2024. október 6. vasárnap
Ma Brúnó, Renáta, Renátó névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Huzat

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Huzat
Az az ablak (jinnwoo illusztrációja)

Ismét visszhangzott a vajdasági magyar sajtó huzatos folyosóján az objektív tájékoztatás, a sajtószabadság, a szakmai becsület és kiállás. Összekeveredve a politikával, a liberális gondolkodással, a balliberális árulókkal, a nemzeti érzéssel és elkötelezettséggel, a nemzet iránti kötelességgel, a kisebbségi sorssal, a megmaradás zálogával. A mulasztásokkal, a szakmai rátermettséggel, a „még nem nőtt fel ehhez a feladathoz” ön– és mást ámító közhelyével. Visszhangzott, mert belekiabálták, belekiabáltatták azok, akik döntenek, dönthetnek arról is, milyen legyen a kisebbségi, jelen esetben a vajdasági magyar sajtó. A régi főszerkesztő ment, az új jött napilapunkhoz. Mint korábban már annyiszor.

Akik azt gondolták, abban reménykedtek, hogy mostanában valami változott, csalódtak. Csalódtak, mert csak az emberek cserélődtek a székekben és a székek kerültek más helyre, a módszer maradt. Akik elvitatják, hogy politikai döntés született, azok vagy nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, esetenként, ügyetlenül le akarják tagadni, pontosabban elkendőzni azt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács ugyanolyan politikai intézmény, mint a Vajdasági Képviselőház, vagy akár a szerbiai parlament. Majdnem olyan. Szabályok (törvények) szerint választott legális képviseleti szerv, amelynek a törvény értelmében a kezébe adták a kisebbségi sajtó irányítását, irányítási lehetőségét is. Most élt is a lehetőséggel. A politika nyújtotta hatalom alkalmazásának a lehetőségével. Azzal a hatalommal, amelyet mi, vajdasági magyarok ruháztunk rá, hogy éberen őrködjön kisebbségi sorsunk felett. Emlékeznek még rá, ugye, alig múlt egy éve, hogy közvetlenül megválasztottuk a szerbiai magyar kisebbség nemzeti tanácsát, melynek fennhatósága alá tartozik a sajtó is. Ez a hatalom úgy látta jónak, hogy nekünk nem jó, ha a szakmában, az újságírói szakmában disszonáns hangok is hallatszanak. És ha nem hallatszanak eléggé hangsúlyosan, olyan hangsúlyosan, ahogyan azt hallani szeretné, azok a hangok, amelyeket ez a hatalom, ennek a hatalomnak a jeles vagy kevésbé jeles képviselői intéznek felénk, választóikhoz. A többi már technika, rutin. Politikai rutin. Egyik ülés, másik ülés. Egyik szavazás, másik szavazás. Egyik határozat, másik határozat. Kikerekedik egy leváltássá.

Na már most, azok is tévednek, akik azt gondolják, hogy itt pont a napilapban fel-felcsendülő disszonancia zavarta annyira a politikai hatalmat gyakorlók ilyen hangokra meglehetősen érzéketlenné vált fülét. Nincs akkora befolyással – ez az újság sem – az itteni magyar választókra, hogy megérné miatta így összerúgni a port az újságíró társadalommal, annak egy részével. Még inkább fölösleges magára vonnia a figyelmet a vajdasági magyarság legbefolyásosabb, pontosabban egyedüli befolyásos pártjának országszerte azzal, hogy minden szerbiai újságíró szervezet elítélje a politika ilyen nyílt beavatkozását a sajtó ügyeibe. Nem mintha ez másképpen lenne az országos közszolgálati lapoknál, a különbségek árnyalatokban mérhetők, de a magyar kisebbségi sajtó még a miloševići időkben kivívta magának az ellenzéki, igazságszerető státust, kár volt így eljátszani. Belgrádban nem tájékozódnak napi pontossággal a mi „kis” belső perpatvarkodásainkról. Csak egy-egy nagyobb pukkanás jut el a fővárosi lapokig, az sem sok vizet zavar. A vezető vajdasági magyar politikusok is megkülönböztetett figyelmet és figyelmességet érdemeltek ki a belgrádi kollégák szemében. Látszik ez a velük készült, nem is túl ritka interjúkból, beszélgetésekből. Adnak véleményükre. Ez nem azt jelenti, hogy megbecsülik, vagy elfogadják. Csak adnak rá. Ez nyilván szempont volt, de fontosabb az, amit velünk akarnak közölni ugyanazok a politikusok. Hogy választott kisgazdáink nem szeretik, ha a nyáj szétszéled. Összeterelve jobban szem előtt vagyunk, és jobban melegítjük egymást. A sajtó ennek a melegségnek a terjedéséhez csak egy kicsit járulhat hozzá, de jobb a bajt megelőzni, mint orvosolni.

Figyelmeztetés, emlékeztetés ez, ami a múlt héten történt a Magyar Szó körül. Mindenkinek, aki másképpen gondolja érvényre juttatni nemzeti érzelmeit, vagy éppen nem akarja kinyilvánítani őket. Mert mondjuk nem érdekli a politika. Csak úgy magyar. Egyszerűen azért, mert magyarnak érzi magát, mert annak született, annak neveli gyermekeit, köszönti ünnepeit, mormolja imáját, de kimarad mindennapjaiból a politika. Szerb is, magyar is. Mert errefelé, politikuséknál csak így szokás beszélni politikáról, politikai pártokról. Pedig tudják, hogy ezzel csúsztatnak – ahogy zsargonjukban a szándékos mellébeszélést, a féligazságokat szokták becézni, gúnyolni. Van, aki szerb pártokra szavaz, van, aki magyarokra, magyarra. Van, aki nem szavaz. Most viszont a szavazás, a választás ideje következik. Egy nagyon csúnyának, nagyon kegyetlennek, nagyon kíméletlennek mutatkozó választás ideje. Amelyen a vajdasági magyar politikum is mérettetni akarja magát. Ránk, itteni magyarokra számít. Mi leszünk a súly a serpenyőben. A mérleg serpenyőjében. Egyelőre. Ha egyben a nyáj, könnyebben terelhető. Csoda-e hát, ha visszhangzik a huzatos folyosó, ha be kell csukni az ablakot, zárni az ajtót?

2011. június 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ezrek tüntettek Budapesten a sajtószabadságért

Az ok:  Magyarországon a közmédia az jobboldali-nacionalista Orbán-kormány szócsövének számít. Az MTVA-székház előtt tartott demonstráción Magyar Péter >

Tovább

Orbán harca a „szuverenitásért” nem egyéb üres máznál

Erre mutat rá Gerald Schubert a Der Standard külpolitikai szerkesztője, miután ezúttal a szuverenitásvédelmi törvény kerül >

Tovább

Ruszkik, ide

Miniszterelnökünk világszerte párját ritkító politikai karrierjét illetően persze mutogathatnánk erre is, arra is, de jobb, ha >

Tovább

Putyin könnyű célpontnak tartja Trumpot

Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója azt gondolja, hogy Putyin könnyű célpontnak tartja a volt elnököt. John Bolton, >

Tovább

Ritkán volt ennyire kedvező a pillanat, hogy bevigyék a döntő ütést Iránnak

Erre mutat rá Jacques Schuster, a konzervatív Die Welt szerkesztő bizottsági tagja, főkommentátor. Úgy értékeli: Izraelnek >

Tovább

Hszi álmatlan éjszakái

Megriadt Hszi Csin-ping, mert pártja hiába van immár hosszabb ideje, 75 éve hatalmon, mint egykor a >

Tovább

Az osztrák választás eredménye újabb ébresztő Európának

Ezt hangsúlyozza a Guardian szerkesztőségi véleménye. A szélsőjobb újabb diadalt aratott Európában. Vezetője kinyilvánította, hogy új >

Tovább

Hogy Irán kilőtte a rakétákat, az újabb stratégiai hiba volt a részéről

Ahelyett, hogy elrettentené Izraelt, elképzelhető, hogy lehetőséghez juttatja. De Teherán már a tavasszal alaposan melléfogott a >

Tovább

A jobbkéz esete a múltátírással

Orbán politikai igazgatója még világosabban azt mondta ki, hogy a putyini orosz despotizmus a mai magyar >

Tovább

SS-hűségdal: Az FPÖ kitárulkozása

Paul Lendvai meg van rendülve, mert a részvevők egy hírhedt SS-dalt énekeltek Ausztriában egy helyi, szabadságpárti >

Tovább

Naszrallah halála módosítja az erőviszonyokat mind Libanonban, mint a térségben

A lefejezett Hezbollah még nem volt ennyire ingatag helyzetben. Egyelőre kár mérlegelni, miként állhat bosszút, mert >

Tovább

Ausztriában Kickl, a jövendő Orbán nyerte a választást

Európának viszont a szeme nem rebben. Pedig a politikus ellenzi a bevándorlást és nem titkolja, hogy >

Tovább