2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Ómen

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Ómen
Futballhuligánok (NKD fotója)

Rossz emlékeket idéz az idei tavasz. Nyomasztókat. De csak azokban, akik 20 egynéhány évvel ezelőtt sem voltak már gyerekek. Akik nem csak fél füllel hallottak valamit arról az éjszakáról, amelyet Slobodan Milošević 24 évvel ezelőtt Koszovón töltött április 24. és 25. között. Akkor láthattuk, hogy a rendőrség gumibotokkal oszlatja a tömeget Rigómezőn, meg most Pristinában. Mindkét alkalommal egy belgrádi delegáció váltotta ki az elégedetlenséget, és a rendőrség reagálását. Huszonnégy éve a szerbekét, most csütörtökön az albánokét. Akkor a köveket dobáló szerbeket verték meg, most a kövekkel törő-zúzó albánokat. Akkor is, most is a szerbiai főnök követe járt Koszovóban. Az akkori követből népvezér lett, és háborúba vitte az országot. A mostani a háború következményeit enyhítené, és rendezné a kapcsolatokat Belgrád meg Pristina között. Ha engedik neki. Egyelőre nem fenyeget az a veszély, hogy ellenőrizhetetlenné válik. Belgrádban bíznak benne, Pristinában –  a jelek szerint – respektálják. Lehet, hogy túlzás volna azt állítani, hogy a jóindulat nunciusát tisztelik benne, de ha csupán a nemzetközi közvetítők által elfogadott és jónak tartott szerb delegáció kimért, józan gondolkodású, a realizmus talaján mozgó vezetőjét fogadták Pristinában, és miatta verették meg a rendőrökkel az ottani albán szélsőségeseket, akkor Borko Stefanović személyében jó követ járt abban a városban, amelyet évek óta már a belgrádi sajtó sem a déli tartomány székvárosaként emleget.

Nagyon negyven felé közeledőnek kell lennie annak a focirajongónak is, aki elmondhatja, hogy élénken él emlékezetében 1990. május 13., amikor Zágrábban a Dinamo és a belgrádi Crvena Zvezda mérte össze erejét a szó szoros értelmében. Meg a Belgrádból érkezett futball-huligánok, élükön a későbbi háborúkban hírnevet, vagyont és labdarúgó csapatot szerzett Arkannal, akinek a nevével összefonódott a háború, a szabad rablás, a foci és a politika. Már régen nyilvánvaló, hogy a szerbiai labdarúgás a 21 évvel ezelőtti zágrábi rangadó óta nem tud, és nem is akar elszakadni a politikától. A szurkolótáborok politikai célra való felhasználása folyamatos. A Zvezda és a Partizan szurkolói mindig ott voltak azokon a nemzeti szellemet ápoló és ébresztő nagygyűléseken, ahol szítani kellett a gyűlöletet, támogatni a hazafias érzelmeket, vasdorongokkal és kövekkel nyomatékosítani a nemzetinek kikiáltott érdekeket, vagy csak szétverni a fővárost. Kéznél voltak a szurkolók Miloševićnek is, de használta őket az új hatalom is. Szükség szerint. Csütörtökön a szerbiai labdarúgó kupadöntőben, ahol a Partizan és a Vojvodina mérkőzött meg, egy új dalt skandáltak a belgrádi szurkolók. Egyik volt társukról szól, akinek az a bűne, hogy most már nem a belgrádi csapatot élteti, hanem az újvidékit. Az árulót már nem csak maguk közül közösítik ki, hanem a nemzetből is kitagadják. Legmélyebb megvetésük jeléül félmagyarnak és félusztasának titulálják. A vajdasági csapattal szimpatizálók már csak ilyenek lehetnek. Addig, amíg csöndben voltak otthon, nem sok vizet zavartak. De amikor azzal a szándékkal indultak az ő városukba, hogy megnyerik a kupát, már csak a hitvány árulóknak kijáró undorral fogadhatják őket. Mert a kupa elnyerése nem csak egy egész estét betöltő szórakozás. Pénz is jár vele meg részvétel az európai versenyeken. Nem csoda hát, hogy a Partizan a bíró segítségével nyert. Nem ez volt a meglepetés, hanem az, hogy az újvidéki csapat a mérkőzés vége előtt levonult a pályáról. Mert a bíró csalt. Még nagyobb meglepetést okozott, hogy a vajdasági gárda montenegrói származású, kétes hírű elnökét másnap már a tartományi politikusok is felkarolták. Még nem tudni, komolyan-e, vagy csak az autonómia hirdetőinek vitorlájából akarják kifogni a szelet. Nehogy kiszámíthatatlan irányba induljon a hajó. Mert a választások előtti viharok még csak most várhatók, az előttünk levő nyáron és őszön. Óvatosságra int a rossz emlékeket idéző tavasz.

2011. május 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Soros György: A berlini faltól az új falakig

Az amerikai-magyar üzletember szerint a világ forradalmi időket él, világszerte erősödik a nacionalizmus, a jövő bizonytalan. >

Tovább

Pár méterre az ígéret földjétől

Egyesek már három éve úton vannak. De mindent elvesztenek: nemcsak a családjukat és a javaikat, hanem >

Tovább

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba”

Ezzel a címmel közölte a Politico amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A >

Tovább

Magyarország immár nem demokrácia

Erre persze jöhet a másik oldal azzal, hogy Karácsony Gergely lett a budapesti főpolgármester. Ám Isztanbult >

Tovább

A halottak nem válaszolhatnak

Schmidt Mária egy államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként ismét azt teszi, amit Orbán Viktor 30 évvel ezelőtt, >

Tovább

Erődemonstráció

A november 7-ére gondosan kitervelt és megrendezett káosz nem volt más, mint a felcsúti nemzetvezető erődemonstrációja, >

Tovább

Önök úgy humanisták, ahogy orbánék krisztusi keresztények

Gyilkolni, kedves Dobrev Klára, nem csak fegyverekkel lehet. Olykor egy-egy szavazat is elég hozzá. Hadd ne >

Tovább

A nagy vonzódás személyes okai

A török üzletember, Adnan Polat boltolt Orbán vejével és rendbe hozatta Gül baba türbéjét. Azon kívül >

Tovább

Mi lett a szabadság új hajnalából

Kína nem halad a demokrácia felé, Oroszország visszatért a tekintélyelvűséghez. Új demokráciák jöttek ugyan létre, de >

Tovább

Az ellenzék káros purifikátorai

Én azt gondolom, hogy nekünk, akik szavazatainkkal segítettük az ellenzéki összefogás győzelmét, bíznunk kell bennük mindaddig, >

Tovább

Többszázezer bevándorló a migránsellenes keleten

Magyarország főként Délkelet-Ázsiára alapoz, de emellett ösztöndíjakkal igyekszik jelentkezőket becsábítani az arab térségből. És a születések-halálozások-elvándorlások >

Tovább

Nincsenek eszközök a gengszter tagállamok megfékezésére

A New York Times pár napja még a csilivili vadonatúj magyar stadionokat állította szembe az ország >

Tovább