2024. február 27. kedd
Ma Edina, Viktor, Győző névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Orbán minden eddiginél szörnyebben viselkedik

Orbán minden eddiginél szörnyebben viselkedik

Európai vezetők próbálnak kiutat találni, miután Orbán Viktor, az EU leginkább oroszbarát vezetője le akarja vetetni az ukrán kérdést a jövő szerda-csütörtöki uniós csúcs napirendjéről. Brüsszelben sokan vélik úgy, hogy a politikus megint a kedvenc taktikájához folyamodik. Azaz bekeményít, hogy engedményeket csikarjon ki a többiekből, ám a végén beálljon a sorba.

Budapesti politikai és diplomáciai források azonban azt mondják, nem valószínű, hogy a kormányfő ezúttal visszakozna. Mindenesetre jelek utalnak arra, hogy a visszatartott pénzek egy része rövidesen megindulhat, ezt pedig segíthet rávenni a miniszterelnököt, hogy egyezzen bele a nagy segélyprogramba. Csakhogy bennfentesek szerint a források önmagukban ezúttal aligha bírják jobb belátásra. Orbán minden eddiginél szörnyebben viselkedik és lehet, hogy nem blöfföl, hanem a kollektív kudarcra játszik. Meglátjuk ma este Párizsban, van-e az EU kulcsországainak elegendő eszközük a befolyásolására. Viszont létezik olyan vélemény, hogy ha ezúttal meg is köti magát Brüsszelben, később megenyhül. Ám egy másik uniós felelős szerint jövőre már nehezebb lesz döntésre jutni, mert beindul az európai választási hadjárat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Guardian

 

Európai vezetők próbálnak kiutat találni, miután Orbán Viktor, az EU leginkább oroszbarát vezetője le akarja vetetni az ukrán kérdést a jövő szerda-csütörtöki uniós csúcs napirendjéről. Brüsszelben sokan vélik úgy, hogy a politikus megint a kedvenc taktikájához folyamodik. Azaz bekeményít, hogy engedményeket csikarjon ki a többiekből, ám a végén beálljon a sorba.

Budapesti politikai és diplomáciai források azonban azt mondják, nem valószínű, hogy a kormányfő ezúttal visszakozna. Mindenesetre jelek utalnak arra, hogy a visszatartott pénzek egy része rövidesen megindulhat, ezt pedig segíthet rávenni a miniszterelnököt, hogy egyezzen bele a nagy segélyprogramba. Csakhogy bennfentesek szerint a források önmagukban ezúttal aligha bírják jobb belátásra.

Az ungvári Közép-Európai Stratégiai Intézet igazgatója, Dmitro Tuzsanszkij azt mondja, hogy Orbán 2017 óta a kisebbségi jogokat használja ürügyként. Ám most hirtelen arra hivatkozik, hogy Kijev még nem áll készen a csatlakozásra. Meg hogy nem demokratikus. Ám ez puszta politikai zsarolás.

A vezető gyakran vet be olyan politikát, amely ellentétben áll az ország NATO-tagságával. Ugyanakkor gyakran bírálja Ukrajnát, miközben ő maga szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn Moszkvával. Viszont rajta kívül nemigen van olyan magas rangú vezető a kontinensen, aki a háború kirobbanása óta még nem látogatott el Kijevbe. Ahol persze nem is látnák szívesen.

Nem kizárt persze, hogy ezúttal is csupán azért illegeti magát, hogy az utolsó pillanatban 180 fokos fordulatot hajtson végre, bár az előjelek pillanatnyilag nem kedvezőek. Egy magas rangú uniós illetékes szerint jelenleg senki sem tudja, miként ér véget a viszály. Orbán minden eddiginél szörnyebben viselkedik és lehet, hogy nem blöfföl, hanem a kollektív kudarcra játszik.

Meglátjuk ma este Párizsban, van-e az EU kulcsországainak elegendő eszközük a befolyásolására. Viszont létezik olyan vélemény, hogy ha ezúttal meg is köti magát Brüsszelben, később megenyhül. Ám egy másik uniós felelős szerint jövőre már nehezebb lesz döntésre jutni, mert beindul az európai választási hadjárat.

 

Reuters

 

Orbán ahhoz az jól ismert stratégiához folyamodott, hogy zűrzavart, továbbá pánikot idéz elő az uniós csúcs előtt. A cirkusz arra jó neki, hogy stresszhelyzetbe hozza a többieket és ily módon a lehető legelőnyösebb helyzetbe manőverezze magát a tanácskozáson – jelentette ki Roger Hilton, a pozsonyi GLOBSEC elemző intézet kutatója.

Annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Fidesz törvényjavaslatban szólítja fel a kormányt: ne támogassa Brüsszelben az ukrán belépési tárgyalások megkezdését. Vagyis a magyar vezetés fokozza a nyomást az EU-ra, amely amúgy is nagy-nagy bizalmatlansággal tekint a miniszterelnökre. Az elmúlt 13 év keserű csatározással telt el, kezdve melegek és migránsok jogaitól, egészen a tudomány-oktatás, a bíróságok és a sajtó ellenőrzéséig.

 

Der Standard

 

A volt luxemburgi külügyminiszter mossa kezeit, miután már látszik, hogy Magyarországnak a jelenlegi vezetés alatt semmi keresnivalója nem volna az EU-ban. Az újságnak nyilatkozva Asselborn felidézi, hogy ő már 7 éve megmondta: Orbán nézetei nem összeegyeztethetőek az EU értékeivel. Ám azóta csak rosszabb lett a magyar politikus. Elmegy például Kínába és Putyin tenyerébe csap. Ám mivel közben 10 ország kopogtat az Unió ajtaján, nem szabad felvizezni a közös elveket.

De az interjúalany most már csak abban bízik, hogy a Bizottság kemény marad a jogállamiság ügyében, hiszen nem mehet a nyugati adófizetők pénze olyan országokba, ahol nem tartják tiszteletben a demokráciát. Attól viszont nem tart, hogy a szélsőjobbos pártok valaha is többségbe jutnak Strasbourgban, bár a blokkoló kisebbséget megszerezhetik, ha a többiek óvatlanok. Meg kell magyarázni az embereknek – hangsúlyozza -, hogy az értékközösséget folyamatosan meg kell védeni – a gyerekek érdekében, akik nem akarnak illiberalizmusban élni.  

Úgy véli, hogy a migráció fennmarad a következő 20-30 évben. Ennélfogva európai megoldást kell találni rá. Jó lett volna 2015-ben a menekültek kötelező elosztására kitalált rendszert, de azt akkori osztrák kancellár, Kurz megfúrta.

Így viszont érthető, hogy a déli államok továbbot intenek az érkező tömegek számára, csak éppen erre rámehet Schengen. Hogy Ausztria megtorpedózta Bulgária és Románia belépést az övezetbe, azt az osztrák belpolitikára vezeti vissza. De ez esetben az osztrák vezetők nem értették meg, mi Európa lényege.

Ugyanakkor nagyon fontosnak nevezi a múlt hónap közepén visszavonult politikus, hogy az Unió egy nyelven beszéljen, mert csak így tudja befolyásolni az ukrán és izraeli válság kimenetelét. Ez ügyben leginkább az a gond, hogy a szervezet nem szorgalmazta kellő eréllyel a kétállami rendezést, pedig ha az megvalósult volna, akkor ma nincs Hamász.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Az olasz jobboldalon belül eltérően vélekednek Európáról, mert míg Salvini miniszterelnök-helyettesként rendre ki szokott rohanni az EU ellen és Firenzében tanácskozást szervezett a hasonló, szélsőséges pártok számára, addig Meloni folytatja pragmatikus, unióbarát politikáját. Pedig a választási kampány során ebben a kérdésben nagyon is egy követ fújt a jobboldali-populista Liga, illetve a posztfasiszta Olaszország Fivérei elnöke.

Jelenleg jóformán nem telik el úgy nap, hogy Salvini ne heccelne Brüsszel ellen, mondván, hogy az a bankárok és a „szabadkőműves technokraták” fellegvára, márpedig azok szét akarják rombolni a kontinens identitását. A politikus a szélsőjobb felé húz Strasbourgban, Le Pennek és Wildersnek udvarol.

Ám pont tőlük kapott kosarat vasárnap, mert egyikük sem volt ott az említett firenzei tanácskozáson. A római koalíció 3. tagja, a Berlusconi alapította Forza Italia jelenlegi első embere, Tajani viszont semmilyen formában nem kíván közösködni az AfD-vel, illetve a Nemzeti Tömörüléssel. Így viszont egyensúlyozni kényszerül, hiszen odahaza Salvini partnere, az EU-ban viszont elhatárolódik tőle.

 

Washington Post

 

A kommentár húsba vágónak nevezi, hogy Ukrajna és támogatói készüljenek fel Trump visszatérésére, annál is inkább, mert annak az egyik következménye az volna, hogy Oroszország előretörne, így viszont még jobban destabilizálódna Európa, ugyanakkor igencsak megszenvedné az USA nemzetközi tekintélye. A szemleíró, Josh Rogin hangsúlyozza, időben kell lépni, hogy Kijev a lehető legjobb helyzetben várhassa, bármit is lép az újjáválasztott elnök.

Hiszen az nem kötelezte el magát Kijev megsegítése mellett, saját pártjának tagjai pedig folyamatosan az orosz propagandát visszhangozzák. Kiviheti az Egyesült Államokat a NATO-ból, de legalábbis a Ukrajna védelmére alakult csoportból, amelynek jó 50 kormány a tagja.

Washington megteheti, hogy felgyorsítja a hadi szállításokat, és jelentős mennyiségű fegyvert, illetve muníciót tárol be Kelet-Európába. Ha már ott vannak, Trump aligha viteti azokat haza. Emellett a mostani kormányzatnak olyan hosszú távú biztonsági tervet kell kidolgoznia az ukránok számára, mint amilyet Obama léptetett életbe Izrael érdekében.

Végül pedig mindkét párt vezetőinek fokozott erőfeszítéseket kell tenniük, hogy meggyőzzék a szavazópolgárokat: érdemes segíteniük Kijevet. Mert Trump ismételt felbukkanása sem vetne véget a háborúnak és lehet, hogy Amerika is belekeveredne. Hszi pedig felbátorodna, hogy még agresszívabb legyen Tajvannal szemben. Ukrajna híveinek cselekedniük kell, hogy mérsékeljék ezeket a kockázatokat.

 

Bloomberg

 

A szemleíró, Marc Champion úgy foglal állást, hogy finanszírozni kell Ukrajnát, mert az alternatíva a vereség, nem pedig a béke. És Kijevnek harcolnia kell, mert Putyin azt hiszi, hogy még nyerhet.  Jön a tél, de hogy mennyire lesz brutális, miután Moszkva fokozza a légicsapásokat a városok és az energiahálózat ellen, az az USA-tól és Európától függ.

Sokan szem elől tévesztették, hogy ekkora fegyveres viszály a 2. világháború óta nem volt a földrészen, messze eltörpül mellette a gázai ellentámadás. Hogy lesz-e béketárgyalás, az leginkább az agresszoron múlik, ám jelenleg Putyin semmiféle szándékot nem árul el, hogy leállítaná a küzdelmeket a jelenlegi frontvonalak mentén.

De miért is tenné, amikor látszik, hogy veszélyben van Kijev megsegítése az Atlanti-óceán mindkét partján. Orbán Viktor világossá tette, hogy ellenzi mind az 50 milliárd eurós segélycsomagot, mind az uniós felvételi tárgyalásokat. Az oroszok szempontjából azonban az a legbiztatóbb, hogy Trump vezeti a közvélemény kutatásokat.

De a dolog úgy áll, hogy akármi is lesz a nyugati anyagi támogatással, illetve a fegyverküldeményekkel, folytatnia kell a csatározást. Az egyetlen kérdés az, hány további élet megy rá és mekkora terület vész el, ha az ország nem kapja meg a védekezéshez szükséges eszközöket, amelyekkel meggyőzheti a Kremlt, hogy ennél többet nem hozhat neki a háború.

 

The Times

 

Putyin jövő évi háborús terve nem más, mint hatalmas hazárdjáték – mutat rá Roger Boyes, külpolitikai szerkesztő. Ám egyben kifejti, hogy a Nyugatnak sürgősen reagálnia kell, mivel az orosz gazdaságot a Kreml teljes egészében átállítja a haditermelésre. Emellett várhatóan teljes mozgósítást rendel el, mert mindenképpen meg akarja törni az ukrán ellenállást.

Ezek a lépések nem arra utalnak, hogy biztosra veszi a győzelmet. Ráadásul egy sor belpolitikai kockázattal járnak. Már látszik ugyanis, hogy magasabb szinten is erősödik a nyugtalanság, miután olyan jövő rajzolódik ki, amiben a Nyugat tartósan összefog Moszkva ellen. Ezért az államfő csak fokozatosan adagolja be a lakosságnak, hogy jön a társadalom teljes militarizálása.

Először is lényegesen megemelik a katonai kiadásokat, ellenben megfelezik a gyerekegészségügyre szánt keretet, továbbá takaréklángra teszik a szociális és tudományos támogatást. A sorkötelesek besorozása már így is súlyos létszámhiányt idézett elő a civil ágazatokban, de most már a hadiipar is ugyanilyen gondokkal küszködik. Összesen 400 ezer állást nem tud betölteni.

Ha Putyin megbukik, az csakis az üzleti elit, a biztonsági szolgálatok és a hadi szektor újabban megerősödött vezetőinek belső küzdelméből adódhat. A politikus túlságosan is sokat vár Trumptól, illetve az európai háborús csömörtől. Azt hiszi, hogy felülkerekedhet, ám a NATO-nak ki kell ábrándítania. Ez fegyverszállításokat jelent, de legfőbbképpen meg kell győzni, hogy nem nyerhet egy olyan háborúban, amelynek az utolsónak kell lennie számára.

 

Bloomberg

 

A hírügynökség szemleírója azt tanácsolja, hogy a gázai béke ügyében senki se várjon segítséget Európától. Pankaj Mishra szerint ugyanis a földrész a belső acsarkodások miatt ezúttal is gyenge, képtelen érdemi geopolitikai tényezőként fellépni. Hiába tűnt határozottnak az ukrajnai háború kezdetén, Oroszország a vártnál jobban átvészelte a megpróbáltatásokat. Viszont az európai, illetve amerikai vezetők civakodása az ukránok számára kulcsfontosságú támogatást veszélyezteti. Ráadásul emelkedik Trump csillaga.

A helyzetért részben a Bizottság, illetve a Tanács elnökét terheli a felelősség, Gáza pedig végképp rávilágított a megosztottságra. De az már korábban kiderült, amikor Várhelyi Olivér, a szomszédságért felelős biztos bizonyos tankönyvekre hivatkozva felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak előirányzott segélyt. De hát ő Orbán kinevezettje, a kormányfő pedig történetesen Netanjahu legszorosabb szövetségese az EU-ban.

Kína és Oroszország csak akkor fogja megadni a kellő tiszteletet Európának, ha az egy nyelven beszél, lehetőleg Amerikával összhangban. Ám mivel a kontinensen sorra jönnek fel a szélsőséges pártok, már nem látszik annyira egyértelműnek, hogy előnyös a közös cselekvés. A migráció, a muszlimok és a klímaváltozás miatti félelemkeltés folytán jövőre egy sor demagóg kerülhet be az EP-be. Trump győzelme pedig azt jelentheti, hogy a szélsőjobb elfoglalta a demokratikus Nyugatot.

2023. december 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán egyedül maradt hátra

Üres kezekkel áll, miután hosszú időn át csinálta a cirkuszt a svédek NATO-csatlakozásnak feltartóztatására – fejti >

Tovább

Trump megosztott republikánus pártja

A Wall Street Journal vezércikke arra figyelmezteti Trumpot, hogy pártja erősen megosztott, és nem a kihívó, >

Tovább

A Hamász és Netanjahu egyaránt sorscsapást jelent saját népe számára, de van remény

Ezt állapítja meg a Guardian szemleírója, Jonathan Freedland. Emlékeztet arra, hogy mindkét fél súlyos döntés előtt >

Tovább

Két év elteltével kimerülnek az ukránok, a külföld belefárad a viszályba, ám a harcok folytatódnak

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint a háború brutális mérlege ugyanakkor azt támasztja alá, hogy mindenképpen támogatni >

Tovább

New York Times: Elhárult az utolsó akadály

Elment Magyarországra a svéd miniszterelnök, hogy elhárítsa az utolsó akadályokat országa NATO-tagsága útjából. A belépés 19 >

Tovább

Megáll az eszem!!!

Felnőtt, ivarérett főleg férfi emberek - akiket szakértőknek és elemzőknek neveznek - arról beszélgetnek nyilvános fórumokon, >

Tovább

Le kell győzni Putyint, csakis így lehet véget vetni a háborúnak

Timothy Garton Ash azt a következtetést vonta le a müncheni Biztonságpolitikai Konferencia tapasztalatai alapján, hogy Európának >

Tovább

Rutte a NATO élén?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung lap úgy tudja: a NATO négy vezető hatalma azért erősítette meg, hogy >

Tovább

Dodik hajbókolása Putyin előtt

A boszniai szerbek vezére azt közölte, hogy a Nyugat jóformán bele akarja ráncigálni a Republika Srpskát >

Tovább

Aztán utánuk az özönvíz

A magyar állam család- és gyermekpolitikája aljas, kirekesztő és társadalmilag végtelenül kártékony.  Teljesen szürreális, amikor nyugdíjas emberek >

Tovább

Most Orbán megadja magát

Orbán csaknem két év elteltével beadja a derekát a svéd NATO-felvétel ügyében. Előtte azonban a magyar >

Tovább

Egy ügyes diplomáciai húzással meg lehet kerülni Orbán akadékoskodását

Mégpedig a svédek NATO-felvétele ügyében. Hegedűs Dániel a Német Marshall-alapítvány vezető elemzője azt javasolja, hogy Scholz, >

Tovább