2024. február 27. kedd
Ma Edina, Viktor, Győző névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Mit tesz Európa, ha Trump nyer?

Mit tesz Európa, ha Trump nyer?
  • A konzervatív lap körképe arra jut, hogy benne lesz Európa a slamasztikában, ha Amerikában Trump nyer és visszavonja a nukleáris védőernyőt a földrész feje fölül. Márpedig washingtoni források azt erősítik meg, hogy a politikus készenléti üzemmódba kívánja helyezni a NATO-t. Agytrösztje gyártja neki a tanulmányokat, miszerint nem lenne jó, ha a szövetségnek a kelet-európai gyámságok: értsd a balti államok érdekei szabnák meg az utat. 
  • Az amerikai haderőt teljes mértékben kivonnák, a brüsszeli stábot radikálisan karcsúsítanák, a szervezetet csupán egy ’nagy háború’ esetére villantanák be. Az öreg kontinensnek viszont a nukleáris elrettentéshez nem elegendő a 300 francia atomrobbanófej, Amerika az életbiztosítást jelenti számára.
  • Ám Párizs és Berlin ellentétesen ítéli meg, hogy miként álljon a védelemben saját lábra a földrész. A németek – az ukrán háború tanulságaként – a közös rakétavédelem fejlesztését szorgalmazzák. A franciáknak, valamint az olaszoknak és lengyeleknek viszont fenntartásaik vannak ez ügyben.
  • Viszont ha az amerikaiak netán kilépnek a NATO-ból, még mindig ott vannak a britek, így az oroszok kétszer is megfontolnák, támadjanak-e. A szigetország fegyveres erőinek kutató intézete szerint igazából nem Trump jelenti a gondot. Európának lényegesen meg kell növelnie katonai kiadásait, képesnek kell lennie arra, hogy akár egyedül is segítse Ukrajnát. Hiszen a kontinens keleti részének védelme az USA számára nem létkérdés. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
  • Die Presse
  •  
  • Egyelőre sok a rejtély a volt ukrán elnök és Orbán Viktor meghiúsult találkozója körül. Porosenko habzott a dühtől, amikor az ukrán titkosszolgálat megtiltotta neki, hogy elhagyja az országot, noha képviselőként engedélyt kapott rá a törvényhozástól. Csak éppen pártja sem említette egy szóval sem, hogy tárgyalópartnere a magyar kormányfő lett volna.
  • Először Budapest is mismásolt, mígnem Szijjártó tegnap közölte, hogy valóban tervben volt a személyes egyeztetés, amelyet az ukrán politikus kezdeményezett. Meg hogy Orbán hajlandó bárkivel leülni. De miről lett volna szó? Az ukrajnai békéről? Szóval titokzatos az egész történet.
  • Zelenszkij ellenfelei számára talált pénz volt az egész incidens. A magyar kormány is meglovagolta. Kovács Zoltán gunyorosan úgy nyilatkozott, hogy a magyar fél semmilyen szerepet nem kíván játszani az államfő és elődje csörtéjében. Szerinte az egész história azt támasztja alá, hogy Ukrajna még nem érett meg az uniós tagságra. 
  •  
  • Euractiv
  •  
  • Salvini felszólította az Európai Néppártot, hogy az működjön együtt az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióval, mert meg kell szabadítani Brüsszelt mindazoktól, akik jelenleg illegálisan megszállva tartják. A portál erről abban a tudósításban számol be, amelyben újabb részleteket közös a több mint tucatnyi szélsőjobbos párt vasárnapi, firenzei tanácskozásáról.
  • A házigazda azt állította, hogy pártja a szélesebb középjobb része. Szerinte az EPP-nek  követnie kellene az olasz példát, azaz az ID-vel kellene összefognia és nem a baloldallal, illetve a zöldekkel. Úgy fogalmazott, hogy az európaiaknak választaniuk kell, mert az egyik oldalon a szabadság, a jog és a munka van, a másikon viszont a félelem és a szélsőség. A meghívott pártokat (köztük az AfD-t  - a szerk. megj.) egytől egyig Európa barátai és védelmezői közé sorolta.
  • Az előrejelzések szerint a Salvini-féle szélsőségesek jelentősen előretörnek az EP-választáson és 4. legjelentősebb tömörülést alkothatják jövőre Strasbourgban. Ám várhatóan még így sem tudnak többségre jutni, még akkor sem, ha összeállnak a Néppárttal, illetve a Konzervatívokkal és Reformerekkel. A fideszes képviselők esetleg csekély többséghez tudnák juttatni az összefogást, csakhogy főleg az EPP liberális szárnya hallani sem akar ilyesfajta koalícióról.
  • Viszont az eddigi négy nagy pártcsalád simán hozhatja a többséget, azaz képes lehet elszigetelni a szélsőjobbot.
  •  
  • Süddeutsche Zeitung
  •  
  • Magyarország és Lengyelország mutatja, hogy a populisták elutasítják a liberális demokráciát. Minél jobban megerősödnek ezek a pártok, annál inkább képesek meggyengíteni a jogállamot. A szabad sajtót, a független igazságszolgáltatást, a kisebbségek beleszólási jogát. Szép apránként bontják le a demokratikus intézményeket, de az látszik, hogy utóbbiak nyugaton sem képesek időtlen időkig ellenállni. Hosszú távon azonban leginkább az EU látja kárát, ha megint a nemzeti érdekek kerülnek előtérbe.
  • Ezt fejti ki az újságnak adott interjúban Francesco Marolla, a Milánói Egyetem szociológusa, akinek szakterülete a populizmus. Kiútnak azt ajánlja, hogy jobban tudatosítani kellene a polgárokban, mennyire fontosak a jogállami intézmények. Mert azért a demokráciának is vannak hiányosságai, és sokan nem szeretik, amikor a rendszer totojázik, vagy olyan döntéseket hoz, amelyek nem felelnek meg nekik.
  • De ezek a jelenségek nem ritkán azért jelentkeznek, mert olyan nincs, hogy „a nép”. Rengeteg csoportérdeket kell egyeztetni. A felvilágosító munkához leginkább az oktatási rendszer reformja kell, ám az sokáig tart. A felvilágosítás azonban itt és most szükséges, és nincs rá egyszerű megoldás.
  • Kitért arra is, hogy Meloni, Wilders és Le Pen a kudarcok ellenére állhatatosnak bizonyult és ez hozta meg számukra a sikert. Javukra vált, hogy soha nem voltak hatalmon, így el tudták hitetni a szavazópolgárokkal, hogy szavahihetőek és ez egy nap kifizetődött.  De nem csupán szegényebb, gyengébben képzett rétegek voksoltak rájuk, hanem a középosztályból is sokan, mert úgy érezték, hogy az út szélén maradtak.
  • Nem tudtak már mit kezdeni a középpártok képviselte értékekkel. Úgy látták, hogy őket már nem képviseli senki, ezért azokhoz húztak, akik inkább a hagyományos felfogást testesítik meg és nosztalgikus képet ápolnak a társadalomról. Nem biztos, hogy a tömegek a nagy pártok hibájából pártoltak el, de talán többet figyelmet kellett volna fordítani a politika részéről arra, hogy megmagyarázza számukra a döntéseket.  
  •  
  • The Times
  •  
  • A lengyel nemzetbiztonsági szolgálat vezetője nem ért egyet azzal a német, illetve amerikai szakvéleménnyel, miszerint Európának 6-10 éve van felkészülni egy esetleges orosz támadásra. A szakember, aki egyben Duda elnök kancelláriáján dolgozik, úgy látja, hogy a NATO keleti szárnyának mindössze három éve maradt kialakítani a megfelelő elrettentő erőt. Jacek Siewira kifejtette, hogy csakis ilyen időtávlatban lehet elkerülni a háborút.
  • A litván külügyminiszter viszont úgy értékeli, hogy Oroszország máris háborút vív a Nyugattal és éppen azon van, hogy megújítsa csapásmérő képességét a katonai szövetség keleti határán.
  •  
  • FAZ
  •  
  • A konzervatív lap körképe arra jut, hogy benne lesz Európa a slamasztikában, ha Amerikában Trump nyer és visszavonja a nukleáris védőernyőt a földrész feje fölül. Márpedig washingtoni források azt erősítik meg, hogy a politikus készenléti üzemmódba kívánja helyezni a NATO-t. Agytrösztje gyártja neki a tanulmányokat, miszerint nem lenne jó, ha a szövetségnek a kelet-európai gyámságok: értsd a balti államok érdekei szabnák meg az utat. 
  • Az amerikai haderőt teljes mértékben kivonnák, a brüsszeli stábot radikálisan karcsúsítanák, a szervezetet csupán egy ’nagy háború’ esetére villantanák be. Az öreg kontinensnek viszont a nukleáris elrettentéshez nem elegendő a 300 francia atomrobbanófej, Amerika az életbiztosítást jelenti számára.
  • Ám Párizs és Berlin ellentétesen ítéli meg, hogy miként álljon a védelemben saját lábra a földrész. A németek – az ukrán háború tanulságaként – a közös rakétavédelem fejlesztését szorgalmazzák. A franciáknak, valamint az olaszoknak és lengyeleknek viszont fenntartásaik vannak ez ügyben.
  • Viszont ha az amerikaiak netán kilépnek a NATO-ból, még mindig ott vannak a britek, így az oroszok kétszer is megfontolnák, támadjanak-e. A szigetország fegyveres erőinek kutató intézete szerint igazából nem Trump jelenti a gondot. Európának lényegesen meg kell növelnie katonai kiadásait, képesnek kell lennie arra, hogy akár egyedül is segítse Ukrajnát. Hiszen a kontinens keleti részének védelme az USA számára nem létkérdés.
  •  
  • The Times
  •  
  • Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója azt gondolja, hogy Trump kivonulhat a NATO-ból. John Bolton, aki két éven át dolgozott a Fehér Házban, emlékeztet arra, hogy elnöksége során a politikus abszolút rossz véleménnyel volt a katonai szövetségről, de a végén katonai vezetőknek sikerült mégis jobb belátásra bírniuk.
  • Most viszont, győzelme esetén valószínűleg olyanokkal venné körül magát, akik osztják a megítélését. Ennélfogva – tette hozzá a szakértő – immár jóvátehetetlen károkat okozna. Trumpnak főleg a kölcsönös segítségnyújtást előíró 5-ös paragrafussal van baja. Ha viszont hátat fordít a szervezetnek, azzal felbátorítaná Oroszországot a háborúban.
  •  
  • Die Welt
  •  
  • „És mi van akkor, ha Putyin egyáltalán nem akar tárgyalni?” – kérdi az újság tudósítója, aki emigráns orosz család gyermekeként Németországban nőtt fel, de már hosszú évek óta Moszkvában dolgozik. Pavel Loksin szerint az ellenoffenzíva elakadása miatt fokozódik a nyomás Kijevre, hogy üljön le az orosz elnökkel, ám annak az érdekei nem a párbeszédet diktálják.
  • Ennélfogva az ukrán fél számára nem sok idő áll rendelkezésre, hogy felszabadítsa az elvesztett területeket. Tudja ugyanis, hogy neki befellegzett, ha az USA visszafogja a támogatást, netán Trump lesz újra az elnök. Moszkva ugyanakkor teljesíthetetlen feltételeket támaszt a megbékélés fejében. Ideértve hogy az ország nem léphet be sem az EU-ba, sem a NATO-ba.
  • A Kreml erős embere követi a szovjet hagyományokat, amikor a béke barátjának állítja be magát. Ám valójában minden arra utal, hogy hosszú háborúskodásra rendezkedett be. Közölte is, hogy most már a washingtoni hegemónia ellen küzd. Legalább 2026-ig a GDP 6 %-át kívánja katonai célokra költeni, ami példátlan a rendszerváltás óta.
  • A hadikiadások növekedésben tartják a gazdaságot, miközben nincs elég munkaerő, mert annyi hadköteles fiatal ment külföldre, nehogy a hatalom a frontra vezényelje. Így viszont mennek felfelé a bérek. Ha jövő tavasszal Putyin győz a választáson, alighanem még jobban ráerősít az elnyomásra. Ám másfelől még mindig mellette van a közvélemény 76 %-a. Pedig a Kreml egyik rendeletéből kiderült, hogy további 170 ezer fővel akarják növelni a fegyveres erők létszámát.
2023. december 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán egyedül maradt hátra

Üres kezekkel áll, miután hosszú időn át csinálta a cirkuszt a svédek NATO-csatlakozásnak feltartóztatására – fejti >

Tovább

Trump megosztott republikánus pártja

A Wall Street Journal vezércikke arra figyelmezteti Trumpot, hogy pártja erősen megosztott, és nem a kihívó, >

Tovább

A Hamász és Netanjahu egyaránt sorscsapást jelent saját népe számára, de van remény

Ezt állapítja meg a Guardian szemleírója, Jonathan Freedland. Emlékeztet arra, hogy mindkét fél súlyos döntés előtt >

Tovább

Két év elteltével kimerülnek az ukránok, a külföld belefárad a viszályba, ám a harcok folytatódnak

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint a háború brutális mérlege ugyanakkor azt támasztja alá, hogy mindenképpen támogatni >

Tovább

New York Times: Elhárult az utolsó akadály

Elment Magyarországra a svéd miniszterelnök, hogy elhárítsa az utolsó akadályokat országa NATO-tagsága útjából. A belépés 19 >

Tovább

Megáll az eszem!!!

Felnőtt, ivarérett főleg férfi emberek - akiket szakértőknek és elemzőknek neveznek - arról beszélgetnek nyilvános fórumokon, >

Tovább

Le kell győzni Putyint, csakis így lehet véget vetni a háborúnak

Timothy Garton Ash azt a következtetést vonta le a müncheni Biztonságpolitikai Konferencia tapasztalatai alapján, hogy Európának >

Tovább

Rutte a NATO élén?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung lap úgy tudja: a NATO négy vezető hatalma azért erősítette meg, hogy >

Tovább

Dodik hajbókolása Putyin előtt

A boszniai szerbek vezére azt közölte, hogy a Nyugat jóformán bele akarja ráncigálni a Republika Srpskát >

Tovább

Aztán utánuk az özönvíz

A magyar állam család- és gyermekpolitikája aljas, kirekesztő és társadalmilag végtelenül kártékony.  Teljesen szürreális, amikor nyugdíjas emberek >

Tovább

Most Orbán megadja magát

Orbán csaknem két év elteltével beadja a derekát a svéd NATO-felvétel ügyében. Előtte azonban a magyar >

Tovább

Egy ügyes diplomáciai húzással meg lehet kerülni Orbán akadékoskodását

Mégpedig a svédek NATO-felvétele ügyében. Hegedűs Dániel a Német Marshall-alapítvány vezető elemzője azt javasolja, hogy Scholz, >

Tovább