2024. július 27. szombat
Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Orbán Viktor évek óta először elveszítette az abszolút többséget

Orbán Viktor évek óta először elveszítette az abszolút többséget

A Tisza Párt veszedelmesen szorongatja. Ily módon hosszú idő után ismét van olyan politikai erő, amely fel tudja venni a versenyt a Fidesszel. Utóbbi ugyan a várakozásoknak megfelelően felülkerekedett, de kénytelen volt nagy veszteségeket elkönyvelni – jelenti Budapestről a Die Pressenek Bognár Péter. Ilyen kemény küzdelem idáig egyetlen európai választás előtt sem folyt. Az erőpróba jelentősége már csak azon is látszik, hogy mekkora összegeket fordított a nemzeti-populista kormány az on-line hadjáratra. Kenterbe ver minden más pártot az EU-ban. Az ok: Magyar Péter felbukkanása. Ennek megfelelően a hatalom sok pénzt áldozott a lejáratására. A választási költségvetés másik része arra ment el, hogy megrémítse a magyar közvéleményt. Úgy állította be, hogy élet-halál forog kockán, a háború és béke közt kell dönteni. Orbán megállás nélkül azt hangoztatta, hogy Brüsszel és a hazai ellenzék folytatni kívánja a fegyveres viszályt, ezzel szemben a miniszterelnök a béke záloga. A vádakat az ellenzéki sorokból a Tiszának sikerült a leghatékonyabban visszavernie. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

AP

 

A nacionalista Orbán kapta a legtöbb szavazatot, de az új kihívó kiemelkedően jól szerepelt a választáson, amelyre széles körben úgy tekintettek, mint amely valójában népszavazás a kormányfő népszerűségéről. A Fidesz messze elmaradt 5 évvel ezelőtti teljesítményétől, és a Tisza jó szereplése gyengíti a politikus hatalmát – számol be a budapesti tudósító, Justin Spike.

A fiatal demokraták 14 éve uralják a közéletet, ám sokan egyre elégedetlenebbek vele. A súlyos gazdasági válság és egy sor botrány megrázta a pártot, amely azzal büszkélkedik, hogy a családi értékek és a keresztény jobboldaliság őrzője.

Ennek köszönhetően jelent meg a színen Magyar Péter, aki azt tervezi, hogy a mostani választásra építve két év múlva megveri Orbánt. Sokaknál nyitott fülekre talált részéről a széles körű korrupció vádja, valamint az az állítás, hogy a Fidesz a társadalom megosztására használja fel a propaganda gépezetet.

Ugyanakkor Európában nagy győzelmet arattak az Orbánhoz hasonlatos jobboldali demagógok. Ily módon félő, hogy megrendül az EU döntéshozó képessége, miközben dúl a háború és erősödnek a migránsellenes érzelmek.

A kormányfő, Putyin legszorosabb európai szövetségese reméli, hogy a Kijev katonai támogatását elutasító pártok többséget szereznek Strasbourgban. A politikus úgy állította be, hogy a választástól függ, átterjed-e a háború Európára. Fontos kampánytéma volt nála a migráció, valamint az LMBT-jogok helyzete. De az is, hogy a magyarok is belesodródhatnak az ukrán válságba, ha az ellenzék nyer.

 

FAZ

 

Az Európai Parlament valamelyest jobbra csúszott – állapítja meg a brüsszeli tudósító, Thomas Gutschker. A kereszténydemokraták egyértelmű sikert arattak, az előrejelzések szerint 186 mandátumot szereztek, azaz néggyel többet, mint legutóbb. A szociáldemokraták tartják a pozícióikat (133 mandátumuk lesz, szemben a korábbi 139-cel.)

A liberálisok és a zöldek lecsúsztak (mínusz 20, illetve mínusz 19 képviselői megbízatással), ellenben feljött a szélsőjobb. Az ECR megismételte korábbi eredményét, de a hangadó az Olaszország Fivérei lesz. Lényegesen megerősödött viszont a jobboldali radikális ID, amely 11 hellyel gyarapodott. Ott pedig a jövőben Le Pen fújja a passzátszelet.

Viszont nagyon úgy néz ki, hogy ily módon a következő 5 évben is von der Leyen marad a Bizottság élén.

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk szerint az európaiak megdorgálták az EU-t, mert azt akarják, hogy a szervezet jobban szolgálja az érdekeiket.  Az eredmény nem teljesen meglepő, mégis sokkot jelent. Az euroszkeptikus pártok rendkívül sikeres módon szerepeltek, ami nem azt jelenti, hogy a közvélemény nem kér az Unióból, inkább csak azt szeretné, ha az jobban figyelembe venné a tömegek igényeit.

A legnagyobb nyertes valószínűleg a Néppárt, de büszke lehet a szélsőjobb, illetve a populista oldal. A fénylő csillag Le Pen lett, aki a szavazatok csaknem egyharmadát vitte el. Macron most hazardírozik, de könnyen azt érheti el, hogy társbérlet formájában az ellenzékkel közösen lesz kénytelen gyakorolni a hatalmat.

Mindebből persze nem az következik, hogy hamarosan fasiszta bakancsok masíroznak az utcákon, Európa népei ennél okosabbak. A jobboldal győztes pártjai azért tudtak előretörni, mivel középre húzódtak egy sor kérdésben. Amelyik erre nem volt hajlandó, mint az AfD, az elmaradt a jósolt sikertől.

Az embereknek elsősorban a bevándorlással, a káros anyag kibocsátás csökkentésével van bajuk. Utóbbival azért, mert stagnál a gazdaság, illetve az égbe szöknek az energiaárak. De most a nyertes pártoknak és politikusoknak teljesíteniük kell, amit ígértek.

 

Project Syndicate

 

Tartósnak gondolja a szélsőjobb befolyását Európában Jan-Werner Müller. A Princetoni Egyetem politológia professzora szerint a földrészt kísérti, hogy ezek a pártok összefognak, mert belülről igyekeznek szétrombolni az EU-t. Akadnak, akik ezt cáfolják, mondván, hogy túl nagy a megosztottság azon az oldalon, a nacionalista Internacionálé lehetetlenné teszi az ilyen erők egyesülését.

Csakhogy ez a megközelítés történelmi tudatlanságot és politikai önteltséget tükröz. A Brexit tanulságaként ezek a pártok feladták a kilépés tervét és inkább a Bizottság szerepét próbálják a minimálisra szorítani, amint azt Orbán Viktor tavaly kifejtette. Ez már szinte a „nemzetek Európájának” de gaulle-i víziója, viszont inkább megfelel a polgároknak, akik félnek, hogy a kilépés káoszt eredményez.

Ám az alapvető ellentétek útját állják az egyesülésnek. A magyar kormányfő, aki Brüsszel elfoglalását szorgalmazza, szövetséget javasol Meloni és Le Pen között, holott az egyik Ukrajnát, a másik Putyint támogatja.  De e tekintetben Orbán még a francia politikust is felülmúlja.

Ugyanakkor akadályt jelentenek az eltérő politikai stratégiák is. Azok, akik a radikalizálódás mellett törnek lándzsát, azon vannak, hogy a fő áramlat közeledjen hozzájuk és ne fordítva legyen a dolog. Nagyon úgy néz ki, hogy a szélsőjobb koalíciójából nem lesz semmi, de azért ezek a pártok megőrzik befolyásukat., ami inkább a politikai közép gyengeségéből következik.

 

Die Welt

 

Az Európa-ellenes erők diadalmaskodnak, mert az EU nem találja a választ az emberek aggályaira és félelmeire. Pedig végre komolyan kellene venni azokat. Politikai földrengés rázza meg a földrészt, és nem csupán a franciáknál, bár ott a jogosultak csaknem fele olyan pártokra voksolt, amelyek a mai formájában felszámolnák az Uniót. Így látja Sascha Lehnartz, a fő tudósító.   

Több mint kétségesnek nevezi, hogy bejön Macron húzása, az előrehozott választás. Nagyon valószínű, hogy kénytelen lesz Le Pennek felajánlani a kormányfői posztot, ily módon azonban megágyaz a nagy rivális elnökségének. Ha így lesz, az alighanem olyan csapást jelent majd az Európai Uniónak, amiből az többé nem tér magához.

Az osztrákoknál a jobboldali-populista Szabadságpárt lett a befutó. A németeknél viszont ha a CDU nyertesnek hiszi magát, akkor a fantázia világában él. Az AfD legalább 3 %-ot erősödött, az egykori NDK-ban senki sem bizonyult jobbnak nála. Ha egy csontvázat Wehrmacht-egyenruhába bújtatna, és azt indítaná, az is simán hozná az eredményt.

A német választók egyre kevésbé hallgatnak az észérvekre. Tartanak ugyanis az iszlám bevándorlóktól, a gazdasági visszaeséstől, a növekvő bűnözéstől, és nem értik, hogy Ukrajna Európát is védi Putyinnal szemben.

Minderre érdemi választ kell adni, ha valaki komolyan le akarja gyűrni a jobbos-nemzeti irányzatot. Európát kívülről és belülről is súlyos gondok emésztik, ezért kellene legalább egy olyan nagy európai, mint amilyen Mitterrand vagy Kohl volt. Ez felhívás volna Scholz számára, de a kancellár még nem vette észre.

 

Die Zeit

 

A jobboldal sikere gyengíti az EU-t, és legrosszabb esetben még az is megtörténhet, hogy vége annak az Uniónak, amelyet ismerünk. A nemzetek Európáját sürgető szélsőjobb ugyanis végképp megérkezett a kontinentális politika közepére, méghozzá igencsak ütőképesen. De ettől még nem kevésbé veszélyes. Sok tagállamban már ők szabják meg a dolgok menetét, sőt nem egy helyen már hatalmon is vannak.

A szerző, Ulrich Ladurner szerint a jobbos pártok gondoskodtak arról, hogy megváltozzon a politikai fő áramlat. Jobbra tolódott, átveszi a vetélytárs követeléseit. Jól kivehető ez azon, miként taktikázik von der Leyen, illetve Weber, a Néppárt élén. Keresik Meloni közelségét, mert úgy vélik, hogy a politikustól függ a jövőben a többség.

Lecsapódott ez már a klímapolitikai célok megnyirbálásán, valamint a menedékpolitika reformján. Csakhogy a szélsőjobboldal, amely ezután a programot diktálja Brüsszelben, továbbra is nacionalista marad. Azt pedig nem lehet összeegyeztetni a közösség értékeivel. Az EU ugyanis a nacionalizmus meghaladására jött létre.

A nacionalisták egyelőre nem kívánják feloszlatni a szervezetet, mert az túl sokba kerülne, de a lehető legtöbbet vissza akarnak szerezni a nemzeti szuverenitásból. A saját mozgásterüket igyekeznek megnövelni, hogy kakasok legyenek a saját szemétdombjukon, és senki se szóljon bele, mit csinálnak.  

Ez azonban belülről fenyegeti az EU geopolitikai helyzetét, miközben Európára kívülről is nagy nyomás nehezedik. Az agresszív orosz imperializmus és Kína gazdasági terjeszkedése folytán. És hát figyelembe kell venni, hogy elképzelhető: Amerika hamarosan bezárkózik.

A földrész magára marad és kénytelen a túlélésért küzdeni.

 

Washington Post

 

A jelek szerint az európaiak jobban értik, mint az amerikaiak, hogy mekkora veszély leselkedik a tekintélyelvűség képében az USA demokráciájára. Ezt fejti ki szokásos kommentárjában E. J. Dionne, a Georgetowni Egyetem professzora, a Brookings Intézet elemzője.  

Úgy összegzi véleményét, hogy az óvilágban az Egyesült Államok barátai minden bizonnyal sokkal inkább tisztában vannak a novemberi választások tétjével, mint az amerikai közvélemény. Biden azt mondja, hogy a demokrácia fennmaradása múlik az eredményen, ehhez képes Trump rendszeresen méltat olyan elnyomó rezsimeket, mint Oroszország, Kína, Magyarország, sőt Észak-Korea. Neki azonban nincs nagy tábora Európában.

Az európaiaknak nem mindegy, Washington támogatja-e Ukrajnát. Továbbá ők még emlékeznek, milyen az, diktatúrában élni, legyen szó a fasizmusról, a spanyol és a portugál önkényuralomról, vagy a kontinens keleti felén a szovjet megszállásról. Szóval tudják, mit jelent az, elveszíteni a demokráciát.

Mégis félő, hogy az amerikaiakkal együtt hajlandóak feladni azt, bár mostanában akadt két biztató ellenpélda is: Indiában és Dél-Afrikában. Megmutatkozott a szabad választások jelentősége, illetve hogy azok felbátorítják a közembert, így az hallatja a hangját. A demokrácia hívei arra figyelmeztetik Amerikát, hogy soha nem sül jól el, ha valahol az autokráciával flörtölnek.

 

Bloomberg

 

A hírügynökség orosz-szakértője úgy értékeli, hogy Putyin kifut az időből, mert előretörése a jelek szerint csupán átmenetinek bizonyul, az ukránok az új nyugati fegyverekkel feltartóztatják az oroszokat. Anthony Halpin szerint ezen az sem változtat, hogy a támadók folyamatosan bombázzák a városokat, illetve az energiahálózatot.

Harkivnál az offenzíva elakadt, vagyis nagyon úgy tűnik, hogy nem sikerül ütközőövezetet létesíteni. Egy moszkvai elemző kifejtette, hogy véres és igen sokba kerül a stratégia, vagyis hogy állóháborúra kényszerítsék Ukrajnát. Sőt utóbbi lehetőséget kap az ellentámadásra.

Emellett a Nyugat felhatalmazza Kijevet, hogy az vesse be a kapott harceszközöket oroszországi célpontok ellen. Moszkva ugyanakkor már annyit költ a hadiiparra, hogy azt nemigen lehet fokozni. Ugyanakkor mindkét félnek nagy nehézséget okoz az elesett, megsebesült katonák pótlása.

A Kreml nem szeretne még egy olyan nagy mozgósítást, mint 2022 szeptemberében. Inkább az anyagiakat használja fel és ennek köszönhetően már legalább 250 ezren álltak be a seregbe az idén. De még ez is kevés az átütő sikerhez. Brit források 500 ezerre teszik az orosz emberveszteséget, ami napi 1200 főt jelentett a múlt hónapban. A Carnegie Békealapítvány szakértője, Dara Massicot szerint pont ezért maradtak el a jelentős orosz sikerek a fronton.

 

Die Welt

 

Mihail Hodorkovszkij azt gondolja, hogy Oroszország sokszoros túlerőben van a háborúban a Nyugattal szemben. A Jukosz olajtársaság egykori főnöke, aki éveket töltött börtönben, mivel szembefordult Putyinnal, kiemeli, hogy a Kreml évente 120 milliárd dollárt költ a hadműveletekre, ám az EU ennek mindössze töredékét. A gyáva Nyugat az időre játszik, csakhogy ennek rossz vége lesz. A demokratikus világ a saját jövőjét is kockáztatja ily módon.

Az elnök ugyanis nem áll meg orosz földön, ellenben megerősödnek a világban a virágzó diktatúrák. A jövő nemzedékek szabadsága áldozatul esik a zsarnokok és autokraták uralmának. És nagyon úgy néz ki, hogy a világ vesztésre áll ebben a küzdelemben. A Kreml két év alatt meghódíthatja a kulcsfontosságú ukrán körzeteket.

A Nyugat úgy véli, hogy az ukránoknak folytatniuk kell a harcot, de mivel és kivel? A védők hősiessége nem kétséges, nem szabad azonban magától értetődőnek venni. Csakhogy a fegyverszállítások jelenlegi szintje mellett Harkiv az idén, Odessza pedig jövőre elesik.

Hogy miért nem érkezik elég hadfelszerelés, annak egyik magyarázata az, hogy a szövetségesek félnek, mert az amúgy is instabil helyzet tovább rosszabbodhat. De ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy meghajolnak egy zsarnok előtt, csak éppen teljesen hiába. Egy másik ok az a naiv elképzelés, hogy Putyin beéri Ukrajnával. A vége ugyanis az lehet, hogy az orosz csapatok a lengyel határon állnak.

Egy bandita csak akkor tér jobb belátásra, ha az áldozat védekezik. Ehhez fegyvereket kell küldeni Ukrajnának, ez a tűzszünet feltétele. Az államfőnek ugyanis nem területre van szüksége. Azért háborúzik, mert ezt diktálják belpolitikai céljai és a gyenge Nyugat könnyű célpontot jelent számára.

2024. június 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére

Az Economist szerint  bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >

Tovább

Orbán Európa szemétdombján

Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >

Tovább

Kamala Harris összezavarta a republikánusokat

Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >

Tovább

Ha ő nem, akkor ki?

Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >

Tovább

Merre megy az amerikai külpolitika?

A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >

Tovább

Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére

Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >

Tovább

A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak

Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >

Tovább

Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség

Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >

Tovább

Fogaggyisten

Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >

Tovább

Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának

Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >

Tovább

A világháló összeomlásának tanulsága

Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >

Tovább

Magyar Péter – hoz vagy visz?

Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >

Tovább