Ma Vince, Artúr névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A kitántorgók és az érzelgősök
Szerbhorváth György
Mint mindent, azt is teljes sikersztoriként értékeli a magyar kormányzat, hogy az új honosítási törvény alapján „immár mintegy kétszázezer, zömmel a határokon túl élő magyar kért és kapott állampolgárságot”.
Legalábbis ezt az adatot tudtuk meg abból az interjúból, amit Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár adott az újvidéki Magyar Szónak. Megszoktuk ugyanis, hogy a bevándorlási-kivándorlási-állampolgársági adatok kapcsán teljes a káosz. Például még ma is tartja magát a mítosz, hogy ötvenezer kínai él itt, noha legfeljebb tízezer. Ők ugyanis dobbantónak használják Magyarországot, egy réteg ugyan stabilan megveti itt a lábát, javuk azonban megy tovább nyugatra.
Akárcsak a határon túli magyarok most a magyar útlevéllel. A sikersztori ezért nem teljes. És ezért kár elhallgatni, hogy a lassan újfent hárommillió koldus országának nevezhető tákolmány papírjával ismét csak menekülni fognak az emberek. Kétszázezren is akár, pontosan, mint 1956-ban. (De mivel manapság semmilyen hozzávetőleges adat nincs arról, hányan élnek „künn”, a kormány moshatja kezeit. Pedig mindenkinek tucatnyi vagy akár többtucatnyi ismerőse él ma valahol Nyugaton, akik ugyanakkor az itteni rendszerben nem jelennek meg emigránsokként.)
Amikor Németh Zsolt arról beszél – hozzáfűzöm, én mindig is támogattam a kettős állampolgárságot –, hogy: „Az egyszerűsített honosítás kikényszeríti az érzelmek megvallását. Szinte mindegyik határon túli területen részt vettem már eskütételen, s azt tapasztaltam, hogy ezek a boldogság és meghatottság hivatalos pillanatai.” – akkor egyszerre adunk neki igazat (igen, sok a meghatott ember), és egyszerre röhögünk ezen a nyálas dumán. Mert mi emlékszünk arra, amikor ők (Fidesz stb.) 2000 tájt még nem támogatták a kettős állampolgárságot, és a magyar igazolvánnyal házaltak, mondván, az már micsoda érzelmi azonosulás! Csak hogy a legegyszerűbb emberek (lásd: koldusok) sem pusztán érzelmileg élik meg az életüket, hanem racionálisan is. Még mielőtt teljesen közhelyessé válnánk, ezt itt bővebben nem fejtenénk ki.
Csak mondjuk utalunk egy-két haverunk esetére: Z.-re, aki tizenéve akar a Vajdaságból Kanadába menni, és most megteszi – kisiskolás gyerekeiről akart gondoskodni, de immár egyetemista gyerekeit taníttatja. A sógoráék kinn vannak, az órabére úgy 15 dollár lesz, a jelenlegi fél helyett, amit pincérként keres. Amikor erről beszélt, semmiféle boldogságot és meghatottságot nem láttam rajta. Egy másik barátomon sem, aki már vagy tíz éve Magyarországon dolgozik, de alig tudja eltartani a szintén Vajdaságban élő családját – most, hogy a családtagoknak is megvan a magyar útlevele (neki már rég), tervezik, hogy húznak Nyugatra.
Csak Németh Zsoltnak kell magyarázni, hogy ez ésszerű családi stratégia, és nem emocionális. Igaz, ő maga teszi hozzá az interjúban, hogy „Örülünk, hogy a vajdasági magyarok a magyar útlevél birtokában könnyebben vállalhatnak külföldön munkát, szabadabban mozoghatnak a világban, nagyobb a biztonságérzetük, és így eredményesebb tagjai lehetnek kis- és nagyközösségüknek.” Cinikusan mi meg hozzáfűzhetjük azt, hogy lám, örülnek annak, hogy magyarok tízezrei nem tudnak határon innen meg túl boldogulni. Hisz ezért mennek el.
Minden felelősség persze nem kenhető a magyar elitekre, a határon túli magyar elitekre sem (és ott a világválság, meg a 90 éves strukturális hátrányok, a kisebbségi volt stb.) – de ha belenézünk, itt-ott milyen sikeresen értékelik saját munkájukat e kisebbségi politikai elitek, nyugodtan számon kérhetjük rajtuk, hogy mi van.
Apropó, elitek. Orbán Viktor vasárnap az MTI-nek arról regélt, hogy „A kormány nem csinál titkot abból, hogy a középosztályt Magyarország vezető társadalmi erejévé kívánja tenni.” Úgy látszik, jogászunk a társadalmi struktúra alapvető törvényszerűségeivel sincs tisztában, vagy másképpen mondva, gőze nincs az elitkutatások eredményeiről sem. Mert egy társadalmat mindig az elit vezeti, nem pedig egy hatalmas osztály. Beszélhetünk ugyan a csőcselék hatalmáról is, meg a középosztályéról is, de ilyenkor is csak arról van szó, hogy egy elit ezek nevében, felhatalmazásával vezeti az országot (és manipulálva e rétegeket). Az elitek meg aztán cserélgetik egymást. Ebben aztán semmi új nincs.
És értjük mi azt, sőt, egyezünk, ha a középosztályban (-rétegekben) szeretné látni a legtöbb embert, s csak keveseket a leszakadók közt, s ugyancsak keveseket az elitben (ahol meg eleve mindig kevesen vannak, már csak ezért is elit), de mindebből is látszik, hogy Orbán már a valóságot sem ismeri, és/vagy nem tudja kifejezni gondolait érthetően.
Olyan ez, mintha azt mondta volna: egy személyautóban ezentúl is maximum öten ülhetnek, de ő azt szeretné, ha négyen vezetnék, a kormánynál ülő meg túrhatná nyugodtan az orrát.
Mekkora karambol lesz ebből…
***
A szerző engedélyével. Az eredeti cikk itt jelent meg.
Kommentek
Kedves Sz.Gy.!
Egy dologra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ezekből a balliberális, Orbán-fóbiás okfejtésekből már elege van a magyar embereknek. Ezt vagyunk kénytelenek hallgatni már időtlen idők óta, holott az elmúlt 8 éves ?uralkodásuk? következménye az ahol tart most az ország, Kár a próbálkozásért, hogy ennek felelősségét megpróbálják szétkenegetni, megkérdőjelezve ezzel több millió becsületes választópolgár döntését, akik ezt másképpen látják.
Visszatérve a cikk nyelvezetére, amiben arra utal, hogy Magyarország hárommillió koldus országának nevezhető tákolmány, ahonnan menekülnek az emberek, mint ?56-ban, azt a látszatot kelti, mintha akkor nem a szovjet megszállás és hazaáruló honfitársaink bosszúállása üldözte volna el őket. Öntől ez egy rendkívül primitív sértő és megalázó kijelentés az egész magyar nemzetre nézve.
Az állampolgárság kérdése pedig egy régi tartozása a mindenkori magyar államnak a magyarul beszélő, gondolkodó és érző emberek felé, amire lehetőségként is tekinthet az, aki ezzel élni kíván.
Ez miért is baj? Talán emlékszünk még az előző protekcionista Gyurcsány kormányzat működésére, amikor évről évre szűkültek a lehetőségek, az emberek nyakába varrva tékozló kormányzásuk költségeit. Arról nem is beszélve, hogy 2006-ban sikerült még egyszer megtorolniuk ?56-ot a másként gondolkodókkal szemben.
Ezek után azt javaslom, hogy vegyen vissza az arcából és próbáljon meg kevesebbet ?törődni? a határon túliakkal, akik többet érdemelnek az ilyen publicistának nevezett provokátoroktól.
Üdvözlettel:
?Egy vajdasági magyar, aki hét évet várt az állampolgárságára, amit meg is becsül!?
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Háború Ukrajnában: Ungváron, a Kárpátokban béke, oly közel, mégis oly távol
A Monde kiküldött tudósítója azt tapasztalta Ungváron, hogy oly közel és mégis oly távol van a >
A Gazprom megvált az energiaóriástól – Horvátország aggódik a finomítójáért
Bár megszületett a kötelező érvényű szándéknyilatkozat arról, hogy a MOL megveszi a szerb olajtársaság többségi tulajdonát >
VMDK: Pásztor ne a hatalom által diktált narratívát, hanem a valós politikai helyzetet ismertesse
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szerbia és az Európai Parlament közötti közelgő találkozó kapcsán nyilvánosan >
Európa vakfoltja: Szerbia ma Moszkva hírszerzési hídfőállása
Ebben a helyzetben az EU-nak túl kell lépnie a passzív megfigyelésen, és aktívan támogatnia kell egy >
Miközben egyre nagyobb a megosztottság Grönland körül, Európa megvizsgálja a lehetőségeit
Valami eltört: egyre nagyobb az ellentét Grönland ügyében. Európa a lehetőségeit tanulmányozza, azt számolja, hány tölténye >
Trump Norvégiának írt levele legyen az utolsó csepp a pohárban
Trump környezete találhatna módot arra, hogy megállítsa őt — ahogy néhányan meg is tették az első >
A Guardian véleménye Trumpról és Grönlandról: légy őszinte! A zaklatás nem erő
A Guardian vezércikke azt üzeni Trumpnak, hogy térjen észre: ha erőszakoskodik, azzal nem azt üzeni, hogy >
Trump elárulta a NATO-t
A markánsan jobboldali Daily Telegraph azzal vádolja meg Trumpot, hogy az elárulta a NATO-t. A szerkesztőségi >
Százhárom sorsfordító perc
Most karácsonykor, egy másféle interjúban olyasmit hallottam tőle, amit korábban soha: „Nap mint nap egyre növekvő >
Szerbia hagyta, hogy Putyin kémjei „hangágyúkkal” kísérletezzenek kutyákon
A POLITICO által megtekintett kormányzati dokumentumok szerint szerb hírszerző tisztek az orosz hírhedt biztonsági szolgálattal együttműködve >
Grönland eladása jó üzlet lenne – Dánia számára
Kilóg a sorból a Neue Zürcher Zeitung kommentárja, mert azt tanácsolja Dániának, hogy adja el Grönlandot, >
Akár megszállja Trump Grönlandot, akár nem, egy dolog világos: a nyugati rend, amit valaha ismertünk, már történelem
Temeti az eddigi világrendet Timothy Garton Ash. Azt írja: annak vége, függetlenül attól, hogy Trump megtámadja-e >