Ma Sára, Márta, Márió névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Válságország
Öreg Dezső
Milyen ország az olyan ország, ahol az államiság ünnepe előtt egy nappal robban ki kormányválság? Milyen ország az olyan ország, ahol a kormányválságot a miniszterelnök, annak helyettesei és az államfő idézi elő? Milyen ország az olyan ország, ahol a legfelsőbb vezetés akkor teremt kormányválságot, amikor az egyre erősebb ellenzék szép csendben a hatalom hibáira és az abból fakadó szociális elégedetlenségre építi stratégiáját? Milyen ország az olyan ország, ahol az egymásnak ugrott politikai szövetségesek a hirtelen lobbant haragos feleselés után megszeppenve próbálják enyhíteni a politikai kárt? Komolytalan – válaszolhatnánk, ha keresgélnénk az enyhe minősítések között. Durcás, gyerekes. Meg kártékony. De nagyon.
Ugyanarról az országról beszélek, amelynek a vezetői azt mondták nekünk, választóknak – három éve már –, hogy Európába megyünk rézsút, tűzön-vízen át. Ígérték ezt akkor, amikor azt is mondták, hogy a legutóbbi választás tulajdonképpen népszavazás volt, amelyen Kelet és Nyugat, Európa és Ázsia között lehetett választani. Kiderült, hogy a többség Európa híve. Akkor a kisebbségben maradt politikum is gyorsan Európa-barát lett. Egyik napról a másikra. Szóban. Cselekedetben nem kapott bizonyítási lehetőséget. Most akarja megszerezni, mihelyt a civakodó hatalom rászánja magát arra, hogy bevallja önmagának: egy ilyen kormány már nem igazán alkalmas azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket célul tűzött maga elé: hogyan készíthetné elő ez a veszekedős hatalom az alkotmány módosítását? Erről szőtt terveket még nem is olyan régen az állam elnöke és csapata. Mennyire tekintik majd legitimnek azt a belgrádi küldöttséget az európai közvetítők, amely a pristinai delegációval ül tárgyalóasztalhoz rövid időn belül? És mennyire tartja majd legitimnek az ország népe? Ámbár ez a nép választott három éve, és amikor választott, nem zsákbamacskát árultak neki. Csak nem mindig mondtak igazat. Azt viszont talán még ez a nép sem várja el a politikustól, hogy minden ígéretét betartsa, és hogy őszinte lesz szeretett választóihoz. Ígérni kell, dicsérni a portékát, titkolni hibáit.
Erre készül a mostani ellenzék is. Az európai ruhát öltő és a széles mosolyt meg a nyílt kéznyújtást gyakorló egykori radikálisok nem bízzák teljesen a mostani hatalom botlásaira várható győzelmüket. A mögöttünk levő hét krónikájába írandó az a sajtófelfedezés, hogy a Szerb Haladás Párt a volt amerikai nagykövetet tanácsadóként alkalmazza havi hét és fél ezer eurós apanázzsal. A miloševići korszak utáni első belgrádi nagykövet annak idején Budapestről segítette hatalomra az akkori ellenzéket. Akkor még össze voltunk veszve a világ nyugati felével, és Amerikának nem volt nagykövete Belgrádban. Később lett, és a térségben végzett diplomáciai tevékenysége során igen megszerette az itteni embereket. Szívébe lopakodott a balkáni mentalitás, a meleg baráti szellem, a mindenét megosztani kész lélek ellenállhatatlan spontaneitása. Egyszóval feltalálta magát a bontakozó demokráciában. Olyannyira, hogy tapasztalatát pénzre tudja váltani. Meg ismeretségét az amerikai és az európai diplomáciai körökben. Ezért is angazsálta a Haladás Párt elnöke. A szerződésbe belefoglalták, hogy William Montgomery győzelemre segíti a pártot az országos- és a helyhatósági választásokon. A párt vezetőjével és annak tanácsosaival hetente találkozik, és időnként írásos elemzéseket készít. Istápolja a pártot abban, hogy szalonképes európai jobbközép politikai erővé nője ki magát. Amerikai és európai találkozókat készít elő, és tanácsolja őket, milyen politikai ígéreteket ne tegyenek, mit ne cselekedjenek. Mindezek tudatában márt érthetőbb a haladás pártiak meglepően visszafogott magatartása.
Annak idején a 90-es években Milošević választási kampányait is a legjobb nyugat-európai ügynökségek irányították. A volt nagykövet alkalmazása nyilván csak első lépés az áhított győzelem felé. Ilyen marakodó ellenfelekkel szemben kisebb hírnevű, olcsóbb ügynökség is győzelemre viheti őket. Egy ilyen országban.
Következő cikk: Svédország 20 évvel maradt le mögöttünk
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az ellenzék dilemmája: hazafiak legyenek vagy hazaárulók?
A régi ellenzéki pártok nem csak a bőséges anyagi juttatások miatt tervezik megszegni az „egy az >
Csávában a szerb elnök
Benne van a csávában a szerb elnök, mert az USA legújabb oroszellenes szankciói miatt vége Belgrád >
Nehéz hinni a tartós békében, amíg az izraeli kormányfő hatalmon van
Sok jót nem tud mondani a fegyverszüneti megállapodásról Simon Tisdall. A Guardian külpolitikai szakírója szerint Trump >
Képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót?
Az Economist kommentátora azon filozofál, vajon képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót, vagyis a megválasztott elnök miatt >
Mi az a Kanada?
A világ tetején hülyék ülnek. Ehhez kell hozzászokni. Persze nem ilyen egyszerű, bővebben a világ állapotáról >
Trumpot lehet kezelni, csak félre kell tenni a finnyáskodást
A Times külpolitikai szakértője Edward Lucas úgy látja, ha valaki belehallgat az általános európai károgásba, az >
Hirtelen ismét kérdésessé váltak a nemzeti határok
Az egész világrend megkérdőjeleződik hirtelen, mivel Putyin és Trump paradigmaváltást tanúsít a határok sérthetetlensége ügyében – >
Tanulni Donald Trumptól
Az AfD főnökasszonya megtanulta Trumptól, hogy mi a siker titka. Hát, az, hogy nincs többé igazság >
Európa akár szét is eshet
Európában új törésvonalak jelentkeznek, a kontinens akár szét is eshet, évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető. >
Mi van a csökkenő balkáni határsértések mögött?
Ausztria döngeti a mellét, hogy tavaly neki köszönhetően csökkent a migránsok száma a Balkánon, ám ez >
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >