2024. június 13. csütörtök
Ma Antal, Anett névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Össztűz a nagykövetre

Össztűz a nagykövetre

A keményen jobboldali Magyarországon személyeskedő támadások érik a vállaltan meleg diplomatát. A hatalombarát média azzal gyanúsítja, hogy megsérti a diplomáciai normákat, beleavatkozik az igazságszolgáltatásba és aláássa az ország hagyományos értékeit. Ő maga alaptalannak minősíti a vádakat. A diplomata, aki a férjével és két fogadott gyermekükkel él Budapesten, előzőleg úgy nyilatkozott a New York Times-nak, hogy nem foglalkozik az ellene irányuló támadásokkal. Inkább az nyugtalanítja, hogy a hivatalos Magyarország sajtója miként ítéli meg az Egyesült Államokat. Továbbá, hogy ezek a orgánumok a Kreml propagandáját böfögik vissza, rutinszerűen nyomatják az orosz dezinformációt és Amerika-ellenes retorikát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Washington Times

 

Az amerikai Külügyminisztérium kiállt a megtámadott budapesti nagykövet mellett, kiemelve, hogy David Pressman az USA érdekeit és értékeit képviseli. A washingtoni szóvivő úgy fogalmazott, hogy a Magyarországgal folytatott együttműködés hosszú időre tekint vissza, fontos NATO-szövetségesről van szó. Ám ez nem jelenti azt, hogy a két fél mindenről egyformán vélekedik. Természetesen van egy sor kérdés, amelyben eltérnek, sőt teljes mértékben ellentétesek a nézetek.

(Ned Price szerint amikor valamiben üközik a két fél felfogása, a nagykövet dolga, hogy ezt megmondja, pontosan ezt is csinálja. Azon van, hogy képviselje és védje az Egyesült Államok érdekeit, ezt támasztják alá a bizonyítékok. A gond mindig akkor jelentkezik, amikor azt látni, hogy a magyar kormány, illetve az általa ellenőrzött sajtó bizonyos körei részéről összehangolt akciót indul a nagykövet, egyes esetekben egyenesen az USA lejáratására. De  Pressman jó helyzetben van ahhoz, hogy továbbítsa ezeket az aggályokat – a szerk. kiegészítése.) 

Az előzményekről az amerikai főváros kisebb, konzervatív lapja azt írja, hogy a keményen jobboldali Magyarországon személyeskedő támadások érik a vállaltan meleg diplomatát. A hatalombarát média azzal gyanúsítja, hogy megsérti a diplomáciai normákat, beleavatkozik az igazságszolgáltatásba és aláássa az ország hagyományos értékeit.

Ő maga alaptalannak minősíti a vádakat. A diplomata, aki a férjével és két fogadott gyermekükkel él Budapesten, előzőleg úgy nyilatkozott a New York Times-nak, hogy nem foglalkozik az ellene irányuló támadásokkal. Inkább az nyugtalanítja, hogy a hivatalos Magyarország sajtója miként ítéli meg az Egyesült Államokat. Továbbá, hogy ezek a orgánumok a Kreml propagandáját böfögik vissza, rutinszerűen nyomatják az orosz dezinformációt és Amerika-ellenes retorikát.

Megjegyzései, illetve az utána következő magyar reakciók még inkább aláhúzzák a diplomáciai feszültséget a Biden-adminisztráció és az magyar kormány között – Orbán Viktort Putyin legszorosabb szövetségesének tartják a NATO-ban és az EU-ban.

A kiélezett viszonyhoz társul, hogy Budapestnek igen rossz a viszonya az Unióval, valamint annak több vezető tagjával is, amióta csak a Fidesz uralomra került. Az európai baloldal tekintélyelvűséggel vádolja a miniszterelnököt, a bírálók szerint az illiberális demokráciában elhallgattatják a más véleményeket, az ellenzéket a margóra szorítják. 

Ugyancsak éles kifogások tárgya a médiaszabadság, valamint az LMBT-jogok korlátozása. De Brüsszelt az is nagyon zavarja, ahogyan a Fidesz megítéli az orosz inváziót. Az összeállítás felidézi, hogy még tavaly nyáron Szijjártó Péter a lapnak adott interjúban kiállt Ukrajna területi integritása mellett, egyben azonban az állította, hogy a Bizottság célba vette az Orbán-kabinetet, mivel az konzervatív és a hagyományos értékeket pártolja.

 

Washington Post/AP

 

Miután Szijjártó Péter közölte, hogy érdektelen, amit az amerikai nagykövet mond, mert a diplomata csak megpróbál beleavatkozni a magyar belügyekbe, a tudósítás úgy értékeli, hogy David Pressman ellenszélben dolgozik, amióta tavaly augusztusban megérkezett Budapestre. A két ország között egyre nagyobb a diplomáciai szakadék. A populista-jobboldali Orbán Viktorhoz hű sajtó azzal vádolja az Egyesült Államok hivatalos képviseletének vezetőjét, hogy az az amerikai gyarmatosítás érdekeit szolgálja és beleüti az orrát a magyar igazságszolgáltatás dolgaiba is.

Pressman kezdettől fogva szóvá tette a mind erőteljesebb Washington-ellenes hullámot, továbbá hogy az Orbán-kormány vonakodik csatlakozni a szankciókhoz. A magyar fél azonban, amely igen jó viszonyt ápolt az USÁ-val Trump alatt, kitart amellett, hogy a megtorló lépések többet ártanak az európai országoknak, mint Moszkvának. Kinyilvánította, hogy csakis az orosz-amerikai tárgyalások vethetnek véget a háborúnak, nem pedig az, ha kivonják az orosz csapatokat Ukrajnából.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Az újság tarvágásnak minősíti a magyar tisztikarban zajló személycseréket, ugyanakkor rámutat, hogy az összefügg Orbán ellentmondásos Ukrajna-politikájával. A hadsereg több száz magas rangú tiszttől válik meg – hivatalosan azért, hogy karcsúbb és korszerűbb legyen a parancsnoki kar. A kormány katonai területen teljes egészében a Nyugatra támaszkodik, a Moszkvához fűződő gazdasági viszony ellenben gyanúra ad okot.

A Honvédség a legnagyobb megrázkódtatást éli át a 24 évvel ezelőtti NATO-csatlakozás óta. És mivel pont akkor megy végre, amikor Európa a 2. világháború óta a legsúlyosabb viszállyal küszködik, különösen kényes az ügy, de a politikai összefüggése is. Orbán ellentmondásos jelzéseket küld az invázió kezdete óta. Mormogva ugyan, de vállalja a szankciókat, közben pedig bírálja azokat.

Az ellenzék szerint a tömeges nyugdíjazás célja, hogy a sereg kezes legyen. Nem először vetődik fel, hogy az államvezetés politikai és gazdasági érdekösszefonódása diktálja a fejleményeket. De túlzás azt mondani, hogy a cél egy oroszbarát legfelső katonai irányítás kialakítása volna. Szakértők inkább ott látják a bajt, hogy nem veszik figyelembe, milyen képességekkel rendelkeznek egyes, elbocsátandó tisztek, illetve, hogy a Honvédség legfőbb parancsnokait kihagyták a döntésből.

Az mindazonáltal biztos, hogy túl sok a tiszt. A NATO ugyanakkor várhatóan nem fog sokat ugrálni, noha Orbán akadályozza az oroszok visszaszorítását, miután nem engedi át az országon az ukránoknak szánt fegyverszállítmányokat. Ám ennél lényegesebb, hogy példásan teljesíti a haderők fejlesztését. Az energiával ellentétben a hadiipart a Nyugattal együtt korszerűsíti.

Kérdés azonban, hogy pl. ad-e Ukrajnának a Magyarországon gyártandó lőszerből? Mindenesetre nagyon úgy néz ki, hogy a jövőben még nehezebb lesz különválasztani a politikát és a hadsereget, különösen a katonaság új vezetése számára.

 

Le Figaro

 

Orbán Viktor nem akarja elengedni Moszkva kezét. A magyar vezető meg van győződve arról, hogy Ukrajna hosszú távon képtelen lesz ellenállni Oroszországnak és nem tudja visszaszerezni az elvesztett területeket. Egy évvel az agresszió kezdete után a politikus továbbra is magányos. Azt hangoztatja, hogy a Nyugat hagyja magát nyakig belesodorni a háborúba, egészen odáig, hogy a NATO átlépi a Rubicont és idővel csapatokat küld az orosz offenzíva feltartóztatására.

Egykor atlantista volt, de most már tétjét Kínára, Törökországra és Oroszországra teszi. Arról álmodozott, hogy a kicsiny Magyarország diplomáciai-gazdasági fordítókorong lesz a Nyugat és Kelet között. Ám a fegyveres viszály betett a terveknek, a magyar vezetés két part között hányódik. Egyrészt tömegesen fogadja az ukrán menekülteket, másrészt csak nagyon rossz szájízzel szavazza meg a szankciókat.

Belemegy, hogy NATO-erősítés érkezzen az országba, de nem hajlandó fegyvert adni Kijevnek. Jelezte, hogy nem fúrja meg az új megtorló csomagot, ha az nem érinti a magyar energiaimportot. Ukrajnával ütközőpont a magyar kisebbség nyelvhasználata is. De ez esetben a magyar fél nincs egyedül, mert Románia is hasonló félelmeket táplál saját ukrajnai kisebbsége miatt.

 

FT

 

Az egész világ számára aggasztónak tartja az izraeli változásokat az ország egyik neves közgazdász professzora. Kommentárjában Eran Yashiv, aki tanít a Tel Avivi Egyetemen, valamint a London School of Economics-on, úgy értékeli, hogy gyengül az izraeli demokrácia, igen súlyos veszélyek leselkednek, ideértve, hogy az új kormány aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Szeizmikus méretű politikai viharok zajlanak. Az egyik fő kérdés az, létrejöhet-e a liberális demokrácia helyén egy nem demokratikus, gyenge állam. A koalíció véget kíván vetni a bíróságok önállóságának, ezt egyenesen az illiberális rezsimek forgatókönyvéből kölcsönözte.

A társadalom egyre megosztottabb, a közviták durvulnak, a politikusok csak még korruptabbak. A tömegtiltakozások ellenére a Knesszet olyan intézkedéseket kíván keresztülverni, amelyek az országot Magyarországhoz, Lengyelországhoz és Törökországhoz teszik hasonlatossá.

Szintén igen nyugtalanító, hogy a szélsőséges vallási erők a zsidó jogra akarják építeni a kormányzást. Nagyon nehéz megjósolni, hogy mennyire lesznek sikeresek ezek a törekvések. Elképzelhető, hogy el lehet hárítani a veszélyt – egyelőre. Ha legközelebb más pártok győznek, bizonyos lépéseket érvényteleníteni lehet, de belefér, hogy Izraelből lassan gyenge, működésképtelen, illetve egyházi állam lesz.

Ez esetben távozik a lakosság világi, gazdaságilag befolyásos része, akkor pedig az élenjáró technológiai ágazat megnézheti magát. Az ország elszegényedik, ördögi körbe kerül. Hogy ez ne így legyen, ahhoz jobban össze kell hangolni az emberek és az üzleti világ tiltakozását. De ha Izrael meginog a térség demokráciájaként, és illiberális, demokrácia-ellenes, vallásos állam lesz belőle, az nem szolgálja a Nyugat érdekeit. Ezért nem csupán az izraelieknek van okuk aggódni.

 

Wall Street Journal

 

Kína csak önmagát hozta, amikor felháborodottan reagált, miután a megválasztott cseh elnök egyik első dolga volt, hogy felhívta tajvani kollégáját, és arról biztosította, hogy a két ország osztja a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok értékeit – állapítja meg a jobboldali újság vezércikke. Peking cseppet sem volt boldog a fejlemény láttán, reakciója dühödtre sikeredett, mint mindig. Az állította, hogy Petr Pavel beleavatkozott a kínai belügyekbe, rossz jelzést küld a sziget függetlenségéről a szeparatista tajvani erőknek.

Ilyen esetekben a kínai vezetés a gazdasági kényszerítő eszközöket szokta bevetni, ezt csinálta korábban Ausztráliával és Litvániával is. Úgyhogy utóbbi miatt az EU be is perelte az ázsiai nagyhatalmat a Világkereskedelmi Szervezetnél. Nagyon is belefér, hogy Csehország lesz Kína számára a következő célpont, illetve a soros erőpróba, mármint hogy a Nyugat ellenáll-e Peking gazdasági terrorjának.

 

 

 

2023. február 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Pressman: Nincs ingyen ebéd

A budapesti amerikai nagykövet arra figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy nincs ingyen ebéd, azaz ára van annak, >

Tovább

Magyar a magyar rónán

A színrelépése óta olyan a közhangulat, mint Arthur Miller drámájának, a Salemi boszorkányoknak Salem nevű falujában. >

Tovább

Pofon Orbán Viktornak – remény Magyarországnak

Az Európai Néppárt már mint jövendő testvérpártot üdvözölte a Tiszát, ez segíthet a pártnak abban, hogy >

Tovább

Orbán arcot vesztett a választáson

Megrendült a verhetetlenségének a nimbusza. Erősen igyekezett, hogy diadalnak állítsa be a kellemetlen pofont kötelességtudóan tapsikoló >

Tovább

Orbán Viktor évek óta először elveszítette az abszolút többséget

A Tisza Párt veszedelmesen szorongatja. Ily módon hosszú idő után ismét van olyan politikai erő, amely >

Tovább

A magyar politika egyre erősödő újonca tízezreket vitt ki az utcára

A választás előtt közvetlenül tömegmegmozdulást szervezett Orbán kihívója, mert abban bízik, hogy csapást tud mérni a >

Tovább

Európa a démonaival harcol

Úgy tűnik, pont akkor mutat amnéziát, amikor egyszerre több válságot kellene megoldania. Pedig Mitterrand már csaknem >

Tovább

Érzelmek rabságában

Magyar Péter komplex politikai tehetsége közül az egyik éppen az, hogy tud a nép nyelvén beszélni, >

Tovább

A világosság lobogója alatt

Sosem késő a világosság lobogója mögé állni a Sötétség Államában. Szabad gondolkodás, szabad szó után szabad >

Tovább

A szélsőjobb nem jut tényleges hatalomhoz Európában, de képes lesz befolyásolni a döntéshozókat

Cas Mudde a Guardianban legalábbis erre számít. A Georgia-i Egyetem politológusa szerint a politikai paletta jobboldala >

Tovább

Magyar Péter be akarja cserkészni a romákat

Mert tudja, a Reuters szerint, hogy hosszabb távon csakis a segítségükkel tudja megbuktatni a Fideszt. Ezért >

Tovább

A Krímben Ukrajna veri Oroszországot

A félsziget egyre inkább halálos csapdát jelent a Kreml csapatai számára. A frissen érkezett amerikai ATACMS >

Tovább