Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Meghátrált Orbán
Az USA odahatott, hogy Magyarország hátat fordítson az orosz „kémbanknak”. A háború igencsak megterhelte a kétoldalú együttműködést, és mivel Orbán hűsége Moszkva iránt biztonsági kockázatnak számít, Washington még szankciókra is rászánta magát a pénzintézet ellen. Közben meglehetősen paradox, hogy az egész országban plakátok jelentek meg: Ruszkik haza!-felirattal. A finanszírozásba a budapesti amerikai nagykövetség is beszállt, a kampány a Kreml iránt elkötelezett magyar politikát veszi célba. A jelenlegi amerikai vezetést zavarja a magyar demokrácia visszaszorulása, nem úgy, mint amikor Trump volt az elnök. De a nagykövet kinevezése is jelzés volt, mert a diplomata meleg házasságban él, két gyereket nevelnek, miközben a Fidesz harcot hirdetett az állítólagos LMBT-ideológia ellen. Az orosz invázió csak tovább rontott a bilaterális kapcsolatokon, Orbán az uniós kormányfők sorában Putyin utolsó csatlósának számít. De úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok elvesztette vele szemben a türelmét. A retorzió nem megy annyira messzire, ahogyan azt budapesti megfigyelők várták, de a hatás így sem maradt el. Habár a hatalom közeli sajtó ellenségként kezeli Pressmant, továbbá kormányzati illetékesek napok óta ostorozzák az amerikai beavatkozást, de úgy tűnik, azért minden nyomásnak nem áll ellent az Orbán-kabinet: bejelentette, hogy távozik az NBB-ből. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Deutschlandfunk
Magyarország megterheli viszonyát az EU-val és a NATO-val is, amikor ilyen mértékben együttműködik Oroszországgal, ám ily módon Orbán Viktor valójában saját magát gyengíti meg – állapítja meg a német közszolgálati rádió kommentárja. Emlékeztet rá, hogy a magyar kormány a héten új energiaszállítási szerződést kötött Moszkvával és az eseményről készült fényképek régi időket idéztek.
A magyar diplomácia vezetője szívélyesen kezet rázott orosz partnerével, bizakodóan mosolygott a kamerába. A magyar fél úgy törleszkedik a Kremlhez, mintha nem is lenne háború. A megállapodás azonban szégyentelen, mert csak tölti a pénzt Putyin hadi kasszájába. Ám ily módon fokozódik az elidegenedés Magyarország és a nyugati partnerek között.
Teljesen szokatlan, és a szakadék mélységét mutatja, hogy az amerikai nagykövet milyen erős üzenetet küldött Orbán Viktornak. A szankciókat egyértelműen figyelmeztető lövésnek kell tekinteni. A hatalom előbb szokás szerint vállat vont, majd kiderült, hogy mégiscsak lehet nyomást gyakorolni rá. Azaz van következménye az ellenségeskedésnek, az akadékoskodásnak.
Az EU-nak és az USA-nak továbbra is vizsgálnia kell, miként tudja lecsapolni a korrupciós mocsarat Orbán körül, hogy pénzügyi eszközökkel rendítse meg a hatalmi bázisát. Ám nem szabad hamis illúziót táplálni, mert az Unió igen értékes időt vesztett azáltal, hogy éveken át tétlenkedett, az Európai Néppárt pedig kifejezetten protezsálta a Fideszt.
Orbán ez idő alatt alávágott a demokráciának. Ha valamikor talpra áll az ellenzék, nehéz helyzetben lesz, hogy megfelelő pályára irányítsa a közmédiát, illetve megváltoztassa a tisztességtelen választójogi törvényt. Brüsszelnek tanulnia kell a tekintélyuralmakkal szemben elkövetett hibákból és a magyar vezető pont ilyen autokrata.
Visszaforgatta az időt, de ezen ellen az Unió már nem tud tenni semmit sem. Viszont nem szükséges, hogy támogassa.
Washington Post/AP
A magyar miniszterelnök igyekezett hűteni a kedélyeket az amerikai szankciók után, és bár korábban az ország egyik első számú ellenségének nevezte az Egyesült Államokat, most barátként emlegette. Az mindenesetre nem sűrűn fordul elő, hogy Amerika megtorló intézkedést léptet életbe egy NATO-szövetséges ellen – az ügy feltárta, hogy egyre élesebb a feszültség a két ország között.
Washington mind inkább elégedetlen azzal, ahogyan Magyarország viszonyul a háborúhoz, az Oroszország elleni büntető lépésekhez, és rossz szemmel nézi továbbá, hogy Orbán változatlanul szoros viszonyt ápol Moszkvával. Mindez azt eredményezte, hogy a kormányfőről immár az a vélemény: ő Putyin legfőbb szövetségese az EU-n belül.
A hatalom közeli média erősödő Amerika-ellenes hangvétele, továbbá azok a hivatalos nyilatkozatok, miszerint az USA bele akarja kényszeríteni a magyarokat a háborúba, csak olajat öntöttek a tűzre. A diplomáciai kapcsolatok évek óta nem süllyedtek ennyire mélyre.
Ám Orbán a jelek szerint a fékre lép, bár Szijjártó Péter pár napja még Moszkvában tárgyalt, majd fogadta a belarusz külügyminisztert – emlékeztet Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány elemzője. Úgy véli, a magyar reakció meglepően simulékony. Azt jelzi, hogy a miniszterelnök hajlandó engedményre és rendezni kívánja a kapcsolatokat.
A szakértő hozzáteszi: aligha várható egyhamar alapvető fordulat Magyarország orosz politikájában, de az kiderült, hogy van eredménye az amerikai nyomásgyakorlásnak.
Neue Zürcher Zeitung
Az USA odahatott, hogy Magyarország hátat fordítson az orosz „kémbanknak”. A háború igencsak megterhelte a kétoldalú együttműködést, és mivel Orbán hűsége Moszkva iránt biztonsági kockázatnak számít, Washington még szankciókra is rászánta magát a pénzintézet ellen.
Közben meglehetősen paradox, hogy az egész országban plakátok jelentek meg: Ruszkik haza!-felirattal. A finanszírozásba a budapesti amerikai nagykövetség is beszállt, a kampány a Kreml iránt elkötelezett magyar politikát veszi célba. A jelenlegi amerikai vezetést zavarja a magyar demokrácia visszaszorulása, nem úgy, mint amikor Trump volt az elnök.
De a nagykövet kinevezése is jelzés volt, mert a diplomata meleg házasságban él, két gyereket nevelnek, miközben a Fidesz harcot hirdetett az állítólagos LMBT-ideológia ellen. Az orosz invázió csak tovább rontott a bilaterális kapcsolatokon, Orbán az uniós kormányfők sorában Putyin utolsó csatlósának számít. De úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok elvesztette vele szemben a türelmét.
A retorzió nem megy annyira messzire, ahogyan azt budapesti megfigyelők várták, de a hatás így sem maradt el. Habár a hatalom közeli sajtó ellenségként kezeli Pressmant, továbbá kormányzati illetékesek napok óta ostorozzák az amerikai beavatkozást, de úgy tűnik, azért minden nyomásnak nem áll ellent az Orbán-kabinet: bejelentette, hogy távozik az NBB-ből.
Libération
Keményedik a hang Magyarország és az Egyesült Államok között. A viszony már eddig is feszült volt, ezt fejelte meg most az USA a szankcióval. Jelen pillanatban nehéz megmondani, hogy a magyar vezetés kit tekint még szövetségesnek. Az Orbán-kabinet évek óta csörtézik az EU-val. A NATO-kapcsolatot megterheli a háború és a Fidesz mostanában áttért arra, hogy az ellenzéket amerikai ügynöknek minősítse. Sőt, már az amerikai nagykövet is a támadások célpontja lett. Merthogy meleg és ez különösen botrányos számít egy olyan országban, amely az állami politika szintjére emeli a homofóbiát.
Ugyanakkor a magyar külügyminiszter jóformán ingajáratban közlekedik Moszkvába és vissza. Az agresszió óta Orbánék mindent megtettek, hogy feldühítsék Washingtont. Azt viszont nem lehet tudni, hogy a Beruházási Bank akkor most elköltözik-e Budapestről, és hogy alkalmazottai elvesztik-e a diplomáciai mentességeket és kiváltságokat.
Fel kell tenni a kérdést, hogy Magyarország lojális-e még a NATO-hoz? Hiszen ellenzi a svédek felvételét, csak azt nem tudni, miért. Lehet, hogy ily módon igyekszik megzsarolni Svédországot, hogy az az Unió soros elnökeként érje el a felfüggesztett milliárdok folyósítását. De azt lehet mondani, hogy a hozzáállás alapvetően támogatást jelent Törökország és Oroszország számára.
Közben kardinális kérdés a katonai szövetség és Magyarország viszonya az átadott információk biztonsága ügyében. Hiszen kiderült, hogy az oroszok két éve bejutottak a magyar diplomácia kommunikációs rendszerébe, ám az Orbán-kormány nem tiltakozott hivatalosan.
Die Presse
A magyar-amerikai viszony Trump alatt csúcsra érkezett, jelenleg viszont mélypontra zuhant, ám Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal parlamenti államtitkára megerősítette egy bécsi háttér tájékoztatón, hogy magyar részről szövetségesnek tekintik az Egyesült Államokat. Viszály ezzel együtt van bőven: Magyarország késlelteti a svédek NATO-tagságát, megtagadja a fegyverszállítmányokat Ukrajnától, a hadfelszereléseket nem engedi át a területén. A Fidesz békepártinak állítja be magát. Bírálók szerint azonban a magyar álláspontot az orosz-barátság szabja meg és ezt csak megerősítette Szijjártó eheti moszkvai útja.
Mindez pedig egy cseppet sem tetszik az Egyesült Államoknak. Budapesten azonban abban bíznak, hogy jövőre a republikánusok nyerik a választásokat. Köztük ugyanis Orbánnak sok a barátja. A derék konzervatív televízió, a Fox News szívesen mutatja be Magyarországot úgy, hogy ott az USA-val ellentétben még a jog és rend uralkodik.
Kurier
Dömötör Csaba azt bizonygatta az osztrák sajtó meghívott képviselőinek, hogy a szankciókkal Európa a saját versenyképességét teszi tönkre. Nyer az USA, Kína pedig a markába nevet. Hozzátette: a magyar kormány tudja, hogy nem a többségi álláspontot képviseli a kérdésben, viszont kimondja azt, amit a magyar lakosság gondol.
Ellentétben más államokkal, ahol szakadék van a nép akarata és a hatalom intézkedései között. Nálunk a nemzeti konzultációk formájában rendszeresen kikérik a lakosság véleményét, és azok visszaigazolják a kabinet szándékait. A Fidesz azért ellenzi a fegyverszállításokat Ukrajnának, nehogy belekeveredjen a viszályba. Elítéli azonban az orosz támadóháborút és elismeri, hogy Kijevnek joga van az önvédelemhez.
Arra a kérdésre azonban a politikus nem tudott egyértelmű választ adni, hogy eljött-e az idő a béketárgyalásokra. Az orosz energiahordozókról szólva kifejtette, hogy azokra rövid távon szükség van, de hosszú távon keresik az alternatív megoldásokat. A lap hozzáteszi, hogy Szijjártó épp most egyezett meg pótlólagos gázbeszerzésről Moszkvában.
Euractiv
Washingtoni látogatásán a lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a háború miatt igen sokat változott országa korábban igen szoros viszonya a magyar vezetéssel. Morawiecki szerint Varsó ma már inkább Romániával és a balti államokkal működik együtt. Pedig a kapcsolatok igen élénkek voltak a visegrádi keretekben, ám tényként beszélt arról, hogy ez ma már másként van.
Arra azonban nem tért ki, hogy mindennek milyen következményei lesznek. Viszont megerősítette, hogy pont az új helyzet kapcsán fejtette ki az Atlanti Tanács nevű agytrösztben tartott előadásában: a kelet-európai kormányok egyformán ítélik meg az ukrajnai kérdést, leszámítva Magyarországot.
Die Welt
Ausztriában a nagy pártok annyira elfuserálták a politikát, hogy immár a szélsőjobbos FPÖ jelöltjének jó esélye van a kancellári tisztség megszerzésére. A Néppárt és a szociáldemokraták háza táján egymást követik a csalásvádak, folynak a hatalmi harcok és nagy ellenkezést vált ki a hivatalos migrációs politika is. A botrányok láttán a választó bizalma megrendül, a jobboldali-populista Szabadságpárt viszont a tenyerét dörzsöli, mert tényleg hatalomra kerülhet.
A párt nem csupán az elégedetleneknek, hanem meggyőződéses náciknak is otthon kínál, így befuthat az őszre tervezett választáson. És nem úgy néz ki, hogy addig nagyon változnának az erőviszonyok. Az SPÖ történelmi mélypontra esett vissza. A néppárti-zöld koalíciónak ugyan vannak sikerei, ám folyton felbukkannak csalási ügyek az előző kormányfő, Kurz idejéből.
A bevándorlást illetően a szabadságpárti elnök bezárkózást követel és azt ígéri, hogy egyetlen menedékkérelmet sem vesznek át, ha ők kerülnek hatalomra. Ez sokaknál bejön. Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy a konzervatívok hajlandóak összeállni a szélsőségesekkel. Erre Alsó-Ausztriában már van példa.
Csak éppen az FPÖ vezérének nézetei jelentős rétegek körében nem szalonképesek, és nem kérnek a demagógiájából sem. Az államfő aligha nevezné ki kancellárnak Kicklt, mert nem szeretné, ha kettészakadna az ország. Azt meg Brüsszelben is pontosan tudják az ellenzéki politikusról, hogy ellenzi az oroszokkal szemben hozott szankciókat, viszont nem vette komolyan a vírust. Mindezek miatt a 44 éves felső-ausztriai szabadságpárti helyettes tartományfőnöknek, Manfred Haimbuchnernek vannak a legjobb esélyei, hogy idővel beköltözzön a Ballhausplatzra.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár arra figyelmeztet, hogy Európának a sarkára kell állnia Kínával szemben, a szolgalelkűséggel nem megy semmire, mivel Peking leplezetlenül kiaknázza gazdasági erejét saját politikai céljai érdekében. Emiatt az EU-nak sürgősen tisztáznia kell viszonyát az ázsiai nagyhatalommal.
Az európai vezetők mostanában egymásnak adták a kilincset a kínai fővárosban, de látogatásukkal csak fokozták a zűrzavart. Pedig a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokon keresztül képesek lennének befolyásolni Kínát, ám ha ezt nem teszik meg, akkor az könnyen kijátssza egymás ellen a tagállamokat. Ehhez azon kellő határozottság szükséges, továbbá fel kell használni az egységes piacot is. Továbbá nem lehet figyelmen kívül hagyni a földrész biztonsági érdekeit.
Peking tudatosan függő viszonyokat teremt, ehhez beveti a beruházásokat, pl. amikor kikötőket vesz, vagy amikor a hozzávalókat szállítja az 5G-hálózathoz. Nagy hibát követne el Európa, ha ugyanolyan szervilis lenne, mint korábban a németek Oroszországgal szemben. Itt nem arról van szó, hogy a kontinens szépen besorol az USA mögé, amint azt Macron fejtegette.
A kockázatokat kell csökkenteni a kétoldalú viszonyban, miután Kína módszeresen dolgozik a nemzetközi rend felborításán. Az együttműködést nem lehet csakis a kereskedelmi kooperáció szemüvegén át nézni, ez a minimum a tanulság abból, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát.
Wall Street Journal
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Németország saját energiaipara ellen követ el szabotázst, miután a hétvégén bezárja a még megmaradt három atomerőművet. Mert az még csak-csak rendben volna, hogy az ország rossz energiapolitikát folytat, de azért ez a mostani egészen különleges fejlemény, hiszen árt a nemzeti érdekeknek, mint gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból.
Lezárul a nukleáris energia kivezetése, ami még Merkel alatt, 12 éve, a fukushimai katasztrófa hatására kezdődött. Ám a németeknél évtizedek óta jelentős a tömegellenállás a reaktorokkal szemben.
Az ország továbbra is ki van téve az energiaválságnak: a következő tél már sokkal keményebb lehet, mint a mostani, mert már nem lehet feltölteni a tárolókat orosz gázzal. Az ellentábor arra hivatkozik, hogy az atomenergia csupán a felhasználás 6 %-át fedezte, ezt pedig lehet pótolni megújuló forrásokból, vagy máshonnan beszerzendő földgázból.
Hát, sok szerencsét hozzá. Bőven elképzelhető, hogy a nukleáris energia nélkül nem lehet működtetni a gazdaságot. Itt most a zöld remény győzött a fizikai és gazdasági valóság fölött. De majd meglátjuk, mikor tör ismét utat magának a realitás.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >