2024. július 27. szombat
Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Vízió

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Vízió
Tito (elveez illusztrációja)

Nem valószínű, hogy van még egy ország a világon, ahol annyi rosszat és csúnyát mondtak volna az el nem kötelezettek mozgalmáról, mint Szerbiában. Különösen a háborús időkben. A horvátországi meg a boszniai vérontás során, meg azt követően. Ennek talán egyetlen oka az, hogy a mozgalom egyik megálmodója az a Tito volt, akit itt már csak akkor emlegetnek Josip Broz néven, ha burkolt tiszteletet is bele akarnak csempészni a mondandóba. A Broz megnevezés amolyan semlegesnek, bürokratikusnak, történelmi távolságtartónak számít. Ha már valahogy meg kell mondani kiről is van szó, de a szerző nem akar a politikai csúfolódás zsargonjából meríteni. Mert a politikus, különösen ha jobboldali és populista, csak a lakatosról beszél amikor azt a személyt emlegeti, akiről egykor azok, akik bensőséges hangot akartak megütni, csak Öreg elvtársként szóltak. Drug Stari mondta még halála után is az, aki tudatni akarta,hogy valamilyen formában köze volt az egykori Jugoszlávia életfogytiglani elnökéhez. Van még belőlük politikus berkekben. Nem sok, de akad. Csak szét kellene nézni. Nem is olyan tüzetesen. De minek?

Tehát mivel Tito horvát volt, minden rossz volt, amit csinált. Különösen a testvériség-egység, meg az el nem kötelezettség. Képei tűntek el elsőként a középületek helyiségeiből. Szobrait nem sokkal ezután döntötték. Néhol látványosan, néhol csendben, az éj leple alatt vették le a falról, talpazatról. Az utca- és térnevek voltak a legszívósabbak. Több helyen még mindig tartják magukat itt a Vajdaságban. Nem sok településen ugyan, de van még főutca, amely a marsall nevét viseli. A Dunától és a Szávától délre azonban már nem valószínű, hogy találkozik velük az ember.

De mit ad Isten, hétfőn arra ébredtünk, hogy Belgrád ismét az el nem kötelezettek házigazdája. Miniszterei szinten. Annak a mozgalomnak, amely évtizedeken keresztül meghatározta Jugoszlávia külpolitikáját. Melynek egyik eszmei atyja éppen Tito volt. Most, amikor Belgrád ismét összecsődített vagy hatszáz diplomatát, Tito nevét kerülgetve, ki nem mondva, felvonult és beszélt meg tárgyalt a szerbiai csúcsvezetés azokkal a vendégekkel, aki közül sokan, habár a házigazdák nem szervezték meg, Tito sírjához is ellátogattak. Tadić elnök szájából hallhattuk, hogy Szerbia külpolitikája az el nem kötelezettség univerzális elveinek tiszteletben tartására épül. Azokról a pillérekről, amelyeket úgy két-három évvel ezelőtt állítgatott Jeremić külügyminiszterrel közösen, most nem szólt. Brüsszel, Washington, Moszkva és Peking ezúttal kimaradt, de hallhattunk arról, hogy magasabb szintre szeretnénk emelni az együttműködést el nem kötelezett barátainkkal. A külügyminiszter pedig arról is beszélt, hogy a mozgalom tagjainak többsége nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Aki nem emlékezne ugyanis, ennek a belgrádi találkozónak az eszmei atyja éppen Jeremić volt. Még akkor, amikor azt hirdette, hirdették, hogy „Koszovó is, Európai Unió is”. Akkor javasolta,hogy az ötvenedik évforduló házigazdája Belgrád legyen, attól függetlenül, hogy Szerbia nem tagja a mozgalomnak. Akinek a diplomácia a hobbija, bizonyára felsejlik neki az az idő is, amikor Jeremić az afrikai és az ázsiai országokat járva Koszovó ügyének lobbizott. Miután azonban a Hágai Nemzetközi Bíróság tavaly júliusban elsüllyesztette annak reményét, hogy a függetlenség kikiáltásának politikai aktusa jogi úton elvitatható, nem maradt más hátra, mintsem megszervezni és megtartani azt, amit minden bizonnyal már elkezdtek.

Megtörtént. Mint ahogy megtörtént három napra rá az Európai Unió képviselőivel való találkozó is. Koszovó ügyét ott sem lehetett megkerülni. Csak közülük senki sem mondta, hogy visszavonja az elismerést. Mint ahogy a külügyminiszter állítja két el nem kötelezett országról. Amelyeket ki tudja miért, nem akar megnevezni. Valahogy zavarosnak tűnik a stratégia ebben az ügyben is. A víziót már említeni sem merem. Pedig egykor, a „lakatos” esetében arról is beszéltek.

★★★

A cikk megjelenését követően érkezett egy felvétel a belgrádi értekezlet szinkrontolmácsolásáról Szimultán vagy szimulál? címmel.

2011. szeptember 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére

Az Economist szerint  bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >

Tovább

Orbán Európa szemétdombján

Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >

Tovább

Kamala Harris összezavarta a republikánusokat

Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >

Tovább

Ha ő nem, akkor ki?

Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >

Tovább

Merre megy az amerikai külpolitika?

A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >

Tovább

Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére

Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >

Tovább

A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak

Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >

Tovább

Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség

Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >

Tovább

Fogaggyisten

Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >

Tovább

Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának

Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >

Tovább

A világháló összeomlásának tanulsága

Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >

Tovább

Magyar Péter – hoz vagy visz?

Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >

Tovább