2026. március 17. kedd
Ma Gertrúd, Patrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (108.)

Süllő szalonnába csavarva

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (108.)
Tatsumi67 fotója

Vasárnap vendégségben voltam Nándornál és kedves feleségénél, aki valamikori diákom volt a jobbik fajtából, kinek a nevét is időben megjegyeztem, lenn a Tisza-parton, ahol a hétvégi házukból takaros otthon lett az évek során, és ha valahol kedvem lenne élni, akkor szívesen lennék a szomszédjuk. Ez egy egészen elvarázsolt környék, félsziget, a Maros toroknál és a téli kikötő bejáratánál. Én a mennyek országát is valahogy így képzelem el. Körülöttem víz, az ősi erő, fák, halak, madarak. Csönd és megnyugvás. Főleg a kora reggeli órákban és késő este szép itt élni, ha a Tisza is úgy akarja. Mert néha, időről időre azért ijesztget, mutogatja erejét és olyankor nagyon morcos és veszélyes, ahogyan Petőfi emlegette. De ez a ház alapzata komoly vasbetonból készült és állja a megpróbáltatásokat. A legmagasabb ponton épült, így a felső szintre még a legmagasabb vízállásnál sem tört be. „Tizenkét centi tartotta, én meg ott ültem magamba roskadva, néztem és vártam a fejleményeket…” – meséli barátom, aki már reggel nyolckor feltette az alaplét, hogy igazi halászlé kerekedjen belőle, valahol egy óra táján, amikor az ember már elég éhes, hiába falatozik közben, hogy a jó birspálinka meg ne fogja idő előtt.

Már többször voltam itt vendégségben, így otthon érzem magam, de most régi emigráns szerb barátainkra vártunk, akikkel a legnehezebb éveket töltöttük Szegeden, még a kilencvenes évek elején. Többször említettem már, hogy bennem ők tartották a lelket. A jelszó a következő volt: „Minden opció jobb, mint a baranyai lövészárkok, és az ott uralkodó őrület!” – hajtogatta Szasa, és én rövid időre megnyugodtam.

Most ő nem jött el, de megjelent Cile barátunk és felesége, akiket én személy szerint nagyon vártam. Ez a generációmbéli jogász gyerek az én hírnököm még ma is az otthoni eseményeket illetőleg. Igazi értelmiségi, aki 91-ben még júliusban átjött. Miután a behívót megkapta, elment a kaszárnyába, ahol látta, hogy az őrület nem ismer határokat, a jobb kéz nem tudja, mit tesz a bal. Fogta magát hazament, előkaparta fiókjában heverő útlevelét, és Szegedig meg se állt. Két évig haza se ment. Még látogatóba sem.

2000. október 5-én egy vasdoronggal a kezében Belgrádba vette útját, majd hazafelé tartva felhívta feleségét, és ezt mondta: „Semmit se tettünk! Minden marad a régiben. A mocsok még sokáig uralkodni fog.”

Amikor én arról faggattam, hogy mikor menjek haza, a következőket válaszolta: „Amíg a radikálisok hatalomra nem kerülnek, és őket a nép el nem zavarja, addig itt semmi lényeges változás nem várható és nem is lesz.” Húsz eltelt év után látom, igaza volt. Sőt.

Délelőtt, a kertben üldögélve, a folyót nézve nosztalgiáztunk, beszélgettünk. Közben még az is kiderült, barátom személyesen ismeri Novákot. Még a lakásában is megfordult ifis korában, amikor Szolnokon megnyerte élete első tenisz tornáját, mert a nagy rokonságából hasonszőrű srácokkal játszottak párost is. Milyen kicsi a világ, mondogattam neki. Amikor az alföld egyik legnagyobb városába, Hódmezővásárhelyre fuvarozta őket, a zsenge ifjú, ma újdonsült világelső ott ült mellette az anyós ülésen. Azóta ennyit változott a világ? Csodálkoztunk el mindketten.

Közben a halászlé elkészült. Nem részletezem, régen ettem ilyen finomat. Nándi beleadott apait, anyait, na meg négykilós harcsát, pontyot, süllőt. Felesége tésztát is főzött, de még véletlenül sem volt ez holmiféle bajai, hanem igazi bácskai halászlé. Tíz ujjamat megnyaltam utána.

Délután kivittük őket hajózni. Fel az új hídig, amit még én sem láttam, amióta elkészült. Lefelé már csorogtunk, élveztük a folyó szelíd sodrását, a napsütést, a fenséges tájat, amit ha valaki gyerekként megismert, magába szívta, soha nem akarja elhagyni. Biztosan minden folyó szép, de a Tisza a legszebb. Nekem.

Estefelé jött a nagy attrakció. Tíz darab méretes süllő, bacon szalonnába göngyölve, gyomrában fokhagyma gerezdekkel került az izzó parázs fölé, roston, lassan sütve, szakértelemmel forgatva, hogy meg ne kapja. Alatta néhány egész krumpli alufóliába csomagolva csak az én kedvemért parázsban sült, a takaros menyecske pedig fantasztikus szerb salátát varázsolt hozzá. Ilyen jót már régen ettem. Az első süllővel megbirkózva még egynek neki estem, de a szemem volt nagyobb a kelleténél. Még jó, hogy időben megjött az eszem, és felénél abba hagytam. A jóból is megárt a sok, ebből meg pláne. Az ízét még most is a számban érzem.

Este tízkor asztalt bontva, megjegyeztük, mi a bajunk nekünk itt? Talán még jót is tettek velünk?

Ezen még azért töprengek egy ideig, de két hét múlva Újvidékre vagyunk hivatalosak. A szerb vendéglátás nem tűr halasztást ezek után.

2011. július 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump most tanulja meg, hogy a zaklatásnak következményei vannak

„… Annak ellenére, hogy korábban azt állította, az amerikai hadsereg már legyőzte Iránt, és nincs szüksége >

Tovább

Két nagygyűlés története: Orbán és Magyar összecsap a magyar fővárosban

Magyar azon állítása, hogy félmillió támogatót vitt az utcára (ami Magyarország lakosságának több mint 5 százaléka), >

Tovább

Donald Trump ismét háborúkat veszít Amerikával

Ha van igazság a világon, Trump republikánusait megbüntetik a novemberi választásokon. Ám az amerikai és izraeli >

Tovább

Orbán Viktor menetelése a teljes erkölcsi megsemmisülésig

Takarodj a moszkovita nénikédbe a zebráiddal együtt, te romlott gazember, üvöltené ezen a ponton az ember, >

Tovább

Felelős, nem bűnös

A magyar társadalom felelős az elmúlt tizenhat évért, de nem bűnös. Felelősséggel tartozik azért, mert a >

Tovább

A nap, amikor minden megváltozott

A Fidesz javíthatatlan. Orbán javíthatatlan. Muszáj megszabadulnunk tőlük, máskülönben hamarosan már javítani való sem marad majd, >

Tovább

Wall Street Journal: Orbán Putyin vízhordója

A Wall Street Journal szerint a nagy kérdés az, hogy megvan-e az akarat az EU-ban Ukrajna >

Tovább

Mindig a rossz oldalon

Istenem, miért kell egy magyar állampolgárnak utólag mindig szégyenkeznie, amiért az ország vezetői a rossz oldalra >

Tovább

Orbán szerint az ukránok „megfenyegették” a családját, miközben felpörög a választási kampány

A miniszterelnök ezt az állítást akkor tette, amikor egyre több vád éri, hogy az Ukrajnával folytatott >

Tovább

EU és Irán: Ideiglenes kárcsökkentés

Európa iráni válságra adott válasza, a károk korlátozása csak egy bizonyos pontig lehet elegendő. Az amerikai-izraeli >

Tovább

Die Zeit: Putyin emberének kellene megmentenie Orbánt

Moldovában nem jött össze az orosz beavatkozás, ott az egész államapparátus küzdött ellene. Magyarországon a Tiszának >

Tovább

Meg lehet-e verni Orbán Viktort?

Április 12-én Magyarország a kommunizmus vége óta az egyik legjelentősebb választását tartja. Az elmúlt 16 év >

Tovább