2024. május 3. péntek
Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Alakulóban

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Alakulóban
Luka Bojović - a horvát útlevéllel bújkáló szerb maffiavezér spanyol rendőrök gyűrűjében

Ünnepek után vagyunk, majd egy hétig nem kellett dolgozni, már akinek nem, mégsem tűnik elégedettnek az ország. Pedig most már nem is fázunk nagyon. Áram is volt a mini téli szabadság alatt. Nem kockáztatta a kormány a háztartások kikapcsolását, nagyon rossz emlékeket ébresztett, nagyon rossz időket idézett volna. Így maradt a gazdaság, annak is a roggyantabb része. Az az állami. Főleg.

Nemigen lehetett megtudni az elmúlt majd három hétben, hogy mely vállalatokat érinti a korlátozás. Arról lehetett olvasni, hogy a takarékoskodás mintegy 500 millió eurós kárt okoz, de iparágakra, vállalatokra esetleg körzetekre lebontva nem. Azt már nem lehetett letagadni, hogy az amerikaiaktól választás előtti kényszerből frissen visszavásárolt smederevói vasművek azzal kezdte újfent hazai tevékenységét, hogy leállították a kohókat. Sokba kerül majd ez az egy dolláros üzlet a szerbiai választóknak. Ez is. Ehhez is hozzászoktunk már. Nem is igen teszi senki szóvá. Mint ahogy azt sem kérdezte meg senki eléggé hangosan, miért kényszerül Szerbia árambehozatalra, amikor állítólag bőven akadna potenciális energiaforrás. Csak befektetni kellene. Valahogy nem erre koncentrál ez a kormány (sem). Még mindig Koszovóval van elfoglalva hatalom és ellenzék egyaránt. A kettő pedig nem megy együtt. Láthattuk az elmúlt negyed évszázadban. Így már nem is föltűnő, hogy mihelyt hidegebbre fordul az idő nem csak a földgázt, hanem az áramot is importáljuk. Nem téma a sajtóban, tehát nem is létezik a probléma. Itt a Koszovó, ahol a szerbek, a tömbben élő kisebbség, megtartotta azt a népszavazást, melynek eredményét bátran jósolhatta minden magát elemzőnek tartó homo politicus ebben az országban. Meg rajta kívül is. Azt nem lehet mondani, hogy az itteni sajtó nem vett róla tudomást, de azt igen, hogy harmadosztályú eseményként kezelte. Mint ahogy az is volt. De nem azért, mert egy olyan közösség szervezte, amely erre semmiképpen sem illetékes. Nem azért, mert nem volt sem koszovói, sem szerbiai, sem európai jóváhagyás vagy ellenőrzés, hanem azért mert az észak-koszovói szerbek szembefordultak a hivatalos Belgráddal. És egyes ellenzéki pártok egyértelmű befolyása alatt cselekedtek. Csökkentve ezzel a szerbiai tárgyalócsoport amúgy sem túl nagy tekintélyét azokon a tárgyalásokon, amelyeken mégis az Európai Unió képviselője közvetít. Amikor már csak napok maradtak hátra a tagjelöltségi státusra vonatkozó újabb döntésig. Amelyre, persze a kedvezőre, annyira számít a hatalmi koalíció. Úgy látszik, a népszavazás nagyobb figyelmet keltett az orosz diplomaták körében mint a szerbiai sajtóban. Mert az orosz külügyminiszter még bécsi sajtóértekezletén is felhozta.

Igaz, volt itt egy téma, amely jócskán lekötötte az újság íróit meg olvasóit is. A szervezett bűnözők, szerbiai maffiózó vezérek spanyolországi letartóztatása. A hírhedt és rettegett zimonyi klán, amellyel állítólag még a néhai Đinđić miniszterelnök meggyilkolását követő rendkívüli állapot során leszámolt az akkori hatalom. A második vonalba tartozó embereit azonban csak most sikerült elfogni. Akik időközben átvették az irányítást. Emberek tucatjainak meggyilkolása fűződik nevükhöz. Világi banditák és a mieink. Persze, hogy van mit írni róluk. És van vevő is az írásokra. Tele voltak velük az újságok. Tetejébe két társuk majdnem megszökött Szerbia egyik legjobban őrzött börtönéből. Ki figyel oda a koszovói szerbek referendumára ilyen szenzációk közepette? Kellettek is az ünnepek, hogy legyen idő megemészteni mindezt.

Az, hogy egy nemrégi, ünnepek előtti közvélemény kutatás szerint a lakosságnak alig a fele tudja, hogy milyen sorrendben követik egymást a színek az állami lobogón, és valamivel kevesebben tudják mit ünneplünk, ünnepeltünk február 15-én már kevésbé lényeges. Nem is Szerbia akart független állammá válni, majd lesz idő beletanulnia az új ünnepekbe a plebsznek is. Hiszen ezt az új ünnepet két címerrel várta be az állam. Az 1882-es kétfejű sas még mindig nem öltött formát az állami bizottság tervezőinek az asztalán. Ilyen az, amikor alakul az ország. A Koszovó körüli huzavona arra utal, hogy nem is utoljára.

2012. február 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább