2019. augusztus 20. kedd
Ma István, Bernát névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Mag

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Mag
(kiba154 fotója)

Tulajdonképpen nem rossz ez a választási kampány. Mármint a kampány ideje. Mindig történik valami új, valami, ami megnevetteti az embert. Vagy legalább megmosolyogtatja. Jobbára azzal, amit a politikusok kitalálnak azért, hogy elnyerjék tetszésünket. Azaz a szavazatunkat. Mert gondolom, a legkevésbé érdekli őket az, hogy tetszenek-e nekünk, úgy igazán. Csak voksoljunk rá, azaz a pártjára; ezért akár Lucifer szerepét is eljátssza. Vagy az őrangyalét. Ez a kedvencebb, kedvesebb szerepe. De nem válogatós. Közben magában émelyeghet is, de általában nem undorodó. Megvan az önvédelmi mechanizmusa. A felsőbbrendűségébe vetett hit, tudat.

Az egyik mögöttünk levő választáson, több éve már, az egyik párt kitalálta az ajtótól-ajtóig járást. Itt a városban a személyes kapcsolatteremtés talán egyedüli módját. Azóta is alkalmazzák ezt a nem Szerbiában szabadalmaztatott módszert, a jobb érzésű és politikai kultúrával rendelkező polgárok igen nagy bosszúságára. A pártok megcsinálják a beosztást, a szervezetekben kiosztják a feladatokat, a jelöltek pedig róják az utcákat, csöngetnek, kopognak minden ajtón, mondják mondandójukat. Azon a választáson, önkormányzati volt, mert a polgármesterjelölt süvegelt a szavazatokért, virágmagokat osztott azoknak, akikről úgy mérte fel, hogy megnyerte tetszésüket. Ezzel nyomatékosítva  rátermettségét, tenni akarását, önzetlen, irántunk érzett szeretetét, elkötelezettségét. Amúgy a párthierarchiában is igen magas tisztséget töltött be, hiszen az ország második legnagyobb városában nem lehet akárki polgármester. Azok a boldog demokratikus idők járták még, amikor közvetlenül választhattuk városaink, falvaink polgárságának mesterét. A jelölt fegyelmezetten kopogtatott, magyarázott, győzögetett, osztogatta a magvakat. De nagyon fárasztotta mindez. Felüdülésre, a mindennapi robotból való kikapcsolódásra csak a párt köreiben lelt, ahol harsányan mesélte terepi élményeit. A többiek kitörő jókedvvel hallgatták adomáit, amelyek rendre azzal fejeződtek: „és akkor én otthagytam a magomat”. Megbízható párttársaitól hallottam a történetet, szellemességének bizonyítékaként mesélték.

Tudjuk mi választók, hogy szükséges rosszak vagyunk ebben a demokráciában. Nélkülünk, ugye, nem lehet uralkodni. Ezért kell kitalálni mindent, amivel ezekben a kampányidőkben elszórakozatnak bennünket meg magukat is, ha lehet. Ha másként nem, öniróniával. A mostani, hivatalosan éppen csak hogy megkezdődött kampány virág-, nem is virág, égig érő bab magja a közvállalatok depolitizálása. Több párt is rákapott. Azt ígérik, politikamentesítik az állami vállalatokat. Egyesek egyenesen olyan demokratikus, decentralizált, nyílt és szabad társadalomról beszélnek, amelyben a polgárok egyforma eséllyel pályázhatnak az eddig kizárólag megbízható pártkádereknek szánt munkahelyekre. Sőt, vannak, akik már a szakértelmet, a hozzáértést is feltételként emlegetik egy-egy nagyobb vállalat, intézmény vezető munkahelyének elnyeréséhez. Meg kell hagyni, sokkal vonzóbb csali egy zacskó virágmagnál. Már törvénytervezet is született, az egyik párt nagyon magas tisztségviselője nyújtotta be, egyelőre csak a pártvezetőségnek. Amelyben javasolja az igazgatótanácsok megszüntetését. Helyettük felügyelő tanácsokat vezetne be. Amelyek tagjai csakis kiváló szakemberek lehetnének. A köztársasági kormány választaná őket négy éves megbízatással, szavatolva szakavatottságukat meg azt, hogy kinevezésük nem sérti az összeférhetetlenségi törvényt.

Nem gondolhatja komolyan a törvénytervezet szerzője. A mintegy 15-20 ezer foglalkoztatottat érintő közvállalati munkahelyeket eddig a választásokon és a választások utáni alkudozásban megszerzett prédának tartották a pártok. Ennek megváltoztatásával a szerbiai rendszer kerülne veszélybe. A közvállalatokban, intézményekben, iskolákban, kórházakban, művelődési intézményekben, a kisebbségek esetében pedig minden intézményben a megbízhatóság volt az értékmérce. A fizetőeszköz, a feltétlen hűség egyenértékese. Cserébe a másik fél az anyagi és gyakran erkölcsi biztonságot, társadalmi megbecsülést juttatta az érintettnek. Tisztség, vagy csak egyszerű munkahely formájában. Nem firtatva szakmai és erkölcsi rátermettségét. Ha ez a tulajdonképpen politikai, erkölcsi korrupció megszűnik, eltűnik az egypártrendszerből átmentett rend. Meghal. Ezért nem valószínű, hogy kikel a mag. Ha egyáltalán a földbe kerül.

2012. március 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Az M1 ismét hamisított?

Tegnap kora délutántól végigszáguldott egy hír a teljes magyar professzionális és közösségi médián: Merkel soproni beszédében >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább

Egy hiányzó mondat

Ezt az ominózus, „hátgerinctördelős” utolsó mondatot időközben a Pesti Srácok eltávolította. Ebben a pillanatban ez még >

Tovább