2020. október 30. péntek
Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Lábjegyzetek

Öreg Dezső
Lábjegyzetek
(dcamacho fotója)

Nem tudom, emlékszik-e még valaki arra, hogy majd két évvel ezelőtt, 2010 márciusában Kranjban egy Balkán-értekezletet tartottak, amelyről távol maradt a szerbiai elnök. Akkoriban nem akart olyan találkozókon részt venni, amelyeken Koszovó képviselői is ott voltak. Most sem nagyon akar, de már nem tartja kizártnak a koszovói vezetőkkel való esetleges találkozót. Mondta ezt még azt megelőzően, hogy a pristinai és a belgrádi delegáció, erőteljes német nyomásra, brüsszeli közvetítéssel, megkötötte volna a regionális értekezleteken való részvételre vonatkozó megállapodást.

Melynek értelmében a koszovói delegáció elé egy csillagos tábla kerül. Amely csillag a lábjegyzetekre emlékezteti a tájékozatlan résztvevőket és persze a még tájékozatlanabb publikumot a televíziók előtt. Nevezetesen arra, hogy a Koszovó megnevezés a táblán belgrádi olvasatban azt jelenti: Szerbia szakadár tartománya, amely a külföldi hatalmak önkényének következtében ideiglenesen függetlenedési látomását álmodja. A valóságra pedig a csillag mögé rejtett ENSZ határozat emlékezteti, mely szerint csak átmenetileg kerülhetett nemzetközi protektorátus alá. Pristinában viszont azt látják a lábjegyzeti emlékeztetőben, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék érvényes ítélete értelmében a függetlenség kikiáltása nem jogellenes, összhangban van a nemzetközi joggal.

Végső soron mindegy, ki hogyan olvassa, ki hogyan értelmezi és ki hogyan meg mire használja odahaza ezt a diplomáciai gubancot. A lényeg mégis az, hogy a hónapok óta tartó huzavona kimozdult a holtpontból. Hogy előbb-utóbb mégis csak sor kerül a Tadić-Tachi vagy valamelyik másik Tadić és másik Tachi találkozójára. Előbb bizonyára egy nemzetközi értekezleten, utóbb bilaterális megbeszéléseken. Most sokkal fontosabb az, hogy Belgrád és Pristina is elindulhat ismét az európai úton, amelyen már jó ideje vesztegel mindkettő. Kézzel fogható „eszmei” hasznot elsőként nyilván a belgrádi hatalom könyvelhet el, ha néhány napon belül az unió megadja Szerbiának a tagjelölt státust. Amely, az itteni ügyes propagandának köszönhetően, ismét akkorára dagadt, legalábbis a hatalomtartók reményeiben, hogy árnyéka eltakarja az elmúlt négy év kudarcainak nagy részét. Boris Tadić, aki egyre inkább pártvezető az utóbbi időben, mintsem államelnök, egyenesen azt mondta, beigazolódott, hogy sikerre vihető a „Koszovó is, Európai Unió is” jelmondat. Amellyel pártja négy évvel ezelőtt össze tudott szedni annyi szavazatot, ami elegendőnek bizonyult egy nyakatekert koalíció létrehozására. De arra is, hogy ezt a hatalmi pártszövetséget egy teljes ciklusban életben tartsa. Először az újabb kori szerbiai többpárti demokrácia történelmében.

Néhány hónappal ezelőtt mindenki azt mondta, hogy az idei kampány a szociálpolitikáról, a szegénységről, az éhezésről, a munkanélküliségről, a legalacsonyabb európai bérekről, a korrupcióról, a szervezett bűnözésről szól majd. Most, a választások kiírása előtti hetekben, napokban a szerbiai pártok, ellenzék és hatalom egyaránt, a nagykapun hozzák vissza Koszovó és az Európai Unió témáját. Tadić pártelnök büszkén hirdeti, hogy sikerre vitte a választási ígéretét. Holott a nyáron még azt hangoztatta minden demokrata párti politikus, hogy a tagjelölt státussal nem is lesznek elégedettek, decemberben a tárgyalások kezdetének időpontját is ki kell jelölni. A két hónappal ezelőtti decemberről beszélek. Akkor, a nyáron, még bocsánatot kért tőlünk az elnök, amiért nem mondta meg időben, milyen súlyosan érint majd bennünket a gazdasági válság. Most elhallgatja, hogy a kormány máris a törvényes keretek fölött eladósodott. Hogy újabbnál újabb kölcsönökből élünk. Bizonyára a választásokig. Azután visszajönnek a Nemzetközi Valutaalap illetékesei, akik a napokban elégedetlenül és dolgavégezetlenül távoztak. De most ismét Koszovó a téma. Meg a lábjegyzetek.

2012. február 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az Economist Biden mellett

De a legfőbb gond vele az, hogy átgázolt az amerikai értékeken. Ily módon hihetetlen módon ártott >

Tovább

Brüsszelnek nincs választása: bemegy Orbán utcájába

A 27-ek együtt találták ki az alapot és az csak akkor kezdheti meg működését, ha minden >

Tovább

Orbán csak blöfföl

Amikor az újjáépítési csomag, illetve a következő költségvetés megvétózásával fenyegetőzik. Elemzésében a főváros brüsszeli képviseletének vezetője >

Tovább

A képzelt pszichiáter

Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >

Tovább

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább