelentéssel szolgált az akkori hatalomnak. És ártott a közvetlen környezetében élő embereknek. Tanárok, barátok, kedves ismerősök, korábban tisztelt szomszédok, szülők, papok kerültek egyik napról a másikra a társadalmi megbecsülés létráján oda, ahova valók, korábbi cselekedeteik alapján. Ez az, amitől Szerbia ódzkodik immár 12 éve. Azt mondják, akkor leszámoltunk a diktatúrával. Kivétel a titkosszolgálati múltú, jelenű (?) besúgói gárda.

Mert nem csak a múlttal kellene leszámolni azzal a fiók mélyén heverő törvénytervezettel. Az ilyesminek igenis katarktikus hatású eseménynek kellene lennie. Azt a most is meglévő, sőt politikai körökben ápolt társadalmi tudatot kellene vele felszámolni, mely szerint a meglévő társadalmi körülmények okozta erkölcstelen viselkedés ellen nem lehet és nem is kell harcolni. Mert ha nem lehet, akkor fölösleges is, hiszen ez az elfogadott rend, csak a félkegyelműek mennek vele szembe. Azt a gyakorlatot, amely nem csak lehetővé teszi, hanem élteti is a pártokráciát, a politikai megbízhatóság kizárólagos szelektálási elvét. Amely ennek alapján működteti a tudományos intézményeket, az oktatást, az egészségügyet, a sajtót, sőt a gazdaságot, az ipart, az infrastrukturális létesítményeket. Dönt azok fejlesztéséről vagy elsorvasztásáról. Egyazon tőről fakad a besúgói mentalitás és a párt-karrierizmus. A sunyi haszonlesés és az együvé tartozás, a rosszban való közös részvétel, a közös érdek a mozgatója. A csoporton kívüliek iránti bizalmatlanság pedig a természetes velejárója. A megbélyegzéstől való félelem, az egyenesektől való idegenkedés az összefogás, az egymásra vigyázás záloga. Ezért nincs átvilágítási törvény (sem).

2012. április 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az autokratáknak is megvan a maguk lejárati ideje, és hogy ezt most már a szerb elnök is érzi

A hatalmas belgrádi tüntetések a Vučić elleni mély elégedetlenséget tükrözik, a városokban veszélybe került a politikus >

Tovább

A kahovkai gát felrobbantása háborús bűn, ami nem maradhat megtorlatlanul

A Genfi Egyezmény eleve törvénytelennek minősíti az ilyen támadásokat, ha azok súlyos szenvedéseket okoznak a civil >

Tovább

60 éves az EU diktátora – a magyar kisebbségek számára ez nem ok az ünneplésre

Orbánról, „az EU diktátoráról” közölt cikket a Stern német illusztrált hetilap, amely különösen a magyar miniszterelnök >

Tovább

Orbán Viktor: A Kreml magyarországi helytartója

Egyáltalán nem tart egyenlő távolságot Kijevtől, illetve Moszkvától. Jóformán a Kreml helytartójaként lép fel az EU-ban. >

Tovább

Sztálin szelleme még mindig kísérti Európát, Ukrajna pont azért harcol, hogy kiírtsa a rémet

 Az erősen jobboldali brit lap a Daily Telegraph egyik legnevesebb külpolitikai elemzője úgy látja, hogy Sztálin >

Tovább

Növekszik a nukleáris konfliktus kockázata

Téves számítás vagy valamilyen baleset katasztrófát eredményezhet – hívja fel a figyelmet a Washington Post vezércikke. >

Tovább

Törökországnak be kell engednie Svédországot a NATO-ba

Különben ne hívják meg Erdogant és Orbán a jövő hónap közepén tartandó vilniusi NATO-csúcsra – írja >

Tovább

A Nyugat kudarcot vall a Balkánon

A Nyugat önmagát téveszti meg, amikor erőlteti az Unió bővítését, miközben az már évek óta halott. >

Tovább

Putyin háborúja egyben Amerika lehetősége is

A neves külpolitikai elemző, Walter Russel Mead nagy lehetőségnek tekinti a háborút Amerika számára. A Hudson >

Tovább

A Nyugat-Balkánon Putyin második frontot nyithat a NATO ellen

Különösen feltűnő, hogy a belgrádi kormány által szervezett rokonszenv-felvonuláson fellépett Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezére, >

Tovább

Eljött az idő: Bidennek apait-anyait be kell vetni az ukrán győzelem elősegítésére

A Guardian szerzője, Simon Tisdall szerint annál is inkább így van ez, mivel Zelenszkij diktálja a >

Tovább

A Nyugat beszorult a félelem és a reménykedés közé, miután Erdogan meghosszabbította 20-éves uralmát

Maga a politikus választás elé került, mert vagy viszi tovább országát Oroszország felé, vagy nyitottabb lesz >

Tovább