Ma Friderika névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Köszöntő
Öreg Dezső
Ilyenkor újév táján csak visszatekint az ember. Meg terveket sző. Vagy csak egyszerűen tervezget, reménykedik. Mert, ugye, erre teremtetett. Mi, a köz- és politikai élet figyelői meg krónikásai pedig összegezünk. Kivonunk, összeadunk. Van, aki szoroz is, van, aki oszt, van, aki megoszt. Van, aki hamisít, csal, becsap. Ebben a szakmában lehet. Nem kérik számon – nagyon –, nem verik le rajta, sőt hálásak is neki. Ott, ahol kell. Ahol megrendelték, megrendelik. Ez is elszomoríthatja az embert. Mert ez is annak a társadalmi miliőnek a tükre, függvénye, amelyben élünk. Ahol erény a félrevezetés, siker a becsapás, túlélést szavatol az álnok időnyerés. Ahol díjazzák a sunyiságot, és nem csak megtűrik, hanem a jutalmazzák is a hitványságot.
Bizonytalanság és kilátástalanság. Ez a két érzés kerít hatalmába, ha Szerbia jelene és jövője jut eszembe. Eszembe jut, mert ez a dolgom. Két dolog, amitől a sorsunk függ. Meg a kiszámíthatatlanság, amely az előző kettőből adódik. Pedig bizonyosságot, és ha nem is fényes, de világos perspektívát, kiszámítható jövőt ígértek nekünk annak idején azok, akiknek a kezébe tettük sorsunkat. Igaz, fanyalogva, jobb híján, a nagyobb rossz elkerülése reményében. Ami valószínűleg igazoltnak is bizonyult, mármint az efféle számítás. Csakhogy ettől még nem változik meg a mögöttünk levő, reményekkel kezdett, immár ki tudja hanyadik esztendő mérlege. Amely, az államfő statisztikája szerint nem is olyan rossz. Nem is tudom, miért tekintünk ennyire másképpen a világra, erre a mi kicsiny mikrokozmoszunkra, amelyben éljük, éldegéljük mindennapjainkat. Mi, egyszerű halandók és ők, a hatalom birtokosai. Majdnem azt mondtam, bitorlói. Mert úgy számolja az elnök, hogy viszonylag rendszeresen visszafizetjük az adósságokat, ami a gazdaság szilárdságára utal. A külföldi befektetések nagyobbak, mimt a térség többi országában. Nemrég jelent meg egy adat, amely szerint a szerbiai gazdaságba ruházott összeg nagyobb, mint a Szlovéniába, Magyarországra, Horvátországba és Bosznia Hercegovinába érkező tőke összesen. Ezt is az államfő mondta évzáró sajtóértekezletén. És ezt mi itt miért nem vesszük észre? Biztosan azért, egyebek között, mert a munkanélküliség 22 százalékos. Az elnök statisztikája szerint.
Közgazdászok olyan adatokkal operálnak, melyek szerint tavaly kétszázötvenezer és négyszázezer között volt a munkanélküliek száma. Maradjunk a háromszázezernél, ez is rettenetes szám abban az országban, amelyben a bérek nem elegendőek a megélhetésre. Nem a felső százezerről beszélek, akik most a szilveszterezés fáradalmait pihenik valamelyik európai fővárosban. Azokról van szó, akik otthon ették meg az ünnepi töltött káposztát, miután hazatértek a főtéren rendezett mulatságról. Arról a híres balkániról, aki az idén is idecsalogatta az imént sorolt országok fiataljainak egy részét. Emlékeznek ugye, azokról az országokról beszélek, amelyeket elkerül a külföldi tőke és agyoncsap a recesszió. Tudom, hogy ott sem könnyű, de Szerbiát állítani pozitív példaként, enyhén szólva is csúsztatás. De hát, ugye, választások jönnek, méghozzá nem csak parlamentiek, hanem, ahogy a főnök ugyanazon a sajtóértekezleten bejelentette, elnökválasztás is lesz. Szépeket kell mondani, az ígéretek ideje következik, nem az elszámolásé. Az ígéret pedig az, hogy megvan a megoldás a koszovói gubancra. Arra, amelyik decemberben megakadályozta az európai uniós tagjelölt státus elnyerését. Azt mondta Boris Tadić, világos terve van, hogyan kell rendezni a koszovói helyzetet, és hogy tervének lényegéről tájékoztatta a külföldi hatalmak képviselőit. Meg hogy Szerbia akkor rukkol ki ezzel a megoldással, amikor úgy méri fel, hogy hatékonyan érvényesíthető. „Előbb be kell fejeznem tárgyalásimat európai partnereimmel, majd a hazai intézményekkel, és utána tárom a parlament meg a polgárok elé” – így az elnök, egyes szám első személyben. Magabiztosan, készen az új kihívásokkal való szembesülésre, készen a választási kampányra. Egy picit elbizonytalanító, hogy abból, amit elárult a tervéről, az derül ki, marad a „Koszovó is, Európai Unió is” jelszó. Ilyent már hallottunk, láttunk. Következményeit most érezzük.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A világ a tekintélyelvűség és a demokrácia csatáját vívja
A kimenetel nyitott, de az már biztos, hogy még nem lehet megpecsételtnek tekinteni a liberális modell >
Rossz vicc...
... hogy az a valaki lenne illetékes a nyugat-balkáni országok, így Macedónia felvételének előkészítésében, akit felelősség >
Ismét szégyenpadon az Orbán-kormány
Magyarországnak először kellett az EU színe elé járulnia az alapértékek megsértésének vádja miatt, a tegnapi meghallgatás >
Trump aláássa a gazdasági és politikai szabadságot
Félő, hogy fenyegetések és a kirohanások hatására más ágazatokban is gyökeret ver a félelem. A Facebook >
Félő, hogy Orbán Johnson kedvéért vétózni fog
Brüsszeli illetékesek, akik nagymértékben pártolják a halasztást, bizalmasan elismerik, hogy nemigen tudnak mit tenni, ha a >
Tort ülnek a nacionalisták a Balkánon
A Grazi Egyetem Délkelet-Európa Tanszékének vezetője úgy véli, hogy Trócsányi jelölése azt mutatja: von der Leyen >
Az EU Orbán alá tolja az illiberális szervezkedést
Nincs komoly esély arra, hogy Orbán embere a ciklus végére elérje, hogy ezeket a balkáni országokat >
Az USA a SZER-rel megdorgálja Orbánt
Magyar részről hivatalosan még nem nyilatkoztak az elképzelésről, de úgy tudni, hogy Cornstein budapesti nagykövet próbált >
Washingtonnak meg kell szólalnia
A világ most fordulóponthoz érkezett és az USÁ-nak ismét el kell döntenie, hogy felemeli-e hangját, továbbá >
Futás a halottak között
Bizony szükség van a testmozgásra, ezért az ötletes elképzelést nincs okunk kritizálni. Inspiráló és lélekemelő, az >
NYT: A SZER májusban újrakezdi
A budapesti amerikai nagykövet igyekezett bagatellizálni a döntést, hogy újra Magyarországra települ a rádió. Illetékesek szerint >
Fischer: Magyarországon sosem lesz demokrácia
Magyarország mindig is feudális állam volt, a liberalizmus nem tudott gyökeret verni. A hatalmat például úgy >