Ma Dénes, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Szárnybontogatás
Öreg Dezső
Belgrádban már rég tartottak olyan sikeres tiltakozó megmozdulást, mint szombaton. Teljes volt a diadal. Igaz, nem volt nehéz kivívni, hiszen a szervezők valódi célokat nem is jelöltek ki. Úgy elvben talán szeretnének rendkívüli választásokat, de majd egyszer. Nem sürgős, most csak éppen szép volt az idő, jó volt kimozdulni a házból, az áporodott levegőből a kutya hidegek után. Tehát mint ahogyan egy magára adó szerbiai ellenzéki erőhöz illik, – erő! – meg kell majd szokni a kifejezést, tehát a Szerb Haladás Párt minden nagyobb ellenkezés nélkül tiltakozó megmozdulást tartott szombaton a parlament épülete előtt. Nagyobb volt a füstje, mint a lángja, pedig nem is füstölt igazán. Nem is akartak olyan nagy tüzet szítani a szervezők sem. Inkább amolyan erőpróbálgatás, magamutogatás jellege volt a gyülekezésnek.
Kínosan ügyeltek arra, nehogy valaki is váratlan, nem tervezett irányba fordítsa az eseményeket. Pedig lenne kire számítania azoknak, akik a kormány ellen akarnák hangolni az embereket. Abban az országban, amelyben az összlakosság majd 10 százaléka hivatalosan is munkanélküli, bizony sok az elégedetlen. Még több, ha figyelembe vesszük, hogy nagyjából annyi a nyugdíjas, amennyi a foglalkoztatott. És ha hozzátesszük, hogy az átlagfizetés jóval alacsonyabb a fogyasztói kosár értékénél, akkor világos, miért ilyen óvatos, „szégyenlős” az ellenzék, amelynek vezetői három évvel ezelőtt még Šešelj radiálisait irányították a Koszovó Szerbiáé jelszavú nagygyűlésen, ugyanott, a parlament előtt. Három hét múlva lesz annak a tiltakozásnak a harmadik évfordulója. Akkor a szónokok egyike volt az a Tomislav Nikolić, aki most két hónap haladékot kínált a kormánynak a rendkívüli választások kiírására. Akkor azt üzente az egybegyűlteknek: addig nem nyugszik, amíg Koszovó nem kerül vissza Szerbia igazgatása alá. Szombaton azt mondta Szerbia polgárainak: két hónap múlva sztiropor-lemezzel* a hónuk alatt várja őket ugyanoda. Azon ülnek majd, hogy föl ne fázzanak. Hűvösek még az áprilisok Belgrádban. Gandhi passzív tiltakozását kínálja, azzal fenyeget az Európára esküsző Nikolić, aki a törött lábú Đinđić kormányfőt arra figyelmeztette, hogy Titonak is baja volt a lábával halála előtt. No, de ez a politika. Nemcsak Szerbiában. Láttunk már egykor liberális eszméket hirdető ifjú titán politikust népnemzeti kormányfőként szárnyat bontani. Most azonban még Európa a módi Szerbiában. Várható, hogy az idén még az is marad. (Ki tudja meddig?) Ennek jegyében kell tehát az elégedetlen néphez szólni. Pedig a nép elégedetlensége sokkal nagyobb, mint azt a belgrádi nagygyűlés tükrözte. De úgy látszik, az elvárásokat ezúttal nem a romboláshoz fűzik az elégedetlenkedők. Legalábbis így mérték fel a tiltakozás szervezői. Ha tényleg tiltakozni akartak. Vagy inkább csak ráolvasni a mostani hatalomra, hogy tehetetlen, öncélú, kapzsi, hazug, ügyetlen, politika-központú és dölyfös. De melyik nem az? Semmiből sem lehetett arra következtetni, hogy ebben a pillanatban meg akarják dönteni a kormányt.
Ez az, amiben világosan különbözik a szombati nagygyűlés azoktól, amelyeket a 90-es években Vuk Drašković és Zoran Đinđić vezetett. Azok célja mindenekelőtt a hatalom megdöntése volt. A szombatié nem. Amilyen a hatalom, olyan az ellenzéke. Mert ha a Szerb Haladás Párt a nép szava, a vox populi, akkor Szerbia polgárai nem sok jóra számíthatnak. Bár a nép nagy része nyilván nem a belgrádi nagygyűlés szervezőiben ismerte fel saját szavát. Tartok azonban attól, hogy a kormány politikájában sem. Ilyen hangulatban a következő választásokon ugyanúgy távol maradhat a nép nagy része, mint ahogy nem ment el a szombati belgrádi nagygyűlésre sem. Mert nem lesz kit megtisztelnie szavazatával.
* Másutt hungarocell.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A jedi visszatér
Hogy visszatér-e, és már a kardját élezgeti, rálehel, pucolgatja egy puha ronggyal, ahogy princetoni professzorunk gondolja? >
Az „Állatfarmon” élünk
Nap mint nap, minden szempontból egyre inkább az az érzésem, hogy nem egy normális társadalomként működő >
Dodiknak adtak tanácsot, Trumpnak gyűlt meg velük a baja
Trump kijelentése egy nappal azután hangzott el, hogy a New York Times beszámolt: LaCivita, aki Trump >
És most búcsúzik
Nem mintha az elnöknek a törvény szerint olyan nagy hatáskörei lennének, de „ne adj isten” helyzetekben >
A magyar nemzetiségű polgárok egy része nem a VMSZ-re, hanem a Diáklistára fog szavazni
Az lesz a nagy kérdés, hogy a VMSZ úgy dönt-e, hogy Vučićtyal együtt süllyed el, vagy >
Legyen merszünk
Október 25-éig tehát két lehetőségünk van. Az egyik: filmeket, sorozatokat nézünk, könyveket olvasunk, megöleljük és megcsókoljuk >
Elindult a Sólyom a Belgrád–Budapest útvonalon, de utasok nincsenek
Vitézy szerint biztos, hogy a rendszert nem lehet üzembe helyezni, és a beruházást sem lehet teljes >
Szerbiai választások és az amerikai nézőpont: Az Atlanti-óceán felől fúj a szél?
Bárkivel beszél is az ember Washingtonban, egyértelmű, hogy Oroszország és Kína a két legnagyobb „mumusa” az >
Két október, két különböző csata: Felvirrad-e október 26.?
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint október 6-a annak idején nem virradt fel igazán, és vajon >
Az SNS belső kampánya
Sokan közülük nem járnak be dolgozni, sőt azt sem tudják pontosan, hol vannak alkalmazásban: mindössze egy >
Hol van a fókusz?
Ezek a választások nem programok párbeszédéről szólnak, és a tét még csak nem is a politikai >
Nehéz függetlennek lenni Vučićtyal szemben. Nehezebb, mint Koszovóval szemben
Ők talán tudják, hogy ez nincs így. Talán van tervük arra, hogyan védjék meg a koszovói >