Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A rikkancs ismét jelenti (111.)
Még egyszer a szerb nagykövetről
Sáfrány Ferenc
Most, hogy már elcsendesedett a Wimbledon utáni őrület, még egyszer átolvastam, amit valamikor az év elején írtam róla. Akkor is Amerikában zajlott a tenisz cirkusz fellépéssorozata, ahol ő nagy léptekkel elindult sporttörténelmet írni. Most a napokban ismét visszatér oda, hogy New Yorkban befejezze ezt a fejezetet.
Ennyire fején találtam volna a szöget? Közben kaptam egy levelet is, idézem:
„Szevasz Feri!
Ígérem, hogy rövid leszek.
Ma, a Wimbledoni Teniszdöntő (így, csupa nagybetűvel) után ismét elolvastam a Novak Đoković-ról írt cikkedet. Már sokadszor. Ennek a mai döntőnek köszönhetően megerőszakoltam magamat, és a magamnak tett fogadalom ellenére – mármint, hogy soha nem fogok reagálni egyetlen szerbofil kitörésedre, vagy írásodra sem – leültem a gép elé, hogy megkeresselek ezzel a levéllel.
Nos, minden elismerésem és mély tiszteletem ezé a szerb fiúé! Amit ez az ember produkált a pályán, az mindenben megerősítette azt, amit írtál róla. Az Isten bocsássa meg nekem, de nem bírtam ki meghatódás nélkül, könnyezés nélkül nézni ennek a srácnak a küzdeni tudását, az emberi tartását és azt az őszinte boldogságot, amit az utolsó megnyert labdamenet után kifejezett.
Hosszú évtizedek óta követem a tenisznagyságok történetét. Novak lépésről lépésre felnőtt a legnagyobbakhoz. És nemcsak játéktudásban. Sőt. Mentalitásban, és a partner és a játék tiszteletében elsősorban.
Ő nem reklamál, nem szidja a bírót, nem keres másokban hibát. Ha valamiért „gödörbe” kerül, csak magában keresi az okot. Élményszámba megy, ahogy a pályán viselkedik.
A hivatkozott cikkedben mindenben igazad volt vele kapcsolatban. Kösz. Feri! És neked külön köszönöm, Novak! Gratulálok, és kívánom, hogy még nagyon sokáig örülhessünk a sikereidnek!
Üdvözöl:
Janesz”
Ennél szebb meglepetés már régen ért egy igazi közeli baráttól, akivel valóban sokszor vitatkozunk bizonyos balkáni dolgokról és eseményekről, személyekről. A lényeg, hogy csak belülről lehet megérteni mindazt, ami ott és az ottani emberekkel történik, őket jellemzi. Ez a mi gazdagságunk, akik velük éltünk és élünk együtt.
Jánosról még annyit kell tudni, hogy ő magyarországi magyar, aki még a híres Jugoszlávia idejében barátkozott a vajdasági magyarokkal, szerbekkel és formált véleményt rólunk, majd nem tudván kivárni a rendszerváltást fogta magát és Kanadába disszidált. Akkor ez számomra felért egy sorscsapással. A barátságunk természetesen él, határok ide vagy oda. János barátom, köszönöm ezt neked. Erőt ad a további munkámhoz. De lépjünk tovább.
Mekkora megtiszteltetés volt látni, hogy nem csak az állam elnöke örült minden Nole pontnak, hanem a híres és szerény Rade Šerbedžija, az újkori Balkán egyik legnagyobb színésze milyen áhítattal követte élőben az előadást a tenisz szentélyében. Csak Miki Manojlović hiányzott, de gondolom, ő a képernyő előtt őrjöngött Oscar-díjas előadást rendezve önmagának és közvetlen környezetének.
Közben ennek a fiatalembernek, közgazdászok, megpróbálták kiszámolni a marketing értékét. Vagy is, mekkora összegbe kerülne mind az Szerbiának, amit ő, csak így spontán lerendez. Nos, az összeg hihetetlenül magas. Le sem merem írni. Tény, hogy valamelyik este, most Amerikába visszatérve a leghíresebb show műsorok egyikének vendége volt.
★ Novak Djokovic ★ - The Tonight Show with Jay Leno! (2011)
Akárkiket ide nem hívnak meg. Főleg Szerbiából nem. Előtte le kell valamit tenni a nagy asztalra, és annak óriási a reklám értéke. Sokszor pénzzel megfizethetetlen. Valami más is kell hozzá. És azt a fontos valamit tette hozzá ez a fiatal szerb srác, aki megváltoztatta a fiatalok példaképeit. Az utolsó pillanatban, mert már elegünk volt a háborús „hősök” imádatából, a mindent átölelő turbógiccsből, és az azokat népszerűsítők széles hadából. Végre egy olyan példa, mint a mesében. Egy hatéves kisfiú elhatározza, hogy valóra váltja álmát, világelső lesz, és megnyeri a Wimbledont.
Jött, látott és győzött! De még New York hátra van. Vár ismét Robert de Niro, Dustin Hoffman és Robin Williams, akik egy elveszített döntőt ott már végignéztek, de lehet, hogy közben megérkezik Al Pacino és Jack Nicholson is. Ezt a srácot élőben kell nekik is megnézni. Mert most nyerni fog!
Kommentek
Montrealban megszerezve újabb 1000-s tornagyőzelemmel ismét tenisz történelmet ír, elsőként 5 győzelemmel egy évadon belül. De hol van itt még a szezon vége? Maradt még három ezres torna, ahol ő nyugodtan nyerhet.Sőt, most kezdődik a US Open, amit már tavalyi döntősként még nem, de az idén, remélem meg is fog nyerni, hogy ezzel feltegye a koronát az idei év összteljesítményére.
Akit érdekelne az előző írás erről a fiatalemberről, megtalálja a lenti link alapján:
http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=1554
A szerb nagykövet ? Novak Đoković
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
“Soha sem késő”
Az új Bizottság demokráciáért és jogállamért felelős biztosa bejelentette: hajlandó esélyt adni az Orbán-kormánynak, hogy az >
Miért kezd ideges lenni Orbán Viktor tábora
A Die Presse szerint, mert a Tisza Párt most először határozottan vezet a Fidesz előtt az >
Valóban csak a gazdaság?
A világszerte keletkező háborús gócok még jobban megrendítik a biztonságérzetet. 1939 előtt erre ugyanazt a „békét >
Trump nevetséges állásfoglalása
Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is >
Ki veszi át Szíria irányítását?
Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a >
Mindenszentek napja Újvidéken
A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >
A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet
Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál. Hogy a lázadók >
Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz
Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >
Hogyan borít Orbán kihívója
Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >
Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál
Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >
A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában
Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >
Ez már nem a gyerekekről szólt
Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >